Belföld
A baloldal itthon és Brüsszelben is minden eszközzel támadja a nemzeti konzultációt
A konzultáció elleni támadásokat a baloldal egyik vezető alakja, a korábbi botrányos akcióiról is hírhedt Hadházy Ákos kezdte, aki az egyik internetes oldal kérdésére a konzultációt - tehát az emberek véleményét - szemétre valónak és hulladéknak nevezte - írja az Origo.
Szél Bernadettel és társaival arra buzdítják szimpatizánsaikat, hogy ne küldjék vissza a konzultációs íveket, hanem adják nekik. Ez természetesen alapvető adatvédelmi problémákat vet fel, amik akár egy titkos adatbázis létrehozására is irányulhatnak. A kérdőívek begyűjtésére már utcai pultokat is felállítottak.
Rendszeresen lopják a konzultációs íveket
Közben azonban még ennél is tovább merészkedtek: ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, egy az Origo birtokába jutott videofelvételen jól látható, amin egy, a baloldalhoz köthető és a kampányaikban segédkező nő kilopja a konzultációs íveket egy szolnoki ház postaládájából.
Ahogy arról szintén írtunk, a napokban kitöltött nemzeti konzultációs íveket tartalmazó, már lezárt borítékokat nyitogattak fel debreceni Momentum-aktivisták, majd azok átolvasása után köztéri szemetesbe hajították azokat.
Szombaton pedig Veresegyházon lendültek támadásba DK-s aktivisták: a Gyurcsány-párt emberei neveket vágtak le a nemzeti konzultációs ívekről, majd a lapokat debreceni momentumos „kollégáikhoz” hasonlóan a kukába dobták.
Az Origónak nyilatkozó alkotmányjogász, Ifj. Lomnici Zoltán elmondta, az aktivisták az ívek begyűjtésével bűncselekményt követnek el: a jogszabály szerint aki a törvényi rendelkezések megszegésével haszonszerzési célból, vagy jelentős érdeksérelmet okozva jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel, illetve az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A baloldali politikusok támadják a konzultáció intézményét
A baloldal vezető politikusai felszólalásaikban is rendszeresen támadták a konzultáció intézményét. A baloldalivá vált Jobbikot vezető Jakab Péter úgy fogalmazott: ez nem válságkezelés, a konzultációs ívek helyett maszkokat is küldhetett volna a kormány az embereknek. Azt persze figyelmen kívül hagyja a politikus, hogy a kormány minden idők legnagyobb gazdaságvédelmi akciótervét indított el, ami a családok és a vállalkozások védelmére összpontosít, a védőmaszkok elosztásáról pedig az Operatív Törzs döntött, oda küldtek a védőfelszerelésekből, ahol azokra leginkább szükség volt.
Gyurcsányné azzal vádolta meg a miniszterelnököt, hogy a magyarok háta mögött négymilliárd eurónyi devizahitellel adósítja el az országot, miközben a kormány addigra már bejelentette a költségvetés áttervezésével finanszírozott kilencezer milliárd forintos válságkezelő tervet.
Az MSZP-s Burány Sándor azt állította, hogy miénk egész Európa legkisebb válságkezelő csomagja. Ez egész egyszerűen nem igaz, mivel Magyarország akcióterve a GDP nagyságrendileg 18-20 százalékával egyenértékű, ezáltal hosszú távú hatásaiban is a nagy gazdasági tartalékkal rendelkező európai országok által bejelentett intézkedésekhez hasonlítható.
Brüsszel folytatja a harcot a magyar bevándorláspolitika ellen
A nemzeti konzultáció két ponton is kitér az illegális bevándorlás kérdésére és a magyar kormány bevándorláspolitikájára.
- Ön egyetért azzal, hogy a kormány továbbra is lépjen fel a bevándorlás ellen, és tartsa fenn a magyar határ szigorú védelmét?
- Ön egyetért azzal, hogy a magyar kormány a Brüsszellel való nyílt konfliktus árán is tartson ki a bevándorlást tiltó szabályok mellett?
Azért is kiemelten fontosak ezek a pontok, mert a korlátozások lazulása óta újabb migránstömegek indultak el Európa felé. Az Európai Unió Bírósága azzal ráadásul nehezítette az illegális bevándorlás elleni magyar intézkedéseket, hogy május végi döntése nyomán a kormánynak fel kell számolnia a tranzitzónákat, amik a lehető legbiztonságosabb módját jelentették a menedékkérelmek benyújtásának még azelőtt, hogy a migránsok megfelelő papírok nélkül az ország területére lépnének.
A konzultációban az is szerepel, hogy „Brüsszel arra készül, hogy megtámadja a magyar alkotmány bevándorlással kapcsolatos szabályait. Arra akarnak kényszeríteni bennünket, hogy megváltoztassuk Alaptörvényünk migrációt tiltó rendelkezéseit.”
Arról a Brüsszelről van szó, amelyik képtelen volt a kezelni a koronavírus-járvány okozta válsághelyzetet, védőfelszereléseket sem biztosított számunkra, a magyar kormánynak Kínához kellett fordulnia segítségért, amit a kormány következetes keleti nyitásának eredményeként meg is kaptunk.
Az EU kitart a kötelező migránskvóták mellett
Mindezek mellett az elmúlt hetekben világossá vált, hogy az Európai Unió továbbra is kitart a kötelező kvóta bevezetése mellett, az uniós bíróság döntése pedig ehhez asszisztált. Július elsejével ráadásul Németország vette át az EU soros elnökségét, Heiko Maas német külügyminiszter pedig már korábban megelőlegezte, hogy ennek az időszaknak kiemelt feladata lesz az EU menekültügyi szabályozásának reformja, melynek a szociáldemokrata tárcavezető elmondása alapján valamilyen formában mindenképpen része lesz a migránskvóta-rendszer.
Ezzel szemben Magyarország álláspontja továbbra is az, hogy a tömeges bevándorlás további ösztönzése helyett a segítséget oda kell vinni, ahol a baj van, ezzel megakadályozva az újabb migrációs hullámok beindulását, kialakulását.
Ezek alapján jól látható, hogy a baloldal tehát módszeresen igyekszik ellehetetleníteni a nemzeti konzultációs ívek beküldését, Brüsszel pedig ismét támadja a magyar bevándorláspolitikát, emiatt pedig a kérdőív erre vonatkozó részei is még aktuálisabbá váltak. Ezért is fontos, hogy minél többen töltsék ki a konzultációt.
