Belföld
Az Országgyűlés elfogadta a 2021-es költségvetést

Varga Mihály pénzügyminiszter a javaslat általános vitájában a jövő évi büdzsét a gazdaságvédelem költségvetésének nevezte, amely a járványügyi készültség fenntartása mellett is tartalmazza a szükséges forrásokat a gyermeket nevelő családok támogatásához, a nyugdíjasok megbecsüléséhez, a munkahelyek megtartásához és új munkahelyek létrehozásához.
A képviselők 133 igen, 61 nem szavazattal hagyták jóvá a törvényjavaslatot, amelyben a kormány dinamikus, 4,8 százalékos GDP-bővüléssel, mérsékelt, 3 százalékos inflációval és a maastrichti referenciaérték alatti, 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycéllal, valamint a nemzeti jövedelem fél százalékát meghaladó biztonsági tartalékkal számol, az államadósság csökkenése mellett.
A törvény szerint 2021-ben az államháztartás központi alrendszerének kiadási főösszege 23 465 402,0 millió forint, bevételi főösszege 21 974 178,3 millió forint, hiánya pedig 1 491 223,7 millió forint.
Hasonlóan az előző évekhez az állam működése 2021-ben is nullszaldós, tehát a közszolgáltatások - többek között az egészségügy, az oktatás és a honvédelem - költségét az állam továbbra is a működési bevételeiből finanszírozza.
Az államadósság-mutató 2021-ben várhatóan 69,3 százalékra csökken a 2020 végére várható 72,6 százalékról.

A büdzsé egyik pillére az egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alap, amely tartalmazza az emberek védelméhez, a járvány elleni védekezéshez, illetve az egészségügyi ellátórendszer működtetéséhez szükséges forrásokat, 2944 milliárd forint összegben.
Az alap bevételét képezi a kiskereskedelmi adó (54 milliárd forint) és a gépjárműadó teljes bevétele (87 milliárd forint) is.
Ebben az alapban vannak társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások is, például a táppénz vagy a csecsemőgondozási díj. Utóbbi jövő év közepétől a korábbi 70 százalékról a bruttó fizetés 100 százalékára emelkedik, így az idei 72 milliárd forintról jövőre már 93 milliárd forint szerepel ezen a soron.
A költségvetés másik kiemelt pillére a gazdaságvédelmi alap, amely a gazdaság védelmével és az újraindításával kapcsolatos programok folytatására, kiemelt fejlesztésekre, beruházásokra, továbbá a foglalkoztatás elősegítésével kapcsolatos intézkedésekre teremti meg a szükséges fedezetet, 2600 milliárd forintot meghaladó összegben.
Álláskeresési ellátásokra az idei 83 milliárd forint helyett 108 milliárd forint lesz jövőre, a közfoglalkoztatásra, vagyis a Start-munkaprogramra a 2020-as mintegy 140 milliárd forint után 2021-ben 165 milliárd forintot szánnak.
Nullás összeggel szerepel a törvényben az Európai Unióból érkező járvány elleni támogatások alapja, amely az unióból esetlegesen érkező támogatások fogadását hivatott biztosítani.
A pénzügyminiszter korábban azt mondta, 2021-ben minden kiemelt terület több forrással gazdálkodhat, így jövőre közel 2295 milliárd forint áll rendelkezésre a családok támogatására, ami 67 milliárddal magasabb mint idén. Fenntartják a családi adórendszert, emelik az ápolási díjat, növelik az óvodai és bölcsődei férőhelyeket.
Varga Mihály közölte azt is, oktatásra 2021-ben mintegy 2230 milliárd forintot fordítanak, ami 78 milliárddal több, mint idén. Jövőre 4477 milliárd forintot biztosítanak a közszférában dolgozók bérére, ami 387 milliárddal magasabb az ideinél.
2021-ben 3915 milliárd forintban határozták meg a nyugdíjbiztosítási alap kiadásait, amely közel 330 milliárddal magasabb, mint idén. Visszaépül a 13. havi nyugdíj: az idősek 2021-ben a januári nyugdíjon felül egy heti nyugdíjat kapnak, erre 77 milliárd forint szerepel a költségvetésben.
2021. január elsejétől 11 százalékra mérséklődik a kisvállalati adó (kiva) kulcsa. A kisadózók tételes adója (kata) szabályainak szigorítása miatt pedig az eredetileg tervezett 197 milliárd forint helyett 237 milliárd forint bevételre számítanak.
Mintegy 860 milliárd forintos forrás jut az önkormányzatoknak 2021-ben, ami közel 120 milliárddal több, mint idén. Ugyanakkor az alacsonyabb adóerejű önkormányzatokra is kiterjesztik a szolidaritási hozzájárulás fizetését, ezért az idénre tervezett 43 milliárd forint helyett jövőre 165 milliárd forint folyhat be ezen a címen.
Az idei 75 milliárd forintról jövőre 97 milliárd forintra emelkedik a közszolgálati médiaszolgáltatás támogatása.
Fenntartóváltás a Színház- és Filmművészeti Egyetemnél
Fenntartóváltás történik szeptember 1-jétől a Színház- és Filmművészeti Egyetemnél is, az erről szóló törvénymódosítást 135 igen, 60 nem szavazattal fogadta el az Országgyűlés.
A parlament felhívta a kormányt, hogy az állam nevében tegye meg a szükséges intézkedéseket a Színház- és Filmművészetért Alapítvány közérdekű vagyonkezelő alapítvány formájában történő létrehozására. A változtatás kitér az alapítvány részére juttatandó vagyonelemekre is.
Betilthatóvá vált számos egyszer használatos műanyag termék
Az Országgyűlés pénteken felhatalmazást adott a kormánynak, hogy rendeletben tiltson be számos egyszer használatos műanyag terméket.
A képviselők egyhangúlag, 195 igen szavazattal fogadták el a kabinet erről szóló javaslatát.

A kormány a műanyag termékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló uniós irányelv alapján a műanyag fültisztító pálcikákat, evőeszközöket, tányérokat, szívószálakat, italkeverő pálcikákat, továbbá az úgynevezett expandált polisztirolból készült étel- és italtároló edényeket tilthatja be a jövőben.
A Ház emellett létrehozta a biológiailag lebomló műanyagból készült hordtasak fogalmát, amelyeknek a termékdíját kilogrammonként 500 forintban határozta meg, szemben a hagyományos műanyag hordtasakok 1900 forintos termékdíjával. Megalkották a könnyű, valamint a nagyon könnyű műanyag hordtasokok fogalmait is, előbbiek falvastagsága 50 mikronnál, utóbbiaké pedig 15 mikronnál kevesebb.
Szeptembertől iskolaőrök felügyelhetik a rendet a nevelési-oktatási intézményekben
Szeptembertől iskolaőrök teljesíthetnek szolgálatot az állami köznevelési és szakképzési intézményekben - döntött pénteken az Országgyűlés.
A képviselők 155 igen, 17 nem és 21 tartózkodó szavazattal fogadták el az iskolai erőszak megszüntetése és megelőzése érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló jogszabályt a kormány kezdeményezésére.
Az iskolaőrség külön rendészeti szervként, a rendőrség irányítása alatt jön létre, tagjai 2020. szeptember 1-jétől teljesíthetnek szolgálatot nagyságrendileg 500 állami köznevelési és szakképzési intézményben, ott, ahol ezt az intézményvezetők kérik.
Változik az olimpikonok özvegyének életjáradéka
Az olimpiai érmes után járó özvegyi járadék teljes összegét megkaphatja a kiskorú gyermeket nevelő özvegy - döntött egyhangúlag, 195 igen szavazattal a Ház kormánypárti képviselők kezdeményezésére.
Tízről öt évre csökken a jogosultsághoz szükséges együttélés időtartama. Eddig az özvegynek a járadék 50 százaléka járt, mostantól azonban a gyermekek nagykorúvá válásáig a 100 százaléka.
A törvényi változtatás parlamenti vitájában az egyik előterjesztő, Simicskó István (KDNP) elmondta: azért kezdeményezték a törvénymódosítást, mert a kiváló sportoló és remek családapa Benedek Tibor tragikus halála rávilágított a sporttörvényben mutatkozó azon jogszabályi hiányosságra, amit orvosolni kell emberségből, szurkolói magatartásból fakadóan és jogalkotói felelősségtől vezérelve.
A változtatás a kihirdetés utáni napon lép hatályba.
Visszaépül a tizenharmadik havi nyugdíj
A jövő évtől négy részletben visszaépül a 13. havi nyugdíj juttatása. Az erről szóló törvénymódosítást 193 igen szavazattal, 1 elutasító voks ellenében, 1 tartózkodás mellett fogadta el a Ház a kormány javaslatára.
A jogosultak a januári járadékkal együtt kapják meg a plusz összeget.
A tizenharmadik havi nyugdíj 2021-ben a nyugellátások januári összegének 25 százaléka, 2022-ben az 50 százaléka, 2023-ban pedig a 75 százaléka, a rá következő évben pedig a nyugdíjasok már a tizenharmadik havi nyugdíj teljes összegét kézhez kapják. Ezt követően minden évben az egyhavi nyugdíj összege jár.
A gazdaságvédelmi akcióterv részeként bejelentett tizenharmadik havi nyugdíjhoz hasonló módon kapnak tizenharmadik havi ellátást más pénzbeni ellátásokban részesülők is, erről azonban kormányrendelet rendelkezik majd.
A plusz összegre az a nyugdíjas jogosult, aki a megelőző évben már legalább egyetlen napra nyugdíjjogosult volt és januárban is az. Az ellátás összege a januári járadék összegével egyezik meg.
Az ellátásra - a kormányrendelet által érintettekkel együtt - 2 millió 560 ezer ember jogosult. Mellette a nyugdíjprémium intézménye is megmarad.
Ősztől valamennyi tanuló ingyen kapja a tankönyveket
Ingyenes tankönyvellátást biztosít 2020 szeptemberétől valamennyi tanulónak a nemzeti köznevelési törvény módosítása, a változtatást 151 igen szavazattal, 33 nem ellenében és 7 tartózkodás mellett fogata el a Ház.
A tankönyvellátás eddig az 1-9. évfolyamon volt ingyenest, a döntés most ezt terjeszti ki mindenkire, aki a köznevelésben és a szakképzésben tanul.
Az intézkedésre idén 13,8 milliárd forint áll rendelkezésre.

A veszélyhelyzetben már alkalmazott digitális munkarend a jövőben is része lehet az iskolai oktatásnak. A tanév bizonyos időszakában vagy valamilyen speciális esetben miniszteri rendelet teszi majd lehetővé a digitális tanítást. A szabályozás nem írja elő kötelezően azt, csupán lehetőséget ad arra, például az érettségi vizsgaidőszakot megelőző két hétben a végzősök számára, a szombatra áthelyezett munkanapokon esetében, vagy vis maior helyzetekben, amikor az intézményvezető akár rendkívüli szünetet is elrendelhetne.
Az iskolának a digitális tanrend idején is felügyeletet kell biztosítani azoknak, akik nem tudnak otthon maradni, azoknak pedig, akiknek nincs számítógépe vagy internetelérése, az iskola ad eszközt vagy az iskolai gépek használatát teszi lehetővé számukra.
Az elfogadott törvény lehetővé teszi azt is, hogy önkéntesen részt vehetnek a pedagógusminősítésben, vagyis címzetes fokozatot szerezhetnek azok, akik számára az előmeneteli rendszer nem kötelező, például a szakképzésben vagy egyházi intézményben oktatók.
A szabályok azt is előírják, hogy a gyöngyöspatai szegregációs ügyhöz hasonló esetekben a bíróság sérelemdíj helyett oktatási szolgáltatást állapítson meg.
A változtatás a köznevelési intézmények nyilvántartásba vételének szabályait is érinti, újraszabályozza az intézmények alapító okiratának, szakmai alapdokumentumának tartalmi elemeit.
A jövőben a sajátos nevelési igényű tanulók teljes köre ingyenesen lesz jogosult az alapfokú művészeti oktatásra.
Új intézménytípust is létrehoz a nemzetiségi oktatásban a változtatás: a kiegészítő nemzetiségi óvodát. Ez a kis létszámú nemzetiségeknek segíthet azzal, hogy a hagyományos óvodák mellett alapvetően a hétvégén működő, a nemzetiségi nyelvoktatást szolgáló intézmények létrehozását teszi lehetővé.
Miközben nem változnak a pedagógusok végzettségi követelményei, azokat a jövőben nem törtvény, hanem kormányrendelet írja majd elő, így például egy új szak létesülése miatt nem kell törvényt módosítani.
A törvény a köznevelés és a szakképzés szétválasztásának még nyitva maradt kérdéseit is rendezi és a külön törvényben létrehozott iskolaőr intézményét is bevezeti a köznevelési törvénybe.