Biztonságérzetet ad, egyúttal visszatartó erő a tervezett iskolaőrség

Gulyás Gergely jelentette be még májusban, hogy a kormány iskolaőrség létrehozásáról döntött. A Miniszterelnökség vezetője azt mondta, az intézkedés mintegy ötszáz iskolát érint, ebből körülbelül százötven szakiskola. Az iskolaőr része lesz a tantestületnek, állandó jelleggel jelen lesz azokban az intézményekben, ahol a legsúlyosabb fegyelmi problémák vannak – közölte a miniszter, hozzáfűzve, nagyrészt korábbi rendőrök töltik majd be a posztot. Az iskolaőrnél fegyver nem lesz, de más kényszerítő eszközök igen, és intézkedési jogosultsága is lesz. Kibővítik továbbá azoknak a bűncselekményeknek a körét, amelyeknél a büntethetőség alsó korhatára tizenkét év, és a pedagógusok sérelmére elkövetett összes bűncselekmény ebbe a körbe tartozik majd.

A vonatkozó törvényjavaslat-csomag vitája a múlt héten zajlott, Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár expozéjában rámutatott, hogy a közelmúltban szaporodott a tanárokkal szembeni erőszak, fenyegetés, az elkövetők pedig sajnos sokszor kiskorúak, tizenkét–tizenhét évesek, és jellemzően még videót is készítenek a munkájukat végző pedagógusok verbális, fizikai megalázásáról. Az ilyen erőszakos esetek súlyosan negatív hatást fejtenek ki a társadalom egészére, szétzilálják az iskolai közösségeket, a rossz iskolai légkör pedig csökkenti az oktatás eredményességét is – magyarázta az államtitkár. Felidézte, hogy a kormány már az elmúlt tíz évben is sokat tett az iskolai erőszak megelőzéséért, a most tárgyalt javaslat ezeknek az intézkedéseknek a folytatása.

A javaslat szerint az iskolaőrség külön rendészeti szervként, a rendőrség irányítása alatt jön létre, tagjai szeptember 1-jétől teljesíthetnek szolgálatot, ahol a rend fenntartása ezt igényli. Az iskolaőrök rendszerét csak állami iskolákban vezetik be, ahol ezt az intézményvezetők kérik. A kormány azt várja, hogy az iskolaőrök jelenléte növelni fogja a tanárok és a tanulók biztonságérzetét, visszatartó erőt fog jelenteni a bántalmazóknak. A tanár egy applikációs jelzőrendszeren keresztül kérhet majd segítséget.

A hivatalos személy, a közfeladatot ellátó személy, valamint a támogatóik elleni erőszak esetében már tizenkét éves kortól büntethetők lesznek az elkövetők, és a törvény lehetőséget ad arra, hogy ha a fiatalkorú felelősségét a bíróság megállapítja, akkor a bűnügyi költség a szülőt terhelje. Továbbá jogerős ítélet esetén a gyermek után járó családtámogatási ellátást egy évre szüneteltethetik. Maruzsa Zoltán megjegyezte, hogy a jogrendszerbe mintegy negyven éve bevezették a család felelősségét.

Az államtitkár kitért arra is, hogy jelenleg egy erőszakos iskolai eseménybe a pedagógus nem avatkozhat be, ilyen esetben marad a portás, aki erre nincs felkészítve. Vagy kihívhatják a rendőrséget, amelynek tagjai eleve fegyverrel érkeznek az intézménybe, ezért nem ördögtől való, hogy legyen egy professzionálisan felkészített testület, amelynek tagjainál nincs fegyver, de nem is üres kézzel kell cselekedniük – fogalmazott Maruzsa.

A gyöngyöspatai iskolaügyben többször megnyilvánuló, az iskolaőrség tervét is talán elsőként a nyilvánosságban felvető fideszes Horváth László a parlamenti vitában kijelentette: a tanároknak és a diákoknak joguk van az emberi méltóságuk tiszteletben tartásához, és minden szülőnek joga van ahhoz, hogy biztonságban tudja a gyermekét az iskolában. Ahol az erőszak beférkőzik az iskolába, ott egy idő után sem tanítani, sem tanulni nem lehet – szögezte le a kormánypárti politikus, hozzátéve, hogy az erőszak gyökerében a családnak meghatározó szerepe van. Megemlítette természetesen Gyöngyöspata iskolájának példáját, ahol a korábbi kétszázról nyolcvanra csappant a diákok száma, a gyermekek többsége ugyanis kénytelen volt elhagyni az intézményt a mindennapos erőszak, a lehetetlenné váló tanítás és tanulás miatt.

Amint arról beszámoltunk, nemrég a hajdúhadházi iskolában támadt rá egy diák a tanárára: többször megrúgta, majd egy székkel menekülésre kényszerítette a pedagógust, miután az arra kérte, hogy vizsgázás közben ne használja mobiltelefonját. Horváth László ezzel az esettel kapcsolatban rámutatott: van, amikor már nem pedagógiai eszközökre, hanem gyors, erős és hatékony közbelépésre van szükség. Egyébként az illető diáknak nem ez volt az első, tanárok elleni támadása, de eddig az életkora miatt nem tudták felelősségre vonni, vagyis szükség van a büntethetőségi korhatár leszállítására.

A Nemzeti Pedagógus Kar elfogadható lépésnek tartja az iskolaőrség felállítását. Indoklásuk szerint ugyanis sajnos vannak olyan intézmények, ahol a mostani helyzetben egyes diákok számára csupán a kényszerintézkedés, illetve az elrettentés alkalmas eszköz az agresszív magatartás megakadályozására. Azonban hosszabb távon mégis azt javasolják, hogy az iskolák kapjanak lehetőséget olyan fegyelmi eszközök bevetésére, mint a felfüggesztés, a közösségből való kiemelés, konfliktuskezelési tréning előírása, kedvezmények, juttatások felfüggesztésére vonatkozó javaslat az illetékes hatóságnál. Emellett szorgalmazzák, hogy legyen teljes munkaidős gyermek- és ifjúságvédelmi felelős minden iskolában, emeljék az iskolapszichológusok és pedagógiai asszisztensek létszámát.

Szintén a segítő szakemberek, vagyis az iskolapszichológusok, a fejlesztőpedagógusok és a gyógypedagógusok számának növelését sürgeti a Pedagógusok Szakszervezete, amely az iskolaőrség felállítását teljes egészében elutasítja. Akárcsak az ellenzéki sajtó, amely szerint az iskolaőrség „barbárság”, „nettó agyrém”, „demagóg ostobaság”. A Soros-közeli Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány is gyorsan megszólalt az ügyben, közölték: a büntetéstől való félelem nem segíti a megelőzést, az iskolákban pedig nincs szükség idegenekre, a pedagógusokat kell felkészíteni a konfliktusok kezelésére.

Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke lapunknak nyilatkozva korábban azt mondta, azokban az iskolákban, ahol sok az atrocitás, örülni fognak az iskolaőrnek. Rámutatott továbbá arra is, hogy az iskola rendőre program is népszerű, hiszen hasznos segítségnyújtást jelent.