Belföld

Veszélyesek is lehetnek a soron kívül kezdeményezhető CT- és MR-vizsgálatok

A daganatos betegségek korai felfedezése, kivizsgálása és a terápiás terv felállítását követően azok kezelése minden más betegségcsoporthoz képest összetettebb feladat.

A daganatos betegek kezelése onkológiai szakmai protokollok alapján történik. Az Országos Onkológiai Intézet 1994-ben Kásler Miklós szerkesztésében, az európai országok közül elsőként készítette el a magyar Onkoterápiás Protokollt, amely az összes emberi szervrendszer, stádium és szövettani típus szerinti besorolása szerint ad iránymutatást minden szerv rosszindulatú daganatának korai felismerésére, diagnózisára és kezelésére.

Hazánkban jelenleg a korszerű klinikai onkológiai és sugárterápiás ellátás szakmai alapját a 2017-ben Kásler Miklós szerkesztésében a Medicina Kiadó gondozásában megjelent, „Az onkológia alapjai” című egyetemi tankönyv képezi - írja az EMMI Egészségügyi Szakmai Kollégium Onkológia és sugárterápia Tagozatának közleménye.

Veszélyesek is lehetnek a soron kívül kezdeményezhető CT- és MR-vizsgálatok
A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ csúcskategóriás CT-berendezése (képünk illusztráció)
Fotó: MTI/Varga György

Bármilyen daganat gyanújával jelentkező beteg panaszaival leggyakrabban háziorvosához, illetve a járóbeteg ellátás szakorvosaihoz fordul. Az első vizsgálat és a beteg kikérdezése, panaszai alapján döntik el, hogy a beteget szakorvoshoz, esetleg egyből onkológushoz irányítják vagy elkezdik a betegség kivizsgálását - áll a közleményben.

A CT- és MR vizsgálatok a daganatdiagnosztika fontos részét jelentik, de azok alkalmazását az egyéb diagnosztikai módszerek ismeretével az adott daganat gyanúja esetén nem minden esetben és főként nem a kivizsgálás első lépéseként kell alkalmazni. Vannak olyan esetek (pl. nőgyógyászati vagy fej-nyaki daganatok), amikor a legegyszerűbb fizikális vizsgálat után egy egyszerű citológiai vagy szövettani mintavétellel azonnal definitív diagnózishoz lehet jutni és csak ezt követi az Onkoterápiás protokollban meghatározott további daganatdiagnosztikai módszerek alkalmazása. Sok esetben a CT által okozott ionizáló sugárzás elkerülhető egy jóval informatívabb, a beteg szervezetét kevésbé megterhelő és olcsóbb ultrahang (pl. pajzsmirigy, lágyrész daganatok) vagy endoszkópos vizsgálattal (pl. nyelőcső, gyomor, vastagbél daganat). Vannak olyan esetek is (pl. nyirokrendszer daganatai, mellkasi daganatok), amikor a CT és MR vizsgálat helyett egyből a teljes-test PET-CT vizsgálat javasolt - ami előtt a CT vizsgálat elvégzése felesleges és káros is lehet - írják.

Fentiek alapján a feltételezett daganat jellegétől függően csak az esetek egy részében szükséges a betegeket CT és/vagy MR képalkotó diagnosztikai vizsgálatokra irányítani. Ennek eldöntése az adott szervrendszerhez specifikusan értő szakorvos vagy onkológus feladata. A daganat igazolódása esetén a beteget pedig onkológiai központba kell irányítani, ahol a szakmai protokollok szerint az onkológiai bizottságok (ún. onko-teamek) hivatottak felállítani a további kivizsgálás és kezelés menetét, lépéseit. Az onkológiai bizottságok tagjai szakmai munkájukat az érvényben lévő hazai-, és nemzetközi szakmai irányelveknek megfelelően kell hogy végezzék - írja az EMMI Egészségügyi Szakmai Kollégium Onkológia és sugárterápia Tagozata.

Kiemelik: a bizottságok összetétele, működési rendje Magyarországon szakmailag és jogilag is szabályozott (60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendelet az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről.

A képalkotó diagnosztikai vizsgálatok csak a daganat illetve áttétképződés gyanújára adnak felvilágosítást, de nem elegendőek a daganat típusának meghatározására és a terápiás terv kialakítására. A daganatdiagnosztika egyik leglényegesebb eleme a szövettani diagnózis, amely nélkül nem tervezhető semmilyen daganatellenes terápia.

A szövettani diagnózis a beteget kezelő orvosoknak információt szolgáltat a daganatos betegség típusára, nagyságára, kiterjedtségére és biológiai viselkedésére vonatkozóan. A hagyományos szövettani és citológiai diagnosztika mellett napjainkban egyre lényegesebb szerepe van a molekuláris patológiai diagnosztikának, nem csak a daganatok diagnózisának felállításában, hanem a terápiás célpontok, genetikai hibák pontos meghatározásával ez az egyénre szabott, célzott terápia alapja is. A molekuláris patológiai vizsgálatok elvégzése nagy precizitású, viszonylag időigényes feladat, ami egyes génszakaszok részletes vizsgálatát igényli - áll a szövegben.

Ezt figyelembe véve elmondható, hogy a képalkotó diagnosztikai lelet kiadásának 10 napra történő maximálása nem befolyásolja jelentős mértékben a daganatos betegek terápiás tervének kialakítását, amely a szövettani diagnózist követően történik. Általában a precíziós molekuláris pathológiai vizsgálatok időigénye a meghatározó a daganatos betegek terápiás tervének kialakításában - emelik ki.

Az elmondottak alapján levonható következtetés az - teszik hozzá-, hogy a daganatok diagnosztikájában a képalkotó eljárásoknak jelentős szerepe van, amelyek azonban nem korlátozódnak a CT/MR vizsgálatokra. Daganattípustól függően röntgen, ultrahang, endoszkópos diagnosztikus eljárások is széles körben alkalmazásra kerülnek. A 10 napra történő leletadási kötelezettség azonban nem tudja lerövidíteni a molekuláris patológia leletadáshoz szükséges időigényét és ezt követően a terápiás terv kialakítását. Ezzel szemben, a megfelelő szakmai kontroll nélkül, soron kívül kezdeményezhető CT- és MR-vizsgálatok magában hordozzák annak veszélyét, hogy a betegek egy részénél a szakmai protokollokban meghatározott diagnosztikus sorrend felboruljon, egyes, a pontos diagnózishoz szükséges vizsgálatok esetleg elmaradjanak, vagy éppen ellenkezőleg felesleges vizsgálatok kerüljenek elvégzésre. A soron kívüli CT- és MR vizsgálatok ígérete önmagában elégtelen a daganatok kivizsgálásának lerövidítésére.

A daganatos betegségek diagnosztizálásának idejét jelentős mértékben csökkentheti az onkológiai centrumokban telepítés alatt álló Telemedicina Hálózat a teleradiológiai feltételek megteremtését is beleértve. Ehhez kapcsolódik majd a Digitális Képi Adatbank, mellyel a leletátfutási idő lerövidíthető lesz és a legbonyolultabb szakértelmet igénylő konzultációk is időveszteség nélkül lefolytathatóak lesznek országos szinten. Az egészségügyi ágazat teljes digitalizálását magába foglaló új E-Health Program ezeket a fejlesztéseket is tartalmazza.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom