Belföld

A Soros-szervezet újra hazug indokkal támadja hazánkat

Az Európai Adatvédelmi Testület általános állásfoglalást adott ki, ami nem a magyar ügy vizsgálata, mégis erre hivatkozik a TASZ, Magyarország elleni vizsgálatot követelve

Věra Jourovához, az Európai Bizottság alelnökéhez fordult a Társaság a Szabadságjogokért, hogy indítsanak vizsgálatot Magyarországgal szemben. Az adatvédelmi hatóság elnöke lapunknak cáfolta, hogy erre az európai adatvédelmi hatóság civileknek megküldött levele alapot adott volna.

A Soros-szervezet újra hazug indokkal támadja hazánkat
Péterfalvi: A magyar rendelet nem korlátozta az érintettek jogának gyakorlását, csupán a jogérvényesítés idejét halasztotta el
Fotó: MH

Három civil szervezet fordult az Európai Adatvédelmi Testület vezetőjéhez a május 4-i kormányrendelet kapcsán, a jogszabály azon passzusát kifogásolva, hogy a veszélyhelyzet megszűnéséig elhalasztotta az Európai Unió adatvédelmi rendeletében (GDPR) meghatározott érintetti jogok gyakorlását azzal, hogy a határidő kezdő időpontja a járványveszély megszűnését követő első nap. Az EU adatvédelmi hatósága, az Európai Adatvédelmi Testület a múlt hét keddjén elfogadott egy állásfoglalást az érintetti jogok gyakorlásának kereteiről, és levélben válaszolt az érintett civileknek, köztük a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) magyarországi szervezetének.

Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy az Európai Adatvédelmi Testület általános állásfoglalást adott ki, ami nem a magyar ügynek a vizsgálata. A Népszava ugyanis már arról írt, hogy a magyarországi rendelet ellentétes az uniós joggal, ilyet azonban az európai hatóság nem állapított meg – közölte lapunk megkeresésére Péterfalvi Attila. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke hozzátette: teljesen új fejlemény, hogy a TASZ az európai testület levelére hivatkozva Věra Jourovához, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnökéhez fordult, hogy indítson vizsgálatot Magyarországgal szemben.

Péterfalvi leszögezte: az unió adatvédelmi szervezete egyértelműen állást foglalt abban a kérdésben, hogy a rendelettel kapcsolatos panaszok elbírálása a nemzeti hatóság kompetenciája. A TASZ a mostani lépésével kvázi újra előhúzta a magyar kártyát, hogy az Európai Bizottság indítson kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben. Holott az alapkérdés az, hogy a magyar rendeletben nem konkrét dátum, hanem a veszélyhelyzet megszűnése jelenti a jogszabály alkalmazásának határnapját – magyarázta a NAIH elnöke. Hangsúlyozta azt is, hogy a magyar rendelet nem vont el jogokat, és nem is korlátozta az érintettek jogának gyakorlását, hanem csupán a jogérvényesítés idejét halasztotta el. Az európai adatvédelmi rendelet alapján a járványhelyzet alapos okot ad erre a korlátozásra az állásfoglalás szerint is – mutatott rá Péterfalvi. Megjegyezte, a május 4-i kifogásolt kormányrendelet kapcsán hatóságukhoz panaszbeadvány nem érkezett, s nincs arról tudomásuk, hogy bárki is alkalmazta volna a rendeletben szereplő lehetőséget, miszerint a veszélyhelyzet megszűnéséhez kötötte volna a kérelmek beadásának kezdő időpontját.

A Soros-szervezet újabb támadása mögött alighanem az állhat, hogy megpróbálják újraindítani azt a vitát, amit az Országgyűlés által elfogadott felhatalmazási törvény váltott ki, s amely a veszélyhelyzet megszűnéséig adott lehetőséget a rendeleti kormányzásra. Az Európai Bizottság alelnöke, Věra Jourová korábban már állást foglalt e törvény kapcsán, eszerint a törvény nem ütközik az európai joggal.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom