Csúsztatásokat terjesztenek a módosított alaptantervről

Rengeteg fake news látott napvilágot a módosított Nemzeti alaptanterv kapcsán, ezeket cáfolja részletes szakmai elemzésében a Történelemoktatók Szakmai Egyesülete. A NAT ellen tiltakozók elsődleges érve, hogy a célok között dominál a nemzettudat, és a tanterv kiemelten kezeli a nemzeti identitást. Ezzel szemben a dokumentum bevezetőjében tizenkét cél szerepel, köztük olyanok, mint hogy a tanuló képes legyen a társadalmi viszonyok és folyamatok értelmezésére, vagy a tanulóban kialakuljon az euró­pai civilizációs identitás, a nemzeti identitás kérdését csupán kettő érinti a tizenkettőből. Egyébként a rendszerváltoztatás óta bevezetett összes eddigi alaptanterv – még a balliberális oktatásirányítás alatt elfogadott 1995-ös és 2003-as is – kitüntetett helyen említette a célok között a nemzeti identitás kérdését.

Egy másik hangsúlyos vád, hogy a NAT kötelező ideológiai normákat ír elő, és bírálják, amiért szerepel benne a normakövető magatartás. A dokumentum vitatott mondata teljes egészében így szól: „A tanulóban kialakuljon a társadalmi felelősség, szolidaritás és normakövetés, amely alapvető értéknek tartja a közösség iránti elköteleződést, valamint az egyéni választási lehetőségeket.” A szöveget értelmezve evidens, hogy társadalmi viselkedési normákról van szó, mint például az együttélés elemi szabályainak betartása – idősek tisztelete, a környezet megóvása, a másik ember megbecsülése, a teljesítmény iránti tisztelet –, így a normakövetés joggal várható el.

Szintén nehezményezik az ellenzők, hogy a megújított NAT nem elég kompetencia- és forrásközpontú, holott például a történelem tantervben jóval nagyobb részt kapnak a fejlesztendő kompetenciaterületek (ismeretszerzés és forráshasználat, tájékozódás időben és térben, szaktárgyi kommunikáció, történelmi gondolkodás), mint a tárgyi ismeretek. Emellett a szakmai egyesület hangsúlyozza: az ismeretek átadása megkerülhetetlen előfeltétele a hatékony kompetenciaalapú oktatásnak. Az sem igaz, hogy a forráskritika, a kritikai gondolkodás nem jelenik meg kellő súllyal a NAT-ban, hiszen számos olyan célkitűzés található benne, miszerint a tanuló képes legyen azonosítani a források szerzőinek a szándékát, vagy bizonyítékok alapján értékelje egy forrás hitelességét, illetve tudjon forráskritikát végezni, és különbséget tenni a források között.

Sokat hallani arról is, hogy az állampolgári ismeretek tantervében túl dominánsan jelenik meg a honvédelem, ez szintén nem igaz, hiszen a tantárgy bevezetőjében jelzett tizennégy célból egyetlen foglalkozik a honvédelemmel, továbbá a hatvannyolc témából háromban fordul elő a honvédelem szó. Arról viszont nem beszélnek a NAT ellenzői, hogy a tárgy rengeteg fontos és korábban hiányolt tudást ad a mindennapi életben való eligazodáshoz, mint fogyasztóvédelem, pénzügyek, a családi élet, ügyintézés. Szintén nem fedi a valóságot, hogy csak a győztes csatákat lehet majd tanítani, illetve, hogy „elhallgatja” a tanterv a tatárjárást, valamint nem marad ki a holokauszt témájából a deportálás sem.

Mindezek olyan vádak, csúsztatások, amelyeket a dokumentum ismeretében cáfolni lehet. Az ellenzék azonban a fake news-okat hangoztatja továbbra is. Rétvári Bence, a humántárca parlamenti államtitkára közösségi oldalán úgy fogalmazott: az MSZP-nek az a legnagyobb baja a NAT-tal, hogy „Nemzeti alaptanterv és nem Nemzetközi alaptanterv. Hogy épít a magyarságunkra, a kereszténységünkre, a családokra. Az ellenzék szívesebben venné, ha a »modernség« egyik nyugat-európai fővárosából átküldenék e-mailen, mit kell oktatni, és akkor egyértelmű lenne, mihez kell igazodni, nem kellene gondolkodni semmin. Akkor jöhetne a nemzet helyett a bevándorlás, a család helyett a gender, a kereszténység helyett a fogyasztás, az értékmentesség” – írta Rétvári. Rámutatott többek közt, hogy a megújult NAT csökkenti az óraszámokat, a szabadon alakítható tartalom tíz százalékról húszra emelkedik, azaz megduplázódik, a tanítási módszertanban pedig hangsúlyos a csapatmunka.