Belföld
Elfogadta a parlament az orvosok béremeléséről szóló törvényt
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere expozéjában úgy fogalmazott: a koronavírus-járvány idején a magyar társadalmon belül is és különösen az egészségügyben összefogásra, bizalomra van szükség. Az összefogás megszilárdításának része az orvosbérek nagyarányú rendezése is - tette hozzá.
Közölte: 2023-ra a kormány-előterjesztés szerint egy kezdő rezidens orvos jelenlegi 255 ezer forintos fizetése 687 ezerre emelkedik, egy 40 év szakmai tapasztalattal rendelkező szakorvos 525 ezer forintos fizetése pedig 2 millió 380 ezer forintra nő.
A törvényjavaslat korszakos jelentőségű, mert hosszú távon kínál új utat a magyar egészségügynek, és végleg lezárhatja a 2010 előtti bizonytalanságot, az ötletszerű intézkedéseket, a törvényesség határát súroló gyakorlatokat, a betegek és az egészségügyi dolgozók anyagi és erkölcsi kiszolgáltatottságát - mondta Kásler Miklós.
Magyarországon a koronavírus-járvány első fázisának kezelése mintaszerűen történt - jelentette ki a miniszter, rámutatva ugyanakkor, hogy a következő időszak is nagy fizikai és lelki erőfeszítéseket kíván az orvosoktól, egészségügyi dolgozóktól, akikre a legnagyobb teher hárul.
Emlékeztetett: a járvány első fázisában a kormány minden egészségügyi dolgozó munkáját egyszeri 500 ezer forintos elismeréssel honorálta, a második fázisban pedig még nyomatékosabban akarja kifejezni megbecsülését, mivel az orvosok helytállásának is köszönhető, hogy az ország eddig sikeresen küzdött meg a járvánnyal, és szerinte ez így lesz ezután is.
Szavai szerint mostanra megértek a feltételek, hogy szintet lépjenek az orvosok, ápolók béremelésében. Régóta várt fordulatnak nevezte ezt, amelyet a kormány a világjárvány kellős közepén is kiemelten fontosnak tart.
A mostani bérrendezés elengedhetetlen feltétele az egészségügy átfogó átalakulásának, a nemzeti népegészségügyi program további sikerének - jegyeztet meg.
Határozott cél - folytatta -, hogy az orvosok, ápolók anyagi elismerésének és munkafeltételeinek további javításával, vonzó pályakép felkínálásával lehetőség szerint itthon tartsák őket, mert „nagy szüksége van rájuk a hazának”.
Az orvosok bérének rendezéséről a miniszter megjegyezte: a kormány azt az alternatívát fogadta el, amelyet a Magyar Orvosi Kamara is javasolt.
Az előterjesztés áttörő orvosi béremelést alapoz meg, meghatározza az egészségügyi szolgálati jogviszony fogalmát, személyi körét, etikai normáit, emellett tartalmazza a hálapénz kriminalizálását is - fejtette ki.
2010 óta a kormány következetes lépésekkel segíti az egészségügy talpra állítását: 2010 óta 91 vidéki kórházat, 54 rendelőintézetet, 107 mentőállomást újítottak fel, emellett 23 új rendelőintézetet és 34 új mentőállomást építettek - ismertette.
A szakminiszter közölte: az egészségügyi szakdolgozók átfogó béremelési programja jelenleg is zajlik, legközelebb novemberben lesz béremelés.
2022-re egy ápoló átlagosan két és félszeresét fogja keresni annak, mint 2019-ben. Az orvosok és szakorvosok illetménye 2010 óta átlagosan két és félszeresére nőtt, és a mentősök munkáját is kiemelten elismerte a kormány, ugyanis 2016-2018 között 67 százalékos bérfejlesztést hajtott végre, amelyet 2018. január 1-től újabb 10 százalékkal egészített ki - mondta.
A mostani törvénnyel véglegesen lezárható az a korszak, amikor a baloldali kormányok 600 milliárd forintot vontak ki az egészségügyből, kiemelkedő színvonalú egészségügyi intézményeket zártak be, 6 ezer egészségügyi dolgozót bocsátottak el, minden egészségügyben dolgozótól elvettek egyhavi bért, a betegekkel pedig vizitdíjat, kórházi napidíjat fizettettek - mondta Kásler Miklós.
A kormány elkötelezett az egészségügyi dolgozók elismerése mellett
A törvényalkotási bizottság álláspontját ismertető B. Nagy László (Fidesz) elmondta, a testület egyhangúlag támogatta az összegző módosító javaslatot.
Arról beszélt: a kormány elkötelezett az egészségügyi dolgozók elismerése mellett, amire még inkább szükség van a járványhelyzetben, hiszen helytállásuknak is köszönhető, hogy Magyarország sikeresen megküzd a koronavírussal.
Hozzátette: a kormány segíti az egészségügy talpra állását, pótolja a baloldali kormányok alatt elvett pénzeket, legyen szó beruházásokról vagy béremelésről, ennek egyik jele a Magyar Orvosi Kamara (MOK) javaslatának elfogadása, amellyel - mint mondta - áttörést kívánnak elérni az orvosi béremelés terén.
A változtatások közül B. Nagy László kiemelte a büntető törvénykönyv azon módosítását, amely a vesztegetés egyik formájaként büntetni rendeli a hálapénz adását és elfogadását.
Az Országgyűlés elismeréssel adózik a magyar orvosok helytállásáért, amelyet a koronavírus-világjárvánnyal való küzdelem során kifejtettek - jelentette ki az előadó, minden frakció támogatását kérve a „korszakos törvényjavaslathoz”.
Fidesz: Történelmi jelentőségű törvényjavaslat
Történelmi jelentőségűnek nevezte a törvényjavaslatot a vezérszónokok sorát nyitó Selmeczi Gabriella (Fidesz), aki arra emlékeztetett: a kormány 2010 óta következetes lépésekkel segíti az egészségügy talpra állítását, aminek fontos mérföldköve ez az előterjesztés.
Hangsúlyozta: a kormány a jelenlegi járványhelyzetben még inkább szeretné kifejezni elismerését az egészségügyben dolgozók áldozatos munkájáért, tudva, hogy a súlyosbodó járványhelyzet egyre nagyobb nyomást helyez a szakmára, és ez az elkövetkező 7-8 hónapban tovább fokozódhat.
Az orvosok emberfeletti munkáját jutalmazni kell, el kell ismerni - fogalmazott a fideszes politikus, áttörő erejűnek és soha nem látott mértékűnek nevezve az előterjesztésben indítványozott béremelést.
Selmeczi Gabriella arról beszélt: ezzel 2010-hez képest mintegy két és félszeresére emelkedik az orvosok bére. Példaként hozta, hogy egy nyolcéves jogviszonnyal rendelkező szakorvos egy évtizede 280 ezer forintot keresett, a javaslat alapján pedig 772 ezret fog.
Hozzátette: az egészségügyi szakdolgozók fizetése egy évtized alatt megduplázódott, és 2022-re két és félszeresére ugrik a 2010-eshez képest. Megemlítette, a külföldön munkát vállalóknak egyre inkább megéri végiggondolniuk a hazatérést, hiszen a kint töltött évek is beleszámítanak a bértáblába.
A Fidesz vezérszónoka jelentős változásként beszélt a hálapénz kivezetéséről, amiben szintén egyetértett a kormány és az orvosi kamara.
A kormány és a Fidesz-frakció minden olyan béremelést támogat, amelynek megvan a gazdasági fedezete és amely mögött a magyar gazdaság növekvő teljesítménye áll - jelentette ki.
Kitért arra is: egyre vonzóbb az orvosi pálya, a korábbi ezerrel szemben most évente 1600-an szereznek diplomát.
„Soha ennyien nem dolgoztak még orvosként Magyarországon” - jelentette ki a tavalyi, 41 ezer 282-es létszámra hivatkozva. Selmeczi Gabriella hangsúlyozta: uniós összehasonlításban az egyik legjobban teljesít a magyarországi egészségügy, az ágazatban dolgozók helyt tudnak állnia jelenlegi helyzetben is.
Radikális, soha nem látott béremelést hoz a javaslat
Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka méltatlannak nevezte a hangnemet, amelyet Lukács László megütött, és úgy vélte: a Jobbik vezérszónoka személyes sértettségből beszélt, ugyanis a javaslat rontja az üzletét, mert nem tud majd több orvost külföldre vinni.
A javaslat „történelmi, radikális, soha nem látott mértékű” béremelést jelent az orvosoknak - jelentette ki. Előremutatónak nevezte a hálapénz kivezetését, és úgy vélte: ilyen törvényjavaslatot egyhangúan kellene megszavaznia az Országgyűlésnek.
Nacsa Lőrinc megköszönte az egészségügyben dolgozóknak a járvány idején tanúsított helytállását, valamint köszönetet mondott a rendvédelmi dolgozóknak is, akiket szerinte sértő módon a jobbikos vezérszónok csak „tányérsapkásoknak” nevezett. Hozzátette: köszönet illeti az elmúlt tíz év egészségügyi vezetését, Réthelyi Miklós és Balog Zoltán volt minisztereket és Kásler Miklóst, a tárca jelenlegi vezetőjét.
2010-ben egy „lerabolt”, privatizált egészségügyi rendszert hagyott hátra a Gyurcsány-Bajnai-kormány, hiszen 2002-2010 között Magyarország volt az egyetlen OECD-ország, ahol csökkentek az egy főre jutó egészségügyi kiadások. Hatszázmilliárd forintot vettek el az egészségügytől és hatezer dolgozót bocsátottak el - mondta, hozzátéve, hogy a mostani kormány azoknak a béremeléséért küzd, akiket a korábbi baloldali kormányok az „út szélén hagytak”.
Kiemelte: 2010-hez képest 22 ezerrel több az egészségügyi szakdolgozó, emelkedik az ápolók fizetése, november 1-jétől 20 százalékkal.
A háziorvosokra vonatkozó szabályozást is elfogad majd a kormány
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: a kirendelés szabályaival kapcsolatban úgy rendelkezik a jogszabály, hogy a részleteket kormányrendelet állapítja majd meg, az orvosi kamarával egyeztetve.
A háziorvosokra vonatkozó szabályozást is el fog fogadni a kormány, és az a jelenleginél kedvezőbb bérekre ad majd lehetőséget - jelezte.
Zombor Gábor (Fidesz) közölte: a törvényjavaslat kiemelten kezeli az állami egészségügyi ellátórendszert, mert bebizonyosodott, hogy biztonságos ellátást rendkívüli körülményekben az tud biztosítani. Az orvosbérek fejlesztése joggal nevezhető történelminek, korszakosnak - jelentette ki.
Mindenki számára támogatható a javaslat
Kovács József (Fidesz) a törvény előnyeit sorolta, valamint rámutatott: kórházban dolgozó orvosok az intézmények létesítményeit nem használhatják magánpraxisukra.
Mindenki igénye, hogy az állami és a magánpraxis ne keveredjen. A kórházigazgató nem gyógyíthat, de gyakorlati idejébe beleszámít a kórház vezetésével töltött idő - tette hozzá.
Üdvözölte, hogy nem halmozódhat a szabadság a végtelenségig, és annak pénzbeli megváltására a jogviszony nem ad lehetőséget, ahogy azt is, hogy a munkáltató értékelheti az egyéni teljesítményt.
Az ülésen elnöklő Lezsák Sándor a vitát lezárta.
EMMI: Az előterjesztés alapgondolatával mindenki egyetért
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere az elhangzottakra úgy reagált: szerinte az előterjesztés alapgondolatát egyöntetű egyetértés övezi, az észrevételek csak a részletkérdésekre vonatkoznak, amelyekre azonban többségében választ adtak.
Közölte: a nővérek fizetése 2019 és 2022 között 72 százalékkal emelkedik. Ezen belül novemberben 20, jövő januárban 30 százalékkal. Az orvosok esetében pedig az eddigi, két és félszeres növekményt követi a mostani.
A tárca még kedden válaszol az orvosi kamara észrevételeire - mondta.
Elfogadta a parlament az orvosok többlépcsős béremeléséről szóló törvényt
A Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere által benyújtott, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt egyhangúlag, 165 igen szavazattal fogadta el a parlament.
A jogszabály egyik újdonsága, hogy létrehozza az egészségügyi szolgálati jogviszonyt; a jövőben állami vagy önkormányzati egészségügyi szolgáltatónál csak ilyen jogviszony keretében lehet egészségügyi tevékenységet végezni. Rögzítették a béremelés, az illetményszámítás és minősítés kereteit, továbbá a jogviszonnyal járó szolgálati elismeréseket, a szabadságra, a munkaidőre, a nyilvántartására vonatkozó szabályokat.
A foglalkoztatást, a fizetést, a minősítést, az illetményen kívüli juttatásokat érintő részletszabályokat a kormány rendeletben határozza meg.
Az összeférhetetlenségi szabályok között szerepel, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy csak a kormány által kijelölt szerv előzetes engedélyével létesíthet további munkavégzésre irányuló jogviszonyt, ideértve más keresőfoglalkoztatást, valamint díjazás ellenében folytatott tevékenységet is.
Kivételt képez ezen szabály alól a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony. De ezen tevékenységekhez is szükséges a kormányzati szerv előzetes engedélye, ha a munkavégzés időtartama részben azonos az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy munkaidejével.
A betegek részére nyújtott ellátások nyomon követhetőségével magyarázzák azt a szabályt, hogy sürgős eset kivételével az orvos nem láthat el olyan beteget, akinek - más jogviszonya keretében - már kezelte ugyanazt a betegségét. Ezen korlátozás alól is felmentés adható azonban egyes kormányrendeletben meghatározott esetekben, például a szülészeti-nőgyógyászati szakterületen.
A törvény szerint a jövőben az orvos az őt foglalkoztató egészségügyi szolgáltató székhelyén vagy telephelyén nem végezhet olyan egészségügyi tevékenységet, amire az egészségügyi szolgálati jogviszonya nem terjed ki.
A gyakorlati időt figyelembe vevő, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) javaslatán alapuló béremelés 2021. január 1-jén kezdődik és 2023-ig tart, érinti az orvosokat, szakorvosokat, fogorvosokat, szakfogorvosokat, gyógyszerészeket, szakgyógyszerészeket, továbbá a kormányrendeletben meghatározott munkakörben foglalkoztatott, egyéb, nem egészségügyi végzettséggel egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottakat.
Egy kezdő orvos jövőre bruttó 481 ezer forintot kap, egy 16-20 éve a pályán lévő társa már több mint egymillió forinttal számolhat, míg egy több mint 41 éve a pályán lévő kollégájuk fizetése 1,6 millió forint lesz.
2022-től egy kezdő orvos fizetése 619 ezer forint lesz, egy 16-20 éves gyakorlati idővel rendelkező orvos 1,3 millió forintot kaphat, míg több mint 41 év orvoslás után 2,1 millió forint lehet a fizetés.
2023 januárjától 687 ezer forintra emelkedik a kezdő orvosok - jelenleg 255 ezer forintos - bére, 16-20 év orvosi pálya után közel másfél millió forint lesz a fizetés, míg több mint 41 év gyakorlati idő esetén 2,3 millió forint az illetmény.
A MOK tiltakozott miatta, majd az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága javaslatára törölték az előterjesztésből azt a rendelkezést, hogy például minősítés alapján 20 százalékkal csökkenthető az orvosok fizetése.
A törvény büntethetővé tette a hálapénzt oly módon, hogy a vesztegetés és a vesztegetés elfogadása büntető törvénykönyvbeli tényállását kiegészítették a jogtalan előny adásával és elfogadásával. A módosítás szerint aki jogtalan előnyt ad vagy ígér, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Arról, mi számít jogtalan előnynek, az egészségügyről szóló törvény rendelkezik. Ez alapján az egészségügyi dolgozó, az orvos semmilyen pénzbeli, gazdasági vagy természetbeni ellenszolgáltatást nem kérhet, illetve nem fogadhat el.
A kezelés után az egészégügyi dolgozó elfogadhat egy alkalommal olyan tárgyat, amelynek értéke nem haladja meg a mindenkori minimálbér havi összegének 5 százalékát (jelenleg a nyolcezer forintot).
Lehetővé tették a határozott időre, legfeljebb egy évre történő kirendelést. Ez egy évvel meghosszabítható. A kirendelésről legalább tíz munkanappal korábban, írásban kell tájékoztatni az érintettet, annak várható időtartamával együtt.
A törvény november 18-án lép hatályba, legtöbb rendelkezését január elsejétől kell alkalmazni, így az érintettek jogviszonya is ekkora alakul át egészségügyi szolgálati jogviszonnyá.
Az engedélykötelessé váló tevékenységek további folytatása érdekében március 1-jéig kell kérvényt benyújtani.
Az egészségügyi szolgáltató vezetője dönthet arról, hogy az általa vezetett intézményben nem január elsején, hanem később kezdik el alkalmazni a törvényt, de április 1-jénél ez nem lehet későbbi időpont. Ebben az esetben az orvosok korábbi illetménye és az új illetménye közötti különbözetet a 2020. márciusi fizetéssel egyidejűleg, legkésőbb 2021. április 5-én kell kifizetni.
