Belföld

„Harminc évvel ezelőtt a magyarok saját kezükbe vették a sorsukat”

A szabadság, a szuverenitás, az alkotmányosság és a demokrácia ünnepére is felhív az a politikai nyilatkozat, amely a rendszerváltás utáni első szabadon választott Országgyűlés 1990. május 2-i alakuló ülésére emlékezik - közölte Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, az egyik előterjesztő hétfőn a parlamentben.

„Harminc évvel ezelőtt a magyarok saját kezükbe vették a sorsukat”
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, az egyik előterjesztő beszél a Magyarország népképviseleti rendszerének harminc évvel ezelőtti visszaállításáról szóló, kormánypárti képviselők által benyújtott politikai nyilatkozat összevont vitáján az Országgyűlés plenáris ülésén
Fotó: MTI/Kovács Tamás

A szabadság, a szuverenitás, az alkotmányosság és a demokrácia ünnepére is felhív az a politikai nyilatkozat, amely a rendszerváltás utáni első szabadon választott Országgyűlés 1990. május 2-i alakuló ülésére emlékezik - közölte Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, az egyik előterjesztő.

A nyilatkozat vitájában - amelyet képviselőként Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök is jegyez - azt mondta: a dokumentum felhívás a jövőre is, ugyanis Magyarország hagyományainak tisztelete, a tradícióinak erősítése, Magyarország nemzeti hitvallása, a határon túl élő magyarokkal a teljes nemzetközösség vállalása jövőnk egyetlen záloga. Úgy értékelt, 30 évvel ezelőtt a magyarok saját kezükbe vették a sorsukat.

Szerinte most egyszerre emlékezünk azokra, akik bevezették Magyarországot az új korba, azokra, akiknek helytállása, hűsége elengedhetetlen volt ehhez, és azokra is, akik a vértanúságot is vállalták azért, hogy a megszálló hatalmak ellen fellépjenek.

Közölte, a magyarok még a legnehezebb időkben is hittek abban, hogy részt kell venni az ország megújításában és ez a hit nélkülözhetetlen volt ahhoz, hogy ezt a demokratikus forradalmat végigvigyék.

Hozzátette: köszönet és tisztelet jár a lakitelkieknek, az ellenzéki kerekasztal résztvevőinek és az első szabadon választott Országgyűlés alakuló ülése tagjainak is.

Kocsis Máté elmondta, a rendszerváltozás olyan eredmény, amelyre minden ember büszke lehet, de annak eredménytelenségét az élet néhány területén ma is viták övezik.

Fordulópontként értékelte az 1989-es alkotmányt felváltó új alaptörvény megalkotását, amely világossá tette, hogy Magyarország milyen értékékek mellett akarja élni életét a 21. században.

Szerinte az alaptörvény méltóképpen fogalmazza meg a nemzeti hitvallást és méltóképpen fejezi ki minden magyar ember összetartozását, az ország felelősségét a magyar nemzet minden tagja iránt. Az új alkotmány kifejezi, hogy a határon túl élő magyarság a nemzet teljes értékű része, illetve hogy mindannyian felelősek vagyunk a jövőnkért - részletezte.

Hozzátette: ez az ünnep felhívás arra is, hogy azok a vívmányok, amelyeket a rendszerváltás óta a magyar parlamentarizmus elért, megóvandók. Az Országgyűlés tagjainak közös felelősséggel kell tekinteni a szabadság, szuverenitás, az alkotmányosság értékeire - tette hozzá.    

Kitért arra, hogy még most is köztünk élnek azok, akik „micisapkának titulálják a Szent Koronát”, vagy azok, akik a privatizáció trükkjein keresztül olyan pártállami vagyonokat mentettek át, amelyek az európai hagyományokat figyelembe vevő demokratikus átalakulást nehezítették.

Azon véleményének is hangot adott: „nem vagyunk nyugodtak afelől, hogy mindenki, aki ma a politikai elitbe tartozik - és nem szeretnék messzire visszamutogatni, az utódpárokra - megvan arról győződve, hogy ez az átalakulás számukra is megfelelő”.

Harrach Péter: A szabadságot csak az érti meg, aki a felelősséggel párban említi

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője, előterjesztő, arról beszélt, a népakarat dönti el, hogy egy rendszer demokratikusan működik vagy sem, és a választások eredménye határozza meg ki vezeti az országot. Elmondta, az 1989/1990-es rendszerváltás demokratikus és jogállami berendezkedést hozott.   

Közölte, a diktatúra idején sérült a személyes szabadság, most viszont sok esetben tévútra mennek azok, akik a szabadságban gondolkodnak. A szabadságot csak az érti meg, aki a felelősséggel párban említi - fejtette ki. Szerinte akkor teljesedik ki a szabadságunk, ha képesek vagyunk a jót és a rosszat megkülönböztetni és a jót választani.

Harrach Péter a nemzeti önrendelkezésről szólva azt mondta, a szocializmus idején ilyen nem volt, ma szuverenitásuk egy részét közösen gyakoroljuk, a maradékra féltékenyen vigyázunk. Hozzátette: most is nagy külső nyomásnak vagyunk kitéve, „a birodalompártiak nyomásának”, akiknek néha belső támogatói is akadnak.

Orbán Balázs: 30 éve szimbolikusan egyesült a nemzet

A kormány nevében a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára támogatta az előterjesztést. Orbán Balázs úgy fogalmazott, a nemzet 30 éve szimbolikusan egyesült és ezzel visszanyerte azt a képességét, hogy ismét önmaga kezébe vegye saját sorsa alakítását.

Hangsúlyozta, mindaddig jó ok van bizakodva a jövőbe tekinteni, amíg az Országgyűlés ülésezik és a parlamentben magyar emberek, magyarul, szabad akaratból tanácskoznak és döntenek. Megjegyezte ugyanakkor, jó lenne, ha egyik képviselő sem keverné össze a „Bukarestből jövő dicséretet az itthonról jövővel”.

Az államtitkár szólt arról is, a századok során folyamatosan bővült azok köre, akik tagjai lehettek a magyar Országgyűlésnek, amely minden időben a nemzet szuverenitásának legfőbb letéteményese.

Aláhúzta, Magyarországon a magyarok beleegyezésével sosem, csak külső nyomásra tudott kialakulni abszolút hatalom.A népképviseletben  a partikuláris érdekek és a nemzet valódi közössége jön létre - mondta Orbán Balázs.

Németh Zsolt: A rendszerváltozás csúcspontja volt a szabad Országgyűlés megalakulása

A magyar rendszerváltozás csúcspontját jelentette a szabad választás alapján létrejött Országgyűlés 1990. május 2-i megalakulása - mondta Németh Zsolt, a Fidesz képviselője.

A kormánypárti politikus emlékeztetett, ez az időpont az ország jogi szuverenitása megszerzésének formális pillanata is, ahogy ezt az alaptörvény is tükrözi. Hangsúlyozta, ez a szuverenitás azóta is folyamatos és összetett védelemre szorul, ami az Országgyűlés legfontosabb felelőssége.

Németh Zsolt aláhúzta, harminc éve közös volt az akarat a plurális demokrácia létrehozására, a szóban forgó politikai nyilatkozat pedig nem az azóta eltelt harminc év értékelése, hanem a parlament jelentőségének az értékelése.

A Fidesz politikusa megjegyezte, hogy az Országgyűlés 2014-ben nemzetgyűléssé is vált a száz éve elcsatolt Kárpát-medencei magyarok jogi egyesítésével.

Kapcsolódó írásaink