Belföld

Szerdán történelemből érettségiztek a diákok

Az érettségik első két napján alkalmazott szigorú biztonsági intézkedések mellett folytatódtak ma reggel 9 órától a vizsgák, a diákok közép- és emelt szinten történelemből írásbeliztek országszerte.

Szerdán történelemből érettségiztek a diákok
Védőmaszkot viselő diákok a történelem írásbeli érettségi vizsgán a fővárosi Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnáziumban
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Az Oktatási Hivatal a vizsgák megkezdése utáni tájékoztatása szerint e tárgyból középszinten 1222 helyszínen 64 342 diák -  közülük 2097-en angol, francia, horvát, német, olasz, orosz, spanyol, szerb vagy szlovák nyelven -, emelt szinten 152 helyszínen 7073 vizsgázó - közülük 134-en angol, francia, német, spanyol, szerb vagy szlovák nyelven - tett érettségit.

A 180 perc hosszúságú történelem középszintű írásbelin a vizsgázóknak egy központi feladatsort kellett megoldaniuk, amelynek első része egyszerű, rövid választ igénylő feladatokból, második része szöveges (kifejtendő) feladatokból állt. A vizsgázók a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatták be az egyes feladatok megoldására.

Érettségire igyekvő diákok a fővárosi József Attila Gimnáziumnál
Érettségire igyekvő diákok a fővárosi József Attila Gimnáziumnál
Fotó: MH/Purger Tamás

Az írásbeli feladatsor mintegy 60 százaléka a magyar, 40 százaléka pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódott. Az összes feladat mintegy fele az 1849-től napjainkig terjedő időszakra vonatkozott.

A hidegháború, Mátyás külpolitikája és a kereszténység születése is a feladatok között

A hidegháború, a Kádár-korszak és a Szovjetunió is szerepelt a középszintű írásbeli első részének témái között az Eduline oktatási portál információi szerint. Az esszéfeladatoknál a kereszténység születése és az 1956-os forradalom is szóba került.  

Emellett az antik kultúrával, középkori céhekkel és Mátyás külpolitikájával kapcsolatos feladatot is kaptak a diákok a történelem érettségi első, rövid feladatokból álló részében.

Külön feladat foglalkozik a Numerus clausus-szal és törvény elfogadása előtti vitával.

Ebben a feladatrészben a diákoknak rövid választ igénylő feladatokat kell megoldaniuk - mindegyik valamilyen forrás, például szöveg, kép, diagram feldolgozását, értelmezését várja a diákoktól. Összesen tizenkét ilyen feladatot kapnak, egy-egy feladat több részből is állhat.

Az írásbeli második részében esszéfeladatokat kaptak a vizsgázók, akik mindegyiknél kapnak valamilyen forrást, például szöveget, képet, adatot vagy térképet segítségképpen.

Idén szóba került a kereszténység születése, a második világháború és az 1956-os forradalom is téma.

A feladatlap megoldásához megengedett segédeszköz az állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szerv által kiadott, kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó középiskolai történelmi atlasz, amelyről a vizsgázó gondoskodik.

A közép- és emelt szintű írásbeli vizsgafeladatok megoldásakor is használható helyesírási szótár.

Maszkot is kaptak az érettségizők a vizsga előtt
Maszkot is kaptak az érettségizők a vizsga előtt
Fotó: MH/Purger Tamás

A történelem vizsgatárgy emelt szintű írásbeli vizsgája 240 percig tart. Az írásbeli vizsga két feladatsorból áll, az első részben egyszerű, rövid választ igénylő feladatok, a másodikban szöveges, kifejtendő feladatok szerepelnek. A vizsgázók először az első feladatlapot oldják meg. A vizsgadolgozatokat 100 perc elteltével a felügyelő tanár összegyűjti, és ezután osztható ki a második feladatlap.

A közmédia szerdán 14.30-tól az M1 csatornán, 18 órától pedig az M5-ön veszi végig a történelemérettségi feladatait

A feladatok jellege hasonlóan oszlik meg a középszinthez, ahogy a használható segédeszközök is megegyeznek.  

Az érettségi dolgozatokat központilag kidolgozott útmutatók alapján javítják és értékelik.

Az írásbeli érettségik csütörtökön az angol nyelvi vizsgákkal folytatódnak.

Kapcsolódó írásaink