Összehangolt védekezés az egészségügyben is

A koronavírus-pandémia okafogyottá tett számos, a magyar egészségügyi ellátórendszert érintő kritikát – írta elemzésében nemrég Maurer Szemere, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. egészségügyi üzletágának vezetője. Rámutatott:
a százezer lakosra jutó kórházi ágyak száma hazánkban 702, ez a ne­gyedik legmagasabb az Európai Unióban. Gyorsan megtörtént a fővárosi és regionális járványkórházak kijelölése, valamint rekordidő, két és fél hét alatt felépült Európa legmodernebb mobil járványkórháza Kiskunhalason.

Magyarországon 2560 lélegeztetőgép volt a járvány kirobbanásakor, ám még márciusban több száz új berendezésre kötöttek szerződést kínai szállítókkal, és folyamatosan érkeznek a repülők – a lélegeztetőgépek mellett sok más egészségügyi felszereléssel, a kormány döntése értelmében korlátlanul rendelkezésre állnak a pénzügyi források a járvány elleni védekezéshez.

A szakértő kitért hazánk jelentős vakcina- és gyógyszerfejlesztő kapacitására is, valamint megjegyezte: 1954 óta minden újszülött megkapja a TBC elleni védőoltást, és ha további vizsgálatok is megerősítik, hogy a széles körű BCG-átoltottság esetén lassabb a Covid–19-járvány terjedése, akkor Magyarország a világ legkedvezőbb helyzetben lévő országai között lehet. Vannak fegyvereink a koronavírus ellen, és van elég muníciónk, felkészültünk a csatára – összegzett az elemző.

A hadiállapotra utaló kifejezés nem véletlen, hiszen hazánkban a védekezés vezérfonala a katonás fegyelem, ez köszön vissza minden intézkedésben. Amint Orbán Viktor miniszterelnök fogalmazott: „ahogyan az ország most működik, az egy katonai, harcászati akcióterv”. Ennek hatékonyságát majd a végső adatok mutathatják meg, de az eddigi hírek azt igazolják, hogy a szigort gyorsan bevető országok eredményesebbek a járvány lassításában, így az áldozatok számának csökkentésében. Az operatív törzs már január 31-én megtartotta első ülését. Vezetői a belügyminiszter és az emberi erőforrások minisztere, további tagjai az országos tiszti főorvos, a Belügyminisztérium közbizton­sági főigazgatója, az országos rendőr­főkapitány, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság és a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ, továbbá a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ és az Országos Mentőszolgálat főigazgatói. Így az információáramlás és a koordináció kezdettől biztosított.

Az egészségügyi rendszer összehangolt felkészülésének fontos eleme a kórházparancsnokok kirendelése. Orbán Viktor miniszterelnök március 27-én jelentette be, hogy minden kórház élére egyenruhás kórházparancsnokokat állítanak, akiknek feladata a járványügyi előírások betartása, betartatása, a készletek rendelkezésre állása, a személyzettel gazdálkodás folyamatos „karbantartása”.

Két nappal később a több mint száz kórházparancsnok meg is kapta megbízólevelét. Halmosi Zsolt, az országos rendőrfőkapitány rendészeti helyettese, az új országos kórházfőparancsnok az operatív törzs március 30-i tájékoztatóján azt mondta, a szűk kapacitások rendelkezésre állása esetén életek múlnak majd azon, hogy pontosak legyenek a kórházaktól az eszközökről, a humán erőforrásról kapott információk az esetleges átcsoportosítások miatt. Ezeknek az adatoknak a validálása, ellenőrzése kiemelt feladata a kórházparancsnokoknak. Feladatuk továbbá a gyógyítási folyamat zavartalanságához szükséges készletek, védőeszközök rendelkezésre állásának biztosítása és az eszközök vagyonbiztonsága. A kórházak vezetői két területen kötelesek eleget tenni a kórházparancsnok utasításának: a vagyonbiztonságban és a járványügyi szabályok betartásában. „Az sem titok, hogy néhány olyan eszköz, amelyet a gyógyítás céljára biztosított Magyarország, nem oda került, ahová kellett volna” – jegyezte meg Halmosi Zsolt, hozzátéve: a kórházparancsnokok kiemelt feladata az eszközök megóvása.

A száznyolc kórház közül egyébként ötvenegyben lett katona a kórházparancsnok. Benkő Tibor honvédelmi miniszter erről nyilatkozva leszögezte: veszélyhelyzetben kiemelt fontosságú, hogy egységesen, központilag lehessen irányítani az anyaggazdálkodást. A kórházparancsnok az észrevételeket, igényeket, kéréseket eljuttatja az országos kórházparancsnokhoz, aki mellett azokat egy törzs feldolgozza és megküldi az operatív törzsnek – fűzte hozzá a miniszter.

Április elején az operatív törzs ügyeleti központjának munkatársa, Kiss Róbert rendőr alezredes beszámolt arról, hogy a kórházparancsnokok jelentései alapján a kijelölt kórházak sikeresen felkészültek a tömeges megbetegedések kezelésére. Aktualizálták a vezénylési terveket, így minden kórházi dolgozót és felsőoktatási egészségügyi hallgatót vezényelni tudnak a többletmunkák ellátására. Az operatív törzs jóváhagyta a kórházparancsnokok által előterjesztett átcsoportosítási protokollt. A kórházparancsnokok jelenléte a 108 intézményben önmagában garancia arra, hogy szigorú rendben készletezik a védekezéshez szükséges eszközöket. Ha pedig ezzel kapcsolatban bűncselekményre derül fény, a kórházparancsnokok hivatalból intézkednek. Kiderült továbbá, hogy az Állami Számvevőszék is segíti a kórházparancsnokokat, soron kívül megosztja velük ellenőrzési tapasztalatait.