Belföld

„A felkészülés tervszerűen és szakmailag megalapozottan történik”

Vályi-Nagy István: Az utasítások egyértelműek, a központilag meghozott intézkedések hatékonysága végigfut a teljes rendszeren, és a vissza­-csatolások is gördülékenyen működnek

Az elsődleges cél az, hogy ha felgyorsul a járvány, akkor ne legyenek olyan betegek, akik nem kapnak megfelelő ellátást, és nem áll rendelkezésükre a lélegeztetésre alkalmas kapacitás – mondta a Dél-pesti Centrumkórház főigazgatója.

„A felkészülés tervszerűen és szakmailag megalapozottan történik”
Egyelőre nem tudjuk, milyen mértékű lesz a járvány – mondta a professzor
Fotó: MH

A járvány kitörése óta folyamatosan gyógyítják az új koronavírussal fertőzött betegeket a Dél-pesti Centrumkórházban, amelynek területén található az Országos Hematoló­giai és Infektológiai Intézet, telephelye pedig a Szent László Kórház, ahol a fertőzöttek komplex kezelése is történik. Itt évente ötven-hatvan olyan beteget is kezelnek, akiknél a vérképző rendszeri elváltozásaik szövődményeként – az immunrendszer hiperaktivitása miatt – súlyos, általános gyulladásos állapot, citokin vihar szindróma alakul ki. Hasonló folyamatok zajlanak a Covid–19 miatt válságos állapotba kerülők szervezetében is. Vályi-Nagy István professzort, az intézmény főigazgatóját kérdeztük.

– A Dél-pesti Centrumkórház orvosai, nővérei a kezdetektől a frontvonalban dolgoznak, elsőként találkoztak az új koronavírus által fertőzöttekkel. A tömeges fertőzés időszaka még csak ezután várható. Hogyan bírják?

– Az orvosok, a nővérek, a gazdasági, műszaki és a biztonsági területen dolgozók, valamint a menedzsment mind a frontvonalhoz tartozik, két-háromszáz munkatársam maximálisan helytáll mindennap, hosszú hetek óta. A fertőző betegeket ellátó kollégák az első hetekben rendkívül sokat dolgoztak, a szokványos ügyeleti ambulanciai kapacitásunkat először meg kellett dupláznunk, majd néhány nap múlva megötszöröznünk. Volt egy olyan szakasz, amikor a betegek csak jöttek, jöttek és jöttek, először a saját lábukon, aztán pedig már a mentők hozták őket. Akkor lélegezhettünk fel kicsit, amikor az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet is bekapcsolódott a betegellátásba. Jelenleg vállvetve látjuk el a budapesti páciensek nagy részét, és fokozatosan lép be a többi kijelölt kórház is. A járvány kezdete óta az Emberi Erőforrások Minisztériumának szakmai irányelveire épülő iránymutatás szerint, lépésről lépésre készült és készül fel a magyar egészségügy a lakosság és az egészségügyi dolgozók védelmére. A vírusfertőzött betegeket közvetlenül ellátó és a második vonalban tevékenykedő munkatársaink megkapják a megfelelő és arányos, fertőzés elleni védelmet, amelynek alkalmazását a saját eljárásrendünk következetes betartatásával is nyomatékosítjuk. Szóval, köszönjük szépen, küzdünk derekasan, jól vagyunk.

– Mennyiben segítették az intézet korábbi szakmai tapasztalatai a koronavírus-fertőzött betegek ellátását?

– Intézményünk szakmai portfóliójában nem véletlenszerű a vérképző és immunrendszeri (hematológia) és a fertőző betegségek (infektológia) párosítása: a hematoló­giai betegségek szövődménye nagyon gyakran olyan súlyos fertőző betegség, amely kritikus állapothoz, akár halálhoz is vezethet. Most, a koronavírus-járvány idején, a hematológiá­ból, illetve a csontvelő-transzplantációból származó sokéves tapasztalatainkat használjuk fel a súlyos, illetve a kritikus állapotú betegek ellátásához, hiszen ők is egy súlyos fertőzéssel küzdenek, amely egyes betegekben egy általános gyulladásos folyamat – az úgynevezett citokin vihar szindróma – kialakulásához vezet.

– Mit jelent pontosan ez a sokat emlegetett kifejezés?

– Ennek a lényege egy kórosan felerősödött immunológiai-gyulladásos reakció, amely megtámadja a szerveket. Légúti kórokozóként az új koronavírus elsősorban a tüdőt károsítja, ami súlyos légzési elégtelenséghez és az oxigenizáció drámai csökkenéséhez vezethet. Az intenzív osztályon ápoltaknál azt is látjuk, hogy gyakran a szív és a vesék is olyan szinten tönkremennek, hogy úgynevezett többszervi elégtelenség alakul ki. Az idegen donoros őssejt-transzplantációnak, különösen az utóbbi években egyre kiterjedtebben alkalmazott haploidentikus allogén transzplantációnak gyakori szövődménye a különböző erősségű citokin vihar kialakulása. A citokin vihar által beindított kóros folyamatok leállításában, visszafordításában és a súlyos szervkárosodások kivédésében többéves tapasztalattal rendelkezünk. A citokin vihar kialakulása során a gyulladásos sejtekből az immunrendszer aktivitását növelő anyagok szabadulnak fel. Az egyik legfontosabb, központi szerepet betöltő anyag az interleukin–6 (IL–6) nevű fehérje, amely ellen elkezdtünk antitest-terá­piát alkalmazni. Ezzel a beavatkozással sikerült megakadályozni több beteg intenzív osztályra kerülését, és több, az intenzív osztályon kezelt súlyos beteg állapotromlását is megfordítottuk. Részben ennek az innovatív kezelésnek az eredményeként már számos beteg intenzív ellátási és lélegeztetési szükséglete szűnt meg. Ők ma már lábadoznak a többhetes, rendkívül súlyos állapot után. Ez mindenképpen figyelemreméltó.

– Milyen eredmények várhatók a gyógyultak vérplazmájának felhasználása kapcsán?

– A koronavírus-fertőzésre jelenleg sem specifikus terápia, sem védőoltás nem létezik. Valódi védőoltás – aktív immunizálás – megjelenése és széles körű alkalmazhatósága leghamarabb az év végére, a jövő év első felére várható. A mostani járvány elleni küzdelemben az a védőoltás tehát már nem segíthet. Viszont a fertőzésen már átesett, megfelelő immunválasszal rendelkező páciensek vérplazmáját összegyűjtjük abból a célból, hogy az immunvédelemmel nem rendelkező vírusfertőzöttek vérkeringésébe a megtermelt immunanyagokat átvigyük. Ezt az eljárást passzív immunizálásnak hívjuk. Kásler miniszter úr kezdeményezésére a Dél-pesti Centrumkórház vezetésével megalakult tudományos konzorcium a világon az elsők között készítette el a hazai betegek passzív immunizá­ciós kezelésének programját. Az operatív törzs és az Emmi által egyaránt támogatott konzor­cium további tagjai az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) és a Nemzeti Népegészségügyi Központ. Az Egyesült Államokban csak az elmúlt egy-két hétben kezdődött a plazmaterápiára való felkészülés, az Európai Unió pedig április első hetében adta ki a fertőzésen átesettek plazmájának gyűjtésére vonatkozó irányelveit. Az elmúlt héten az OVSZ szakembereivel közösen már elkészítettük a saját plazmagyűjtési és vérkészítmény-biztonsági irányelveinket, és ezt az eljárást április 17-én be is adtuk az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetnek engedélyezésre. Ugyanígy engedélyezésre vár az Interleukin–6-ellenes antitestkezelés többcentrumos klinikai vizsgálatának és szisztematikus adatgyűjtésének eljárása is. Bízom benne, hogy az engedélyezések már a jövő héten sikerrel járnak, hiszen ezekkel az innovatív eljárásokkal egyre több beteget menthetünk meg.

– Számos támadás érte az elmúlt napokban az ágyszámokat érintő intézkedéseket. Ön hogyan vélekedik az irányszámokról?

– Nekünk a frontvonalban eleinte nem kellett hozzányúlnunk a kórház szerkezetéhez. Természetesen a fertőzötteket a kezdetektől elkülönítetten kezeltük, ezért az egyes épületeken belüli betegelhelyezés elvei jelentősen módosultak. Aztán a betegek számának emelkedésével párhuzamosan az Emmi is szélesítette az ellátó intézmények körét és a kórházon belül felszabadítandó kapacitásokat. A legutóbbi időszakra elkészültünk azzal is, hogy az ágyaink hatvan százalékát szabaddá tegyük a vírusfertőzöttek ellátására. A várható statisztikai adatok alapján készülünk, de egyelőre nem tudjuk, milyen mértékű lesz a járvány, nem tudjuk, mennyi fertőzött lesz az országban, és azt sem tudjuk, hogy ezeknek a betegeknek hány százaléka lesz nagyon súlyos állapotban. A felkészülés a járvány egyes szakaszaira tervszerűen és szakmailag megalapozottan történik. Az szerintem egyértelműen helyes, hogy az operatív törzs, a minisztérium és a járványügyi vezetők a kezdetektől arra törekedtek, hogy lassítsák a vírus terjedését. Az elsődleges cél az, hogy ha felgyorsul a járvány, ne legyenek olyan betegek, akik nem kapnak megfelelő kórházi ellátást, és nem áll rendelkezésükre a lélegeztetésre alkalmas kapacitás. Gondoljunk csak a külföldi példákra! Április 9-én ezt érezhettük át egy rövid időre, amikor a mentők tízesével száguldottak a Budakeszi úton az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet és az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet felé. Az utasítások egyértelműek, a központilag meghozott intézkedések hatékonysága végigfut a teljes rendszeren, és a visszacsatolások is gördülékenyen működnek. Szükség is van rá, hiszen közös feladatunk, hogy az egészségügyi rendszer a járvány minden fázisában kellően felkészült legyen, és minden beteg számára biztosítsuk a megfelelő szintű ellátást.

Kapcsolódó írásaink