Távoktatásnál sem lehet hétvégére házit adni

A tanév normál munkarendben indul el, de a köznevelési rendszer szereplőinek fel kell készülniük arra, hogy adott esetben, egyes fertőzéssel érintett intézményekben ismét bevezethetik a tantermen kívüli, digitális munkarendet. Ezért az Oktatási Hivatal részletes útmutatót, ajánlást állított össze az intézményvezetők, pedagógusok számára erre az esetre. A segédanyag a hivatal honlapján, a Tanévnyitó 2020 fül alatt hozzáférhető.

Ebben először is azt kérik, hogy az iskolák jelöljék meg a tanév során feldolgozandó tananyagokat, az adott tantárgy tankönyvi fejezeteit, illetve azt, mely feladatokat kell a munkafüzetből, a feladatgyűjteményből megoldani, esetleg milyen kutatást, beszámolót kell elkészíteni ez idő alatt a tanulóknak, hogy ha szükségessé válik, ezeket az információkat a szülők számára is hozzáférhetővé tudják tenni. Kérik továbbá, készítsék fel a tanulókat arra, adott esetben hogyan kommunikálhatnak az egyes pedagógusokkal, vagyis például adják meg e-mail címüket, illetve ellenőrizzék, hogy az egyes osztályokban működnek-e, valamennyi érintett tanulót, illetve szülőt elérik-e az online kapcsolattartási formák.

Felhívják a pedagógusok figyelmét arra: a Nemzeti Köznevelési Portálon (Nkp.hu) elérhetők az 5–12. évfolyamosok számára készített, állami fejlesztésű tankönyvek digitalizált, interaktív változatai. „Javasoljuk, hogy szükség esetén ezekre támaszkodva szervezzék meg a személyes kontaktus nélküli oktatást” – írja az OH. Az ajánlásban rámutatnak, hogy már több, távoktatást támogató eszköz ingyenesen hozzáférhető. Ezek közül kiemelten ajánlják a legtöbb intézményben már használt Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszert, vagyis a Krétát.

A Kréta – a közelmúltban lezajlott fejlesztésnek köszönhetően – az adminisztrációs funkciókon túl a házi feladatok kiosztását és ellenőrzését, kérdőívek készítését is támogatja – mobilapplikációban is. Emellett on­line kommunikációs fórumot biztosít egyéni vagy csoportos kommunikációra az e-Ügyintézés Üzenetek funkcióban – ahol az üzenetekhez csatolhatók akár multimédiás anyagok is –, sőt, online tesztek, feladatsorok és dolgozatok készítésére is lehetőséget ad az e-Ügyintézés Kérdőívek funkcióval. A házi feladatok funkcióban a kapcsolattartás kétirányú is lehet, mivel a pedagógusok beállíthatják, hogy a diákok is tölthessenek fel a feladathoz kiegészítéseket, és hozzászólásaikban akár kérdezhetnek is a tanártól.

A Kréta mellett ajánlják az Up2University – Digitális Oktató Környezet rendszert, a Tisztaszoftver program keretében pedig minden magyarországi pedagógus és tanuló térítésmentes hozzáférést kaphat a Microsoft Office 365 ProPlus verziójához, amely magában foglalja a Microsoft Teams online kollaborációt, csoportmunkát, csevegést, videó- és fájlmegosztást támogató rendszerét. Nagyon fontos azonban, hogy intézményenként egységes platformot használjanak – figyelmeztet az Oktatási Hivatal.

Nyomatékosan kérik, hogy a távoktatásban ne legyen több a tanórák ideje a normál órákénál, valamint a kiadott otthoni feladatok elvégzésének időigénye se legyen több annál, ami a hagyományos oktatásban pedagógiailag hasznos és indokolt. „Ez egyúttal azt is jelenti, hogy hétvégén, késő este és egyéb, a hagyományos oktatás szempontjából is pihenőidőként kezelt időszakokban ne adjanak ki feladatokat a tanulóknak” – írják. Hozzáteszik: az egymást követő napi öt-hét, valós idejű jelenléttel járó online óra a tanulók számára is igen megterhelő, ezért célszerű az adott korosztály érettségi és önálló tanulási szintjéhez igazodva az online órákat és az önálló vagy kiscsoportos formában, folyamatos pedagógusi jelenlét nélkül végezhető tevékenységeket (például projektmunkák elkészítése) vegyesen, a helyes arányokat megtartva alkalmazni.

Az ajánlásban leszögezik: maradjon reális az a feladatmennyiség, amelyet a tanulók számára kiadnak.
Ezzel párhuzamosan az értékelést is úgy kell megtervezni, hogy teljesíthető terhet rójon annak résztvevőire, ugyanakkor érthető, reális és fejlődésre inspiráló visszajelzést biztosítson a tanulóknak – hangsúlyozzák.
Az élő – valós idejű – beszámoltatáshoz használható videókonferencia, telefon, csevegőprogramok, illetve az Office365 csomag szoftverei. Az időben késleltetett távoli beszámoltatást segíthetik a fórumok, a megosztott dokumentumok, táblázatok, az online kérdőívek, a különféle tesztek.

A pedagógus kérhet a tanulótól házi dolgozatot, prezentációt, multimédiás alkotást – fotó, videó, montázs, kollázs, gondolattérkép, problémafa – vagy akár blogbejegyzést. Az online tesztek időzíthetők, személyre szabhatók, kiadhatók egyénnek, kisebb vagy teljes csoportoknak, megvalósítható velük a differen­ciálás. Lehetőség van arra, hogy teszteket valós időben oldjon meg a csoport, de arra is, hogy egyes kérdéseknek utánanézzenek, keressenek hozzá információkat. Készíthetnek a pedagógusok maguk is teszteket, de alkalmasak lehetnek a munkára kész tesztek vagy egy-egy kvízjáték is. Az online tesztek kiválthatók e-mailben kiküldött kérdőívvel.

Az értékelést segítik a különféle szavazó- és tesztkészítő rendszerek. A pedagógusok használhatnak digitális projektlaborokat, projektszobákat vagy játékosított oktatási keretrendszereket. Ezekben megadhatók egyéni vagy csoportos feladatok, és követhető a folyamat során, vagy annak végén a tanulók aktivitása, munkája. A játékosított rendszerekben a tanulók maguk határozzák meg az elérendő célértéket, majd annak függvényében választanak és oldanak meg a pedagógus által megadott kínálatból feladatokat. A legtöbb ilyen felületen mód van a tanulói tevékenységek naplózására és a közvetlen értékelésre is. A pedagógiai értékelés kiegészülhet a tanulói önértékelési lehetőségekkel. Ezek lehetnek egyszerű ellenőrző listák, vagy kérdőívek, felmérések, naplók, rövid szöveges beszámolók, fórumbejegyzések, esetleg hangulatjelekkel (emotikonokkal) való visszajelzések.

A szummatív értékelésre a tantermen kívüli, digitális munkarendben is szükség van – figyelmeztet az OH. A szummatív értékelés egyik lehetséges módszere az online munka során összeállított elektronikus portfólió, amely a tanulók munkáit, feljegyzéseit, rögzített tapasztalatait és a pedagógus visszajelzéseit gyűjti össze. Ez lehet a tanuló által készített és a pedagógussal megosztott mappa, de egybeszerkesztett szöveges fájl is. A portfólió tartalmát és értékelésének szempontrendszerét a pedagógus és a tanulók közös megbeszéléssel is kialakíthatják, ami szintén segíti a tanulói önértékelés fejlődését. A szummatív értékelésre alkalmasak a valós idejű tesztek is, amennyiben a tanár meggyőződik arról, hogy valóban a tanuló egyéni munkáját értékeli.

A tantermen kívüli, digitális munkarend során előtérbe kerül a fejlesztő, formáló, támogató, segítő értékelés – áll a segédanyagban. Ez az értékelési mód a fejlődés folyamatát állítja a középpontba, lehetőséget adva az egyéni fejlődési utak bejárására és a tanulás folyamatos igazítására, korrigálására. A formatív értékelés során a pedagógus segítheti a tanulók előrelépését a pozitív, támogató visszajelzésekkel, illetve a tanulókat „helyzetbe hozó”, alkotó gondolkodásra képessé tevő visszajelzésekkel. Ez azért fontos, mert az osztálytermi, hagyományos tanulás-tanítás folyamatában megszokott metakommunikatív jelzéseket az online munka során nem lehet pontosan érzékelni.