Belföld

Az iskolában nincs helye erőszaknak

Tanárt és diákot megfélemlíteni, bántalmazni szigorúan tilos: ez olyan norma, amit mindenkinek, függetlenül a szociális helyzettől vagy származástól, be kell tartania – mondta csütörtökön napirend előtt az Országgyűlésben Horváth László fideszes országgyűlési képviselő.

Az iskolában nincs helye erőszaknak
Az Országgyűlés plenáris ülése
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Horváth László (Fidesz) arról beszélt: akik azokban az iskolákban dolgoznak, ahol baj van, azt mondják, hogy szükség van az iskolaőrségre. Akik nincsenek ott - a baloldali politikusok és az ő holdudvarukba tartozó szakértők - viszont megint fordítva ülnek a lovon, nem az áldozatokat képviselik, hanem az elkövetőknek próbálnak felmentést, menlevelet adni - hangsúlyozta. Leszögezte: az iskolában nincs helye az erőszaknak, mert ahol erőszak van, ott sem tanítani, sem tanulni nem lehet.

Tanárt és diákot megfélemlíteni, bántalmazni szigorúan tilos: ez olyan norma, amit mindenkinek, függetlenül a szociális helyzettől vagy származástól, be kell tartania - jelentette ki.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára elfogadhatatlannak nevezte, hogy bárkinek félve kelljen bemennie az iskolába, attól tartva, hogy ott erőszak, agresszió éri.

Elmondta: szeptember 1-jétől kezdhetik meg a munkát az iskolaőrök, ott, ahol az iskola kéri. Az őrök testi kényszert és bilincset használhatnak, ha egy tanár riasztja őket, önvédelemre pedig vegyi eszközt vagy rendőrbotot alkalmazhatnak, fegyver nem lesz náluk. Jelezte: egy mobilapplikációt akarnak minél előbb kifejleszteni, így egy „pánikgombbal” tudják majd a tanárok riasztani az iskolaőrt.

Az egészségügy büdzséje 77 százalékkal lesz több, mint az utolsó szocialista kormány alatt volt

Rétvári Bence a DK-s Varju Lászlónak válaszolva elmondta: 156 milliárd forinttal növekszik jövőre az egészségügy büdzséje, amely 77 százalékkal lesz több, mint az utolsó szocialista kormány alatt volt. Az önkormányzatok is többlettel gazdálkodhatnak - hangsúlyozta.

Újpest kapcsán azt mondta: tudja, hogy Varju László naponta egyeztet a kerületi ügyekről abban a városrészben, ahol nemrég a korábbi SZDSZ-es Ungár Klára lett a rendelő vezetője, kommunikációs feladatokkal pedig a DK-s Gréczy Zsolt fiát bízták meg.Szerinte Varju László hétről hétre Che Guevaraként küzd a tao-támogatások, vagyis egy nem létező probléma ellen.

Rámutatott: az önkormányzatok másban sem bíznak, az ellenzéki polgármesterek is tao-forrásokat gyűjtenek, Brüsszel pedig hat évre engedélyezte a tao-rendszert, mivel átláthatónak, szabályosnak, törvényesnek ítélte. 

Igazgatási valamint gazdaságélénkítő célú módosítások
 

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára elmondta: az előterjesztés 15 törvény módosítására tesz javaslatot áttekinthetően és röviden. A javaslat célja, hogy a koronavírus-járvány gazdasági hatásai elleni küzdelem jegyében egyes igazgatási ügyekben, bizonyos gazdasági szektorokban, illetve vagyongazdálkodási kérdésekben „lazítson”, ezzel is segítve a munkahelyek megmaradását, új munkahelyek teremtését és a gazdaság élénkítését.  

A kivételes eljárásban való tárgyalást azzal indokolta: a járvány elleni védekezésben nem lehet időt veszíteni, nem lehet megtenni, hogy bizonyos intézkedésekkel várnak az őszi ülésszakig.

A módosítások közül kiemelte a sporttörvény változását, amely a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai eseményeket külön miniszteri hatáskörbe teszi, míg az általános sportesemények maradnak a sportpolitikáért felelős miniszternél. Kulcsfontosságúnak nevezte a turizmus és a gazdaság szempontjából is, hogy Magyarország minél több nemzetközi sporteseménynek adjon otthont.

Elmondta: a cégnyilvánosságról szóló törvény módosításával azt rögzítik, hogy a cégnyilvántartást -  mint a nemzeti adatvagyon szempontjából kiemelt nyilvántartást - szintén az egységes kormányzati felhőben üzemeltetik.    

További javaslat ehhez kapcsolódóan a büntető törvénykönyv módosítása, amely kiegészíti a nemzeti adatvagyon védelmét az állami nyilvántartás elleni bűncselekmény módosításával, kiterjesztve a tényállást a nyilvántartások működőképességére is - ismertette.

Orbán Balázs kitért arra is: a javaslat a településkép védelméről szóló törvényt is módosítja. Emlékeztetett: 2016-ban a vizuális reklámhordozókkal kapcsolatban szigorúbb szabályozást fogadott el az Országgyűlés, a tisztább városkép és a vizuális környezetszennyezés csökkentése érdekében, és az érintettek 2020. december 31-ig kaptak átmeneti felkészülési időszakot.

Most arra tesznek javaslatot, hogy 2023. december 31-ig tolják ki ezt a határidőt - mondta az államtitkár, aki szerint erre azért van szükség, mert a koronavírus-járvány egyik nagy kárvallottja a reklámpiac, így a korábbi szabályok fenntartása segíteni tud ennek a szektornak. Elmondta: a javaslat módosítja az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényt is, így hatóság a jövőben akkor felfüggeszthet eljárást, ha az Európai Unió intézményeivel vagy más nemzetközi szervezettel szükséges egyeztetni.    

Az államtitkár ismertetése szerint a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényt is módosítanák: a gyakorlati tapasztalatok alapján az alapítói mozgástér növelése a cél.

Orbán Balázs közölte azt is: a javaslat a módosítaná a Maecenas Universitatis Corvini Alapítványról szóló törvényt, a Mathias Corvinus Collegium tehetséggondozási programjáról szóló jogszabályt, és a felsőoktatási törvényt is az alapítvány vagyonkezelésében lévő részvényvagyonnal összefüggésben.

Egyetértés az olimpiai érmes sportolók özvegyeinek járó életjáradékkal kapcsolatos törvénymódosítás vitájában

Teljes konszenzus mellett folytatta le az Országgyűlés csütörtökön az elhunyt olimpiai érmes sportolók özvegyeinek járó életjáradékkal kapcsolatos - kivételes eljárásban tárgyalt - törvénymódosítás vitáját. A képviselők ezt követően áttértek az igazgatási valamint gazdaságélénkítő célú módosítások tárgyalására.

Arató Gergely (DK) az egész nemzet példaképének nevezte Benedek Tibort. Kijelentette: jogos és méltányos, hogy a nemzet osztozzon a család gyászában és veszteségében, és segítsen is úgy, ahogy tud.   

Keresztes László Lóránt (LMP) azt mondta: Benedek Tibor halálának tragédiája az egész országot megrázta. Teljes konszenzus van arról, hogy a törvényjavaslat jogos és méltányos. Az országnak ilyen eredményeket hozó sportolókat ugyanis meg kell becsülni, ilyenkor lehet érezni, mi az, hogy nemzeti ügy - hangsúlyozta.

Nacsa Lőrinc (KDNP) meghatódva hallgatta a felszólalásokat - mondta, hozzátéve: maga is példaképének tekintette Benedek Tibort. Szerinte nagyon szép félórája volt az Országgyűlés ülésszakának a jelen javaslat tárgyalása. Reményét fejezte ki, hogy az előterjesztést pénteken 199 támogató szavazattal, egyhangúlag fogadják majd el.

A javaslat arról szól, hogy a magyar nemzet büszke tud lenni a teljesítményre és a sportolókra. Emlékeinkben megőrizzük Benedek Tibort - zárta szavait.  


Az elnöklő Latorcai János a vitát lezárva megjegyezte: nemcsak egy törvényjavaslat módosításának vitája zajlott le, hanem méltóan emlékeztek meg Benedek Tibor egyéniségéről, nagyságáról, példamutató tevékenységéről. Akkor járunk el helyesen, ha szellemiségét, emlékét megőrizzük - tette hozzá.

 Változnak a sporteseményekre és vagyonkezelői alapítványokra vonatkozó szabályok
 

 Budai Gyula (Fidesz) közölte: a törvényjavaslat számos jogszabályi pontot módosít a gyakorlati visszajelzésekre figyelemmel, a cél pedig a törvényi rendelkezések hatékonyabb érvényesülése.

Magyarország az elmúlt években fontos sporteseményeket rendezett, a javaslat pedig a sportesemény-pályázási és -rendezési tapasztalatok alapján a feladat- és forrásszétosztás hatékonyabb megvalósulását kívánja szolgálni - mondta az egyik módosítási javaslatról, hozzátéve, hogy az előterjesztés kiemeli az állami támogatású, hazai rendezésű, nemzetközi sporteseményeket, valamint az állami támogatásból megrendezendő hazai és külföldi sportdiplomáciai események pályázását és megrendezését, és e feladatokat a felelős miniszter hatáskörébe utalja.

A vagyonkezelői alapítványokat érintő változtatásokról Budai Gyula azt mondta: a jogalkotó a módosítással egyebek mellett azt akarja elérni, hogy az alapítónak lehetősége legyen az alapítói jogok gyakorlását az alapítványi vagyonellenőrre bízni. Cél továbbá, hogy az alapítói okiratban lehessen olyan rendelkezés, amely alapján bizonyos esetekben az alapítói jogok átszállhatnának az alapítótól az alapítványra.

KDNP: A koronavírus-járvány gazdasági hatásai változtatásokat igényelnek

    
Nacsa Lőrinc (KNDP) kifejtette: a salátatörvény valóban sok jogszabályt módosít, de fontos, hogy egy olyan rendkívüli helyzetben, mint amilyet a koronavírus-járvány gazdasági hatásai okoztak, egyes döntéseket meghozzanak, bizonyos szektorokat megsegítsenek, és a piaci igényeknek megfelelően elvégezzék a korrekciókat. Ezzel függ össze több mostani, kisebb változtatás, a javaslatban ugyanis az elmúlt három-négy hónap tapasztalatai összegződnek - mondta.

A sportesemények rendezéséről szóló szakaszt a KDNP-s politikus úgy kommentálta: a járvány előtt Magyarországon egymást érték a rangos sportesemények, amelyeknek jelentős, pozitív gazdasági hatásai voltak, például a sportturisták és az országimázs miatt. A járvány után is érdemes lesz ilyeneket rendezni, mert például a vendéglátósok és a szolgáltatóipar más szereplői is jól tudnak profitálni belőlük. A mostani javaslat ezért hatékonyabbá teszi a sportesemény-rendezési rendszert.

A járvány által negatívan érintett szektorokban az emberek szerezhessék vissza a munkájukat! - hangoztatta a célt.
 

Kulturális örökség védelme  
    

Mátrai Márta (Fidesz) a törvényalkotási bizottság nevében elmondta: a kulturális örökség védelméről szóló törvény, valamint a Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról szóló törvényjavaslattal az egyes műemlékeket értékalapon különböztetnék meg, csökkenne a műemléki kategóriák száma, és érdemi különbségek lennének a két kategóriához kapcsolódó szakmai, jogi védelem nagyságát tekintve is.

Az egyetemes vagy a nemzeti közemlékezetben kiemelkedő helyet elfoglaló személyekhez kötődő helyszínek nemzeti emlékpontokká válhatnak. A műemléki tanácsadó testület önálló léte megszűnik, feladatai az Országos Építészeti Tervtanácshoz kerülnek át. Emellett az örökségvédelmi bírságra vonatkozó rendelkezések is kiegészülnek.

A Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggésben kitért arra, hogy a vonatkozó jogszabályban az új fejezet kimondja: a Citadellát és közvetlen környékét, a sétányt a közérdeket érvényesítve kell használni, fenntartani, a fejlesztés, a helyreállítás pedig kiemelt közfeladat.

A javaslatról vita nem alakult ki, zárszavában György István területi közigazgatásért felelős államtitkár azt mondta: a módosításnak köszönhetően könnyebbé válnak a kastélyok és kúriák felújítási munkálatai is, úgy, hogy a szakmai és műemléki szempontok sem szorulnak háttérbe. A helyi önkormányzatok számára lehetőség nyílik a helyi építészet tovább védelmére is - közölte.


    Rozsdaövezetek létrehozása
  

Mátrai Márta (Fidesz) a rozsdaövezeti akcióterületek létrehozásához szükséges intézkedésekről szóló előterjesztéssel összefüggésben a törvényalkotási bizottság nevében közölte: a koronavírus-járvány okozta válság idején a lakáspiacot egyszerre sújtja az azonnali és radikális keresletcsökkenés, a banki hitelezés elnehezülése. Az építőipar teljesítményének csökkenése komoly nemzetgazdasági kárral, munkanélküliséggel és költségvetési bevételkieséssel fenyeget. A javaslatnak köszönhetően lehetőség nyílik elérhető árú lakások építésére, és a járvány okozta nehéz helyzetben munkahelyek teremtésére - közölte.

A kedvezményes, rozsdaövezetekre vonatkozó ötszázalékos áfával mindenki nyer, a családok, a fiatalok kedvezményesen juthatnak lakáshoz, ösztönzik a lakásépítést és egyúttal új munkahelyeket teremtenek - összegzett. A program segíti továbbá a környezet- és klímavédelmi célok elérését is - jegyezte meg a kormánypárti politikus.


Létrejön az iskolaőrség

A törvényalkotási bizottság álláspontját Horváth László (Fidesz) ismertette. A politikus hangsúlyozta, hogy az indítvány egyik célja az utóbbi időben szaporodó pedagógusbántalmazások megszüntetése.

A javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy az iskolaőrséget be lehessen vonni a tanárok vagy a diákok védelmének érdekében - tette hozzá.

Az indítvány alapján a tanítási év bizonyos időszakaiban, illetve speciális esetekben miniszteri rendelet teszi lehetővé, hogy az oktatás online vagy más, a tanulók és a tanárok személyes kapcsolatát nem igénylő módon folyjék le - sorolta a változtatásokat.

A törvénymódosítás alapján szeptembertől a köznevelésben és a szakképzésben valamennyi évfolyam ingyen jut tankönyvhöz - hívta fel a figyelmet. Bővül az alapfokú művészeti oktatásra ingyenesen jogosult sajátos nevelési igényű tanulók köre és létrehozzák a nemzetiségi óvodákat - jelezte a képviselő.

Horváth László azt mondta, hogy a bizottsági ülésen egy képviselői módosító indítványról komoly vita folyt.

Ez a javaslat a gyöngyöspatai kártérítési per tanulságaiból született. Az indítvány lényege, hogy hasonló kártérítési perekben a bíróság pénzbeli kártérítést ne ítélhessen meg, az oktatásban és képzésben elszenvedett hátrány jóvátétele is oktatásban és képzésben történjen meg - mondta.

A kormánypárti politikus hangsúlyozta, nem szeretnék, ha a gyöngyöspataihoz hasonló perekre a jövőben máskor is sor kerülhetne.     

Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár úgy reagált: a kormány célja a társadalmi leszakadás megakadályozása és tehetséggondozás biztosítása. A javaslat elfogadásával sérelemdíjat ilyen esetekben valóban oktatás formájában ítélhet meg a jövőben bíróság.

Nem igaz azonban, hogy ezt abban az intézményben kell biztosítani, ahová az érintett jár. Az sem megalapozott ,hogy a bíróságok kezét kötnék meg. A kormány megvárta és minden jogi fórumot végigjárt ezen per során, kíváncsi volt,  hogyan foglal állást a Kúria az igazságosság jegyében. Azt tapasztalták, hogy a hatályos jogszabályok alapján nincs lehetősége más döntést hozni. A jogalkotás ugyanakkor nem visszamenőleges hatályú - hívta fel a figyelmet.

Hangsúlyozta: ez a kormány felszámolta a szegregációt.

A per egyébként akkor indult 2009-ben, amikor Arató Gergely volt felelős pozícióban az akkori oktatási tárcánál - idézte fel a köznevelési államtitkár.

Maruzsa Zoltán egyúttal cáfolta, hogy 5-600 helyen lenne szegregáció az országban, az erre vonatkozó állítást visszautasította.

Ritter Imre, a nemzetiségek bizottsága nevében a nemzetiségeket érintő változtatásokra hívta fel a figyelmet, és jelezte támogatják a módosításokat.


Az iskolai erőszak megszüntetése és megelőzése érdekében szükséges egyes törvénymódosítások

Horváth László (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója szerint a baloldal alaptalan, eltorzított, a társadalom egyes csoportjaiban félelmet okozó támadás célpontjává tette az iskolaőrség felállításáról szóló törvényjavaslatot, pedig annak célja a megelőzés, a visszatartás, az elrettentés és végső soron a gyors és hatékony beavatkozás. Hozzátette: rendőrök eddig is voltak bűnmegelőzési, drogprevenciós célokból az iskolákban.

Közölte, az iskolaőrséggel - ami csak ott lesz, ahol a helyiek kérik - az áldozatok kapnak védelmet. Kitért arra, hogy csökken a büntethetőség korhatára, valamint az családtámogatást is megvonhatják, ha bűncselekményt követ el a gyermek.

Maruzsa Zoltán államtitkár értékelése szerint szükség van az iskolaőrségre, amely érdemben hozzá tud járulni az iskolai erőszak csökkenéséhez. Hozzátette: szeptember 1-jétől lehetnek a rendőrség irányítása alatt dolgozó iskolaőrök mintegy 500 köznevelési és szakképzési intézményben. Elmondta, az intézményvezetőknek kell kérni az iskolaőrök jelenlétét az intézményben.

A kormány senkire nem erőltet rá egyetlen iskolaőrt sem - fogalmazott.

Horváth László (Fidesz) szerint egy tanulónak sincs arra joga, hogy viselkedésével más diákokat zavarjon a tanulásban és ezzel elvegye tőle a jövőt.

Maruzsa Zoltán zárszavában azon meggyőződését hangsúlyozta, hogy az iskolaőrök jelenléte az intézményekben növelni fogja a pedagógusok, az oktatók, a tanulók biztonságérzetét és visszatartó erőt jelent azon diákoknak, akik diáktársaikat vagy a tanáraikat fenyegetik.

Elmondta, az iskolaőrök rövid, háromhetes, de hatékony felkészítésében gondolkodnak.     Induló rendszerről van szó, ezért a jövőben folyamatosan szeretnének számukra digitális tartalmakat, joggyakorlatokat készíteni - magyarázta.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom