Belföld

„A baloldal ismét bizonyította, hogy nem érdekli őket a magyar emberek sorsa”

Ahogy arról korábban mi is írtunk, az Országgyűlés elfogadta a 2021-es költségvetést. Ennek kapcsán Hollik István töltött fel a Facebook-oldalára egy videót, melyben elmondta, a jövő évi büdzsé a gazdaság újraindításáról és a munkahelyek megvédéséről szól a járványügyi készültség fenntartása mellett.

„A baloldal ismét bizonyította, hogy nem érdekli őket a magyar emberek sorsa”
Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója a költségvetés elfogadása után tartott sajtótájékoztatón
Fotó: MH/Bodnár Patrícia

Hollik István emlékeztetett: a baloldalnak 2009-ben az volt a válasza az akkori válságra, hogy megsarcolta az embereket és további terheket rakott a vállukra.

Ezzel szemben a Fidesz-KDNP úgy kezeli a koronavírus-járvány okozta válsághelyzetet, hogy segít a magyar embereknek és vállalkozásoknak - tette hozzá.

Ezért a jövő évi költségvetésben szerepel:

  • A 13. havi nyugdíj visszaépítése és nyugdíjprémium is
  • Jövőre a tankönyvek már teljes körűen ingyenesek lesznek
  • A családok támogatása tovább bővül, 2021. július 1-től a csecsemőgondozási díj a bruttó 70 százalékáról 100 százalékára nő.
  • A közszférában jövő 390 milliárd forinttal több jut a bérekre, mint idén
  • Folytatódik az adócsökkentés is, a kisvállalati adó (KIVA) 11 százalékra csökken
     
Objektum doboz

A Fidesz kommunikációs igazgatója kiemelte: a baloldal ma nemmel szavazott a költségvetésre, így nemet mondott ezekre az intézkedésekre is. Ezzel ismét bizonyították, hogy őket nem érdekli a magyar emberek sorsa. Egy szempontjuk van csupán: megtámadni mindent, amit a Fidesz-KDNP csinál - állapította meg a kormánypárti politikus.

Ahogy nem segítették a járvány elleni védekezést, úgy most sem érdekli őket, hogy az ország költségvetése hozzájáruljon az emberek védelméhez és a gazdasági kihívások megoldásához - fűzte hozzá.

„Nekünk viszont továbbra is Magyarország az első. Mi azért szavaztuk meg a költségvetést, mert segít abban, hogy a koronavírus-járvány után Magyarország minél hamarabb újra a növekedés útjára tudjon lépni” - fogalmazott Hollik István.

Varga Mihály: 68,5 százalékos támogatottsága van a költségvetésnek

A 2021-es költségvetési törvényjavaslatot 133 igen és 61 nem szavazattal fogadta el a parlament, ami azt jelenti, hogy a jogszaválynak 68,5 százalékos támogatottsága van - mondta Varga Mihály pénteken, a törvényjavaslat elfogadása után tartott budapesti sajtótájékoztatón.

Varga Mihály pénzügyminiszter a költségvetés elfogadása után tartott budapesti sajtótájékoztatón
Varga Mihály pénzügyminiszter a költségvetés elfogadása után tartott budapesti sajtótájékoztatón
Fotó: MH/Bodnár Patrícia

Hangsúlyozta: öröm a kormány számára, hogy a képviselők döntő többsége egyetért azzal, hogy a veszélyhelyzetben az emberek védelmében meghozott intézkedései helyesek voltak, hogy a gazdaságvédelmi alapot fenn kell tartani, és támogatták azt is, hogy a következő évben az egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alappal, valamint a gazdaságvédelmi alapra építve indítsák újra az országot.

A jövő évi költségvetés középpontjában a járvány elleni védekezés fenntartása, a gazdaság újraindítása, a munkahelyek megvédése és új munkahelyek létrejöttének támogatása áll. Ezek mellett azonban megmaradnak azok az értékek is, amelyekre a korábbi költségvetések és a kormány gazdaságpolitikája épült. A kormány elkötelezett a családok, a gyermeknevelés támogatása, az idősek megbecsülése mellett, és továbbra is fenn kívánja tartani az ország biztonságát - mondta a miniszter.

Hozzátette: gazdaságpolitikai felfogásában is következetes maradt a kormány. Továbbra is a magyar gazdaság védelmét és megerősítését tekinti központi feladatnak, folytatja az adócsökkentés politikáját és a beruházások támogatását, és fegyelmezett államháztartási gazdálkodást folytat.

A kormány - immár parlamenti megerősítéssel - továbbra is azzal számol, hogy 2021-ben 4,8 százalékkal nő a gazdaság, az államháztartás hiánya 2,9 százalék lesz, az államadósság a GDP 69,3 százalékára csökken, az infláció mértéke pedig 3 százalék körül alakul az év egészében. Változatlan maradt a tartalék nagysága is, a GDP 0,4 százalékát meghaladó, 211 milliárd forintos tartalékkal tervezték meg a következő évi költségvetést.

A parlamenti vita során zöld jelzést kapott módosítások közül kiemelte, hogy 2021. július 1-jétől a csecsemőgondozási díj 70 százalékról 100 százalékra emelkedik. A Magyar falu program keretében az útépítések támogatása 52 milliárd forinttal, az élelmiszerbiztonságot, -ellátásbiztonságot szolgáló keret pedig 50 milliárd forinttal nő. Hozzátette, az ezekhez szükséges forrásokat az adóbevételek emelkedése, a gazdaság fehéredése teremti meg.

Ugyancsak az elfogadott módosító indítványok teremtik meg a lehetőséget a gyermek diabétesz centrumok fejlesztésére, az iskolaőri hálózat működtetésére, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat kutatóinak bérrendezésére, Budapest és a fővárosi agglomeráció, a kerületi úthálózat indokolt fejlesztésének a támogatására, valamint a Diaszpóra felsőoktatási ösztöndíjprogram folytatására - fejtette ki a miniszter.

Varga Mihály kiemelte, hogy jövőre 16 százalékkal - 739 milliárd forintról 865 milliárd forintra - emelkedik az önkormányzati rendszer állami támogatása.

A fővárosi önkormányzat támogatása is jelentős mértékben nőni fog - mondta. Hangsúlyozta továbbá: ha a gazdaság jövőre közel 5 százalékkal nő, azok a bevételek is arányosan emelkedni fognak, amelyek az önkormányzatok stabil gazdálkodását szolgálják.

A pénzügyminiszter kérdésekre válaszolva arról is beszélt, nincs olyan terület a költségvetésben, amire az ideihez képest ne több forrás állna rendelkezésre jövőre.

Arra is kitért, hogy eddig 480 milliárd forintot fizettek ki járványügyi védekezésre, de vannak még futó szerződések, teljes elszámolást a zárszámadásban tudnak majd adni.

Ugyancsak kérdésre elmondta: „bár árgus szemekkel figyeltek”, nem találtak elfogadható ellenzéki módosítót. Az ellenzéki oldal 800 módosító indítványt nyújtott be, amelyek 6400 milliárd forintra - 17 százalékra - növelték volna az államháztartás hiányát - mondta a miniszter.
 

Kocsis: A büdzsé felelős, a baloldal viszont eladósította volna az országot

Felelősnek, az emberek mindennapjait segítő költségvetésnek nevezte a pénteken elfogadott jövő évi büdzsét Kocsis Máté. A Fidesz frakcióvezetője a határozathozatal után az Országházban tartott sajtótájékoztatón azt is kiemelte ugyanakkor, hogy a baloldal elképzeléseinek teljesítése az ország eladósítását jelentette volna.

A politikus azt mondta, a 2021-es költségvetés legfőbb célja a gazdaság újraindítása a koronavírus-járvány után, a családok és a nyugdíjasok támogatásának növelése, továbbá a közbiztonsági és határvédelmi feladatok ellátása.

A büdzsé eleget tesz ezeknek - közölte, hozzátéve: a költségvetés két fontos pillérre épít, a 3000 milliárd forintos járvány elleni védekezési alapra, valamint a 2550 milliárd forintos gazdaságvédelmi alapra.

Simicskó István, Kocsis Máté és Varga Mihály (b-j) a költségvetés elfogadása után tartott budapesti sajtótájékoztatón
Simicskó István, Kocsis Máté és Varga Mihály (b-j) a költségvetés elfogadása után tartott budapesti sajtótájékoztatón
Fotó: MH/Bodnár Patrícia

Kocsis Máté rámutatott ugyanakkor, hogy a költségvetéshez benyújtott baloldali javaslatok 6400 milliárd forintos kiadást jelentettek volna az országnak, amivel a kitűzött 3 százalékos hiánycél csaknem 17 százalékra emelkedett volna, illetve IMF-hitel felvételét helyezte volna kilátásba.

Javaslataik zöme a beruházások felszámolását, a túlköltekezést, az adóemelést, a családok támogatásának megvonását jelentette - értékelt.

Azt is mondta a Fidesz frakcióvezetője, hogy a baloldal nem szavazta meg a járványügyi készültség kiadásait, a családügyi költések emelését, a 13. havi nyugdíj visszaépítését, a határvédelmi, honvédelmi és közbiztonsági kiadások növelését, valamint a munkahelyvédelmi és -teremtési kiadásokat sem, ezzel pedig bebizonyították, hogy járványhelyzetben, nehéz gazdasági időszakban sem lehet rájuk számítani.

Semmit nem támogattak a szavazataikkal, kizárólag a konfliktusok generálásán, romboláson, kamuvideók készítésén agyaltak - fogalmazott Kocsis Máté.

Simicskó István, a KDNP megválasztott frakcióvezetője szintén arról beszélt, hogy a kormánypártok egy felelősen végiggondolt büdzsét szavazhattak meg, amelyben visszaköszönnek a kereszténydemokratáknak fontos értékek.

Szomorúnak nevezte, hogy a baloldalra, ahogy szerinte a járványhelyzet kezelésében sem, úgy most sem lehetett számítani.

Összevetésül kifejtette: a 2008-as válság idején a baloldali kormány megszorításokat vezetett be, növelte az emberek terheit, megszüntette a 13. havi nyugdíjat, csökkentette a gyest, a közszférában dolgozók bérét befagyasztotta, jelentősen csökkentette az önkormányzati támogatásokat és felfüggesztette a lakástámogatásokat.

Ezzel szemben a mostani válsághelyzet-kezelés az emberek pártján áll, komoly forrásokat szán a családok védelmére, és ellátja a gazdaság védelmét is - hangsúlyozta Simicskó István, aki kiemelte a honvédelmi költségvetés - 2010-hez képest - több mint háromszorosára emelését is.

Az önkormányzatok költségvetési forrásait firtató kérdésre Kocsis Máté azt válaszolta: ha Karácsony Gergely főpolgármester nagyon sokszor ismétli el, hogy az önkormányzatok forrást veszítenek, az akkor sem lesz igaz.

2021-ben az idei évhez képest ugyanis 16 százalékkal több forrást kapnak az önkormányzatok, ami 118 milliárd forint plusz pénzt jelent - közölte, hozzátéve, hogy Budapest az iparűzésiadó-bevétel további mintegy 25 milliárd forintos növekedésével számolhat.

Kiemelte továbbá, hogy a főváros számláján a korábbi főpolgármester, Tarlós István a leköszönése után 180 milliárd forintnyi államkötvénycsomagot hagyott, amit szétoszthatna a főváros vezetése kerületi útfelújítási, egészségügyi fejlesztési célokra, vagy nekiállhatna a szükséges beruházásoknak.

Karácsony Gergely „pénzt követel magának, miközben rengeteg pénze van” - fogalmazott.

Egy másik kérdésre a Fidesz frakcióvezetője azt is jelezte, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezés mintegy 2000 milliárd forintos kiadásainak 95 százalékát a kormány a központi költségvetésen belüli átcsoportosításokból finanszírozta.

Az önkormányzatoknak 34 milliárd forintot kellett „betenniük”, ami elvárható mértékű szolidaritás - tette hozzá.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom