Belföld

A radikális baloldal a rend és biztonság ellen van

Az utóbbi évek magyarországi eseményeit tekintve, már ismerhetünk példát a közrend, a magyar állam és társadalom békessége elleni provokatív akciókra, politikai indíttatású szervezkedésre. Ezek a közrend elleni támadási kísérletek a jogrendszer alapjait képező legfontosabb elvek, intézmények feltétlen érvényesülését voltak hivatottak akadályozni, és ezáltal belpolitikai bizonytalanságot, akár alkotmányos válságot is előidézni -írta a Századvég Alapítvány legújabb elemzésében. 

A radikális baloldal a rend és biztonság ellen van
Washingtonban is erőszakba torkolltak a tüntetések
Fotó: AFP/Samuel Corum

Az utóbbi évek magyarországi eseményeit tekintve, már ismerhetünk példát a közrend, a magyar állam és társadalom békessége elleni provokatív akciókra, politikai indíttatású szervezkedésre. Ezek a közrend elleni támadási kísérletek a jogrendszer alapjait képező legfontosabb elvek, intézmények feltétlen érvényesülését voltak hivatottak akadályozni, és ezáltal belpolitikai bizonytalanságot, akár alkotmányos válságot is előidézni - emelik ki az elemzésben. 

A radikális baloldal anarchizmusba taszítja a nyugati civilizációt

Az elmúlt hónap folyamán, egy USA-beli afroamerikai férfi, George Floyd tragikus esetét kihasználva – az érintett személy rendőri intézkedés nyomán vesztette életét – az egész világon, különösen Nyugat-Európán, végigsöpört egy sok helyen erőszakba is torkolló, antirasszista, antifa szellemiségű tüntetési hullám. Az események eszkalálódása kapcsán fölmerül a baloldali média és politikai elit meghatározó szereplőinek felelőssége is, akik sokszor demagóg módon igyekeznek meglovagolni, sőt gerjeszteni a szociális, etnikai alapú társadalmi különbségek miatti feszültségeket.

Németországban egy ilyen társadalmi légkörben, tavaly ősz óta számosan estek áldozatul rasszista motivációjú támadásoknak - hozta fel példának a Századvég.  2019 októberében ilyen indíttatású támadást követtek el a szász-anhalti Halle város egyik zsinagógája ellen, két halálos áldozattal, idén márciusban pedig a Hessen tartománybéli Hanau városban történt rasszista indíttatású támadás; utóbbinál muszlimok és nem muszlimok – összesen tizenegy ember – vesztették életüket. A baloldali túlsúlyú média azonban nem tárja fel a társadalmi feszültségek okát, sőt a többségi nacionalizmus ellen vív virtuális küzdelmet. Sokat elárul ezzel kapcsolatban az is, hogy tavaly az erősen migrációpárti Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusa, Frank-Walter Steinmeier szövetségi köztársasági elnök azzal keltett feltűnést, hogy üdvözletét fejezte ki az iráni vezetésnek az iszlám forradalom győzelmének 40. évfordulója alkalmából.

Amerikában a rendőrök nem akarnak konfrontálódni erőszakos bűnözőkkel, ráadásul a balliberális médiában is gyorsan terjedő hírek szerint egyes amerikai városok rendőrállományától százával, ezrével akarnak leszerelni
Amerikában a rendőrök nem akarnak konfrontálódni erőszakos bűnözőkkel, ráadásul a balliberális médiában is gyorsan terjedő hírek szerint egyes amerikai városok rendőrállományától százával, ezrével akarnak leszerelni
Fotó: AFP/ Roberto Schmidt

2020. június elején több mint húszezren tüntettek Párizsban egy négy évvel ezelőtt, 2016 júliusában az egyik párizsi külvárosi csendőrségen elhunyt fekete férfi miatt. Rendbontók jelentek meg, dobálták a rendőröket, akik könnygázzal és gumilövedékkel válaszoltak a támadásra. A szomszédos utcákban barikádokat emeltek, és kerékpárokat gyújtottak fel. A párizsi prefektus az események kapcsán deklarálta, hogy a rendőrség „se nem erőszakos, se nem rasszista”, és a prefektúra visszautasította a rendőrök „elfogadhatatlan rendszeres megvádolását” – amint az az Egyesült Államokban történik. Itt érdemes megjegyezni, hogy arról ugyanakkor nem beszél a mainstream média, hogy Amerikában a feketék lakossági arányukhoz képest négyszeresen felülreprezentáltak a rablást elkövetőknél, amiként Nyugat-Európában is jelentős mértékben felülreprezentált a migrációs hátterű népesség számos bűncselekménytípus delikvensi körében.

Az amerikai és a nyugat-európai baloldal a társadalmi problémákról való őszinte diskurzus helyett permanens módon, öngyilkos jellegű kampányt folytat a rendőrség ellen. A nyugati baloldal demagógiája, veszélyes populizmusa most részben abban merül ki, hogy egyes polgármesterek jelentős költségvetési tételeket vonnának el a helyi (városi, települési) rendőrségektől, és azt szociális programokra irányítanák át.

Az elemzésben kiemelik, hogy Amerikában Joe Biden demokrata elnökjelölt is kihívás elé került, hiszen most kezelnie kell a Demokrata Párt szélsőbaloldali szárnyát is, és arról meggyőznie őket, hogy a rendőrségek feloszlatása abszurd, nem teljesíthető ötlet. Biden egyes körökben meglepetést is okozva, bejelentette, hogy ő maga nem támogatja a költségvetési elvonásokat a rendőrségtől.

A radikális baloldali magyar párt, a Momentum Mozgalom egyik EP-képviselője, Donáth Anna a George Floyd-eset miatt is felbátorodva egészen addig ment, hogy azt állította: Magyarországon célponttá váltak a romák, ezért – szerinte – fel kell emelni a hangot, és ki kell állni a cigányság mellett. Donáth szerint egyes kormányok politikai hisztériát keltenek, kirekesztően, bűnbakká téve a romákat. Ő az a politikus, aki 2019. december 13-án, a Kossuth téren tartott tüntetésen este 10 órakor meggyújtott egy füstgyertyát, és a rendőrsorfalnak hátat fordítva a magasba tartotta azt, provokálva is a helyszínen lévő rendvédelmet. Később azt állította, hogy minden magyarázat nélkül tartották őt fogva egész éjjel, úgy, hogy még az ügyvédjével sem beszélhetett. A rendőrségi jelentésről is beszámolt a médiának, szerinte még az sem zárható ki, hogy az a bűne, hogy saját magát vetette a földre. Azért is felelőssé tette a magyar közigazgatást, hogy a panaszainak elbírálása „a törvényben meghatározott 35 nap helyett, több mint 50 napig tartott”.

Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője is részt vett az új Fővárosi Közgyűlés alakulóülésén
Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője is részt vett az új Fővárosi Közgyűlés alakulóülésén
Fotó: MH / Hegedűs Róbert

Ugyancsak Donáth Anna az amerikai Black Lives Matter (A fekete életek számítanak) jelszó mintájára bedobta a hazai köztudatba »A roma élet is számít« szlogent. Ennek egyik motivációja annak elhitetése, hogy a romákkal szemben (akár intézményesített, hatósági) rasszizmus uralkodik Magyarországon. Ehhez kapcsolódik a rendőrség, illetve a közrend elleni akciók motívuma, amely 2018 decembere – a parlamenti ellenzéki erőszak nyomán eszkalálódott eseményhullámok – óta érezhetően, fenyegetően jelen van a közéletben -húzták alá.

2018 decemberében, az Országgyűlés előtti Kossuth téren az egyre agresszívebb tüntetők provokálták a rendőröket, tojást és sörösdobozokat is dobálva a biztosítási feladatokra kivezényelt rendőrök felé. A rendőrparancsnok a beosztott állomány testi épségének védelme érdekében volt kénytelen elrendelni a védőfelszerelés használatát, ennek ellenére négy rendőr is megsérült az eseményen.

Amerikában a rendőrök nem akarnak konfrontálódni erőszakos bűnözőkkel, ráadásul a balliberális médiában is gyorsan terjedő hírek szerint egyes amerikai városok rendőrállományától százával, ezrével akarnak leszerelni. A magyarországi helyzet egyelőre még nem tart itt, de könnyen fajulhatna a helyzet idáig is, mivel a nemzetközi baloldal láthatólag magáévá tette Saul Alinsky azon alapelvét, amely szerint „az egyetlen lehetséges eszköz” magától értetődően erkölcsösnek minősül – abban az esetben, ha „jó ügyet” szolgál. Alinsky szerint „ember csak tisztességes célokkal küzdhet a mocskosak ellen”, a különböző eszközök használata pedig megengedett.

A baloldal bármire képes akár annak árán is, hogy a remélt politika haszon eléréséhez alkalmazott eszközök révén feszültséget kelt, és megbontja a rendet a társadalomban, ami szélsőséges esetben akár polgárháborús állapotokhoz is vezethet, egy rendkívül felelőtlen – a hit, a nyugalom, a jó közérzet békés vizét antimorális hullámokkal csapdosó – politizálás kiteljesedése révén.

Feszültségkeltés és politikai zavarkeltés - a TASZ „Tiltakozz” webes platformja veszélyes a rend és biztonság szempontjából

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű, magát emberi jogi jogvédőként meghatározó, külföldi magánszemélyek és alapítványok által jelentős részben támogatott civil szervezet „Tiltakozz” néven új webes platformot hoz idén életre annak érdekében, hogy a közéleti demonstrációk, tüntetések szervezőit és résztvevőit „jogaikról és kötelességeikről” tájékoztassa.

A tájékoztatás egyes pontokon igyekszik úgy ismertetni a hazai gyülekezési jog hatályos szabályozását, mint ha az, illetve adott esetben a közreműködő hatóságok (például rendőrség) inkább nehezíteni próbálnák a tüntetni vágyók aktivitását, például a magánterületen tartandó demonstrációk kapcsán.

Ez annak fényében szakmailag is különös, hogy a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény több tekintetben inkább átláthatóbbá, rugalmasabbá tette mind a polgárok, mind a hatóságok számára is a szabályozást. Ez csak egyes pontokon jelentett célszerű szigorítást: például tüntetést meghirdetni az új szabályok értelmében nem lehet addig, amíg a rendezvényt be nem jelentetik a rendőrségnek – ennek elmulasztása esetén szabálysértést követnek el a szervezők. Ennek lényege, hogy a demonstrálni kívánók, a szervezők számára is követhetőbbé, átláthatóbbá válhat a szervezni kívánt esemény jogszerű jellege.

A TASZ anyaga nem kívánja úgy interpretálni (kommunikálni), de a szabályozás enged kivételt is a bejelentési kötelezettség kapcsán, így az egyes közéleti ügyekre, kérdésekre sürgősen reagáló és magától, spontán létrejövő eseményeket nem szükséges bejelenteni. Például a közfelháborodást kiváltó közéleti történésekre vagy politikusi lépésekre, megnyilvánulásokra válaszként bármikor kifejezhető ellenvélemény, elégedetlenség.

A TASZ tájékoztató propagandaanyagának egy része a speciális gyűlésekre vonatkozik, amely kategóriába az útlezárások, a forgalomlassító demonstrációk, a „hosszú gyűlések” és a villámcsődület (flashmob) tartoznak. A kérdezz-felelek formában megírt tájékoztató szerint van rá lehetőség, hogy a tüntetők megbénítsák a forgalmat.

A hatóságok ezzel szemben – a törvény szerint – okkal hivatkozhatnak arra, hogy a gyűlés adott esetben a közrendet vagy közbiztonságot közvetlenül, szükségtelen és aránytalan mértékben veszélyezteti, illetve mások jogainak és szabadságának szükségtelen mértékű és aránytalan sérelmét eredményezi. Ez legfeljebb bizonyos kisebb megmozdulások kapcsán – és kezdő szervezők esetében – jelenthet akadályt, ugyanis a rendőrség előírhat olyan feltételeket, amelyek szükségesek a gyűlések lebonyolításához (például technikai háttér hiánya lehetséges egyes tüntetéseknél, diákmegmozdulásoknál).

A TASZ korábbi anyagaiban is nehezen kiszámíthatónak sugallja a mostani jogalkalmazói gyakorlatot, pedig az új gyülekezési törvény még nagyobb transzparenciát biztosít, így például a tiltó határozatokat jogszabályilag publikálhatóvá tette.

A Büntető törvénykönyvvel (Btk.) összhangban változó szabálysértési törvény alapján azonban visszaél a gyülekezési joggal, aki nem közterületre, az ingatlantulajdonos hozzájárulása nélkül szervez gyűlést. A TASZ a magánterületen történő tüntetésekre is eligazítást adott új oldalán, ismertetve a jogi kiskapukat, még ha megemlítik is, hogy a szervezőnek engedélyt kell kérnie a tulajdonostól, akinek az ingatlanát tüntetésre akarják használni.

A magánélet védelméről szóló 2018. évi LIII. törvényt éppen azért hozta a kormány, hogy világossá tegye a társadalom számára: mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását tiszteletben tartsák. Akit a magánélethez való jogában megsértenek, követelheti egyebek mellett a jogsértés bírósági megállapítását - írták.

A TASZ anyagával a fő probléma az, hogy inkább feszültséget, politikai nyugtalanságot kíván szítani, és az ilyen tájékoztató anyagok (és hasonló kampányok) hosszú távon a társadalmi normarend sérüléséhez vezethetnek.

A bátorított, politikai cselekvésekre ösztönözni kívánt polgároknak tartaniuk kell magukat a törvényekhez, így semmilyen jogi kiskapu nem jár azoknak, akik szervezőként megakadályozzák a rendőrség jelenlétét vagy megtiltott gyűlésen vesznek részt, esetleg újságírókat zárnak ki egy tüntetésről, szervezőként nem hozzák nyilvánosságra a nevüket, nem indokolható módon bejelentés nélkül szerveznek gyűlést.

A TASZ és más szervezetek „tájékoztató” kampányai azért is veszélyesek, mert olyan társadalmi folyamatokat indíthatnak el, amely hosszú távon akár a köznyugalom elleni bűncselekmények, például a rendbontás vagy önbíráskodás térnyeréséhez vezethetnek. Ez pedig az alkotmányos rend alapjainak a lebontását is előre vetítheti -zárta Századvég Alapítvány az elemzését. 

Kapcsolódó írásaink

Ha vörösbáró, akkor Gyurcsány Ferenc

ĀBűncselekmények határát súroló tranzakciók, haverok és természetesen egy feleség, akinek édesanyja belépőkártyát jelentett a baloldali topmilliárdosok közé

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom