Belföld

Újraválasztották Veres Andrást, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökét

Ismét Veres András győri megyés püspököt választotta elnökévé a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK). - tájékoztatta  az MKPK sajtószolgálata szerdán az MTI-t.

Újraválasztották Veres Andrást, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökét
Ismét Veres András győri megyés püspököt választotta elnökévé a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Veres András megbízatása újabb öt évre szól. A közlemény szerint az MKPK őszi rendes ülésén a testület újra elnökhelyettessé választotta Udvardy György veszprémi érseket. Az Állandó Tanács tagja lett Veres András és Udvardy György mellett Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek és Székely János szombathelyi megyés püspök.

Veres András 1959-ben született Pócspetriben. Teológiai tanulmányait Egerben, Budapesten, majd Rómában végezte, licenciátust morálteológiából szerzett a római Alfonsiana Egyetemen. Nyíregyházán szentelték pappá 1986-ban. 1989-ben doktorált erkölcstanból a Pázmány Péter Hittudományi Akadémián.

1990-től 1996-ig az Egri Papnevelő Intézet teológiai tanára és prefektusa, 1994-től 1996-ig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának docense, 1996-tól 1998-ig a római Pápai Magyar Intézet rektora volt. 1998-ban az MKPK titkárává nevezték ki.

Veres Andrást 2000. január 6-án II. János Pál pápa szentelte püspökké a római Szent Péter-bazilikában. Jelmondata: „Adduxit eum ad Jesum” („Elvitte őt Jézushoz”).

Szombathelyi megyés püspökké 2006. június 21-én nevezte ki XVI. Benedek pápa. Az MKPK elnökének 2015 szeptemberében választotta meg a testület. A Győri Egyházmegye püspökének 2016. július 17-én helyezte át Ferenc pápa.

A püspökök testületének élén 1990-ig a mindenkori esztergomi érsek, Magyarország prímása állt, azóta választással döntenek az MKPK elnökének személyéről. 1990-től 2005-ig Seregély István egri érsek, 2005-től 2015-ig Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek töltötte be a tisztséget.

Az erősödő keresztényellenesség és a szekularizáció elleni küzdelmet, valamint a hit továbbadását nevezte Veres András győri megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) szerdán újraválasztott elnöke a Magyar Katolikus Egyház legfontosabb feladatának az elkövetkező években.

Veres András az MTI-nek nyilatkozva kiemelte: az elmúlt időszakban „szűkebb környezetünkben is” „felütötte fejét” a keresztényellenesség. A korábban mindig jelen lévő „ideológiai kihívások” mellett megjelentek a régóta nem tapasztalt egyház- és keresztényellenes „akciók”. Ezzel a jelenséggel szemben az egyháznak mindenképpen fel kell vennie a küzdelmet - mondta.

Fontosnak nevezte azt is, hogy megerősödjenek a plébániai közösségek a hit továbbadásában, segítve ezzel, hogy legyenek papi hivatások.

Hangsúlyozta: nagy szükség van a hívek minél nagyobb számú és minél elkötelezettebb részvételére az egyház életében, hogy az „ne a papok egyháza, hanem a hívők közössége” legyen.

Veres András az elnökválasztásról elmondta: a püspökök testülete ötévente titkos szavazással választja meg elnökét, a konferencia valamennyi tagja szavazhat, de csak a megyés püspökökre lehet voksolni.

Kitért arra is, sem az elnök, sem más püspök nem áll a többi felett, a saját egyházmegyéjét minden püspök teljes felelősséggel és önállósággal irányítja, és csak Rómának van alárendelve.

Hozzátette: az MKPK az egyház egyetemes jogrendszere alapján dönt az egész országra vonatkozó lelkipásztori, közigazgatási, illetve liturgiai kérdésekben. Ezt a munkát koordinálja, vezeti az elnök, illetve a négytagú Állandó Tanács.

Az MKPK elnöke arra a kérdésre, hogy a koronavírus-járvány miatt várhatók-e ismét a szentmisékre, illetve a templomok látogatására vonatkozó korlátozások, azt felelte, a konferencia feltehetően csütörtökön megfogalmaz majd egy közös nyilatkozatot, de a megyés püspökök önállóan döntenek majd az esetleges korlátozásokról. Megjegyezte: ezt indokolja az is, hogy az országban különböző a járványügyi helyzet.

Azt is mondta, véleménye szerint a „templomokat soha, semmilyen körülmények között nem szabad bezárni”, az embereknek mindig meg kell adni a lehetőséget, hogy a templomban imádkozhassanak. Ugyanakkor nyilván az emberek biztonságát és az állami javaslatokat is szem előtt tartva döntenek majd.

Kapcsolódó írásaink