Belföld

Megújuló informatikaoktatás: felkészülés a digitális világra

Az alaptanterv olyan minimumkövetelményeket vázol fel, amelyek nagy mozgásteret adnak a pedagógusoknak

A módosított Nemzeti alaptanterv, azaz a NAT gyakorlatorientált, vagyis fontos célkitűzése, hogy az elméleti háttér az adott feladathoz kapcsolódóan csak a szükséges mértékben jelenjen meg. A digitális kultúra kerettantervben szereplő ismeretek és kompetenciák a társadalomban való érvényesüléshez elengedhetetlenek a lapunknak nyilatkozó szaktanár szerint.

Megújuló informatikaoktatás: felkészülés a digitális világra
Fotó: MH

Jelentősen bővülnek az informatikaoktatás lehetőségei a módosított Nemzeti alaptanterv, illetve a digitális kultúra kerettanterv alapján. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a kerettantervek elkészültét bejelentő múlt heti sajtótájékoztatón elmondta, a tárgy megújult, alapóraszáma emelkedett, s ez segíti majd a többi tárgy tanításának fejlődését is.

A digitális kultúra új általános iskolai kerettanterve szerint „a tanulóktól már más tantárgyaknál is elvárás a digitális írástudás alapszintű ismerete, így a digitális kultúra tantárgy keretében a szakmai–módszertani alapozásra, a tipográfiai ismeretekre, a képek és ábrák beillesztésére kerül a hangsúly. Az ismeretek alkalmazása, mélyítése gyakran más tantárgyak keretében történik, ezért nélkülözhetetlen a tantárgyi koncentráció, a projektmunkák megvalósítása.”

A középiskolai kerettanterv bevezetőjében többek közt ez áll: „a digitális átalakulás komoly kihívást jelent oktatási rendszerünk számára. Ahhoz ugyanis, hogy tanulóink sikeresen érvényesüljenek a társadalmi életben, és megfeleljenek a gazdaság munkaerőpiaci elvárá­sainak, el kell sajátítaniuk a felmerülő problémák digitális eszközökkel, eljárásokkal történő megoldását is.” A hagyományos PC-központú megközelítés helyett egy sokkal szélesebb spektrumot bemutató rendszert kell használni, „az ismeretszerzés, kompetenciafejlesztés, tudásépítés és –alkalmazás szempontjából a mindennapokban megjelenő, a diákok életében jelen lévő hálózati, mobil- és webes eszközök is kiemelt szerepet kapnak.”

Takács Imre, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium szaktanára a Magyar Hírlap megkeresésére rámutatott: a digitális átalakulás nemcsak nálunk, hanem más országban is hatással van az oktatási rendszerre, fel kell készíteni a gyerekeket, hogy magabiztosan, zökkenőmentesen tudjanak alkalmazkodni az új környezet kihívásaihoz. Kézenfekvő, hogy ebben az informatika tantárgy helyét – felmenő rendszerben – átvevő, tartalmában és célkitűzéseiben is megújult digitális kultúra tantárgynak óriási szerepe van – hangsúlyozta. Kiemelte, a tantervben fontos szerepet tölt be az algoritmizálás és kódolás. Ezek azok a kompetenciák, amelyek a 21. században elengedhetetlenek a problémák digitális eszközökkel történő megoldásához. A digitális kultúra tantárgyba tehát nem azért került bele a programozás, mert hiány van programozókból, hanem azért, mert az ehhez tartozó kompeten­ciákra ma már mindenkinek szüksége van, mindemellett fejleszti a logikus gondolkodást, a kreativitást és az együttműködést – magyarázta Takács Imre.

Kitért arra is, míg eddig az általános iskolák 3–4. évfolyamán csak a helyi tantervben, választható módon volt lehetőség az informatika tanítására, szeptembertől már a 3. évfolyamtól belép a digitális kultúra, és tanítása a 11. évfolyamig fut ki. A tantárgy három fő pillére a digitális írástudás, a problémamegoldás és az információs technoló­giák. A digitális írástudáson szöveges dokumentumok, prezentációk készítését, képek, hangok és videók rögzítését, ábrák készítését, képek javítását értjük, ezek ma már elvárt ismeretek a munka világában – magyarázta a szaktanár. Szintén fontos, hogy a rendelkezésre álló adatokból hogyan tudunk információt nyerni, következtetéseket levonni, tendenciákat szemléltetni, amivel a problémamegoldás témakör foglalkozik. Itt gyakorlati feladatokat kell megoldani az adatok táblázatos elrendezésével, adatbázis-kezeléssel, algoritmusok megfogalmazásával, egyszerű programok előállításával. Végül szükség van az informá­ciós technológiák alkalmazására, ide a webes és a mobileszközök használata, valamint a robotika alapjai tartoznak.

Takács kijelentette: a módosított NAT gyakorlatorientált, azaz fontos célkitűzése, hogy az elméleti háttér az adott feladathoz kapcsolódóan csak a szükséges mértékben jelenjen meg. A digitális kultúra tantárgy által közvetített ismeretek és kompetenciák a társadalomban való érvényesüléshez – legyen ez akár a továbbtanulás, vagy a munka világába való beilleszkedés – elengedhetetlenek. Az alaptanterv és a hozzá kapcsolódó kerettanterv olyan minimumkövetelmény-rendszert vázol fel, amely nagy mozgásteret ad a pedagógusoknak, hogy igazodni tudjanak a tanulócsoportok képességeihez, az iskolai lehetőségekhez és kihívásokhoz – állapította meg.

Kapcsolódó írásaink

Patrióta nevelés kell

ĀKomoly kihívást jelent a nemzetek számára a globalizmus, tudást és érzelmeket egyaránt adni kell a gyermekeknek – hívja fel a figyelmet Simicskó István