Tényleg Sorosék támogatják a nemzetellenes történészeket

Az irodalom és a történelem tantárgy oktatását megújult ismeretek és modern módszerek jellemzik a módosított Nemzeti alaptantervben (NAT) – jelentette ki Takaró Mihály, a Kárpát-medencei Magyartanárok Kulturális Egyesületének elnöke tegnap az M1 csatornán.

Az irodalomtörténész – aki részt vett a NAT kidolgozásában – közölte, a legfontosabb változás, hogy a 20. századi magyar irodalmat Kárpát-medencei irodalomként kezeli a dokumentum. A NAT megpróbál kiegyensúlyozottan tekinteni a régió 20. századi magyar irodalmára, ezért kerültek bele erdélyi vagy felvidéki írók munkái, amelyek 1948 után kimaradtak az irodalmi kánonból. „Itt az ideje, hogy kiegészüljön a mi kulturális kódunk, vagyis a közös ismeretanyagunk” – fogalmazott Takaró Mihály.

A módosított Nemzeti alaptanterv egyik legádázabb bírálója a Történelemtanárok Egylete (TTE). Vádjaikra reagálva a NAT összeállítói részletes válaszcsokrot juttattak el lapunknak. Rámutattak: a TTE nem ért egyet azzal, hogy a történelemtanulás egyik célja az ismeretszerzés, illetve a közös kulturális kód – szimbólumok, történetek, történelmi személyek, fogalmak – elsajátítása. Az egylet szerint tehát tárgyi tudás nélkül vagy tetszőlegesen kiválasztott ismeretekkel is el lehet igazodni a történelemben. A TTE szembeállítja az ismeretek átadását a kompetenciaalapú oktatással. Holott a szakirodalom nagy része evidenciának tekinti a narratív megközelítés fontosságát, ami nem tagadása, hanem feltétele a hatékony kompetenciaalapú tanításnak. Ugyancsak elfogadhatatlan az egylet számára a nemzeti identitás megerősítésének célja, noha az eddig is szerepelt az alaptantervben.

Kifogásolja a TTE, hogy az állampolgári ismeretek tantárgynál megjelenik a normakövető magatartás, és sokallja a haza védelmével kapcsolatos témákat is, holott az állampolgári ismeretek tizennégy témaköréből egyetlen foglalkozik
a honvédelemmel, továbbá a hatvannyolc szakaszból háromban fordul elő a honvédelem szó. Károsnak tartja az egylet, hogy célként jelenik meg a reális és pozitív nemzettudat kialakítása – itt a pozitív jelzőt kifogásolják. Ez azt jelenti, hogy úgy kellene a magyar történelmet tanítani, hogy főként a rosszat hangsúlyozzuk? – vetik fel a NAT készítői. Széles körben elterjedt az egylet azon állítása, hogy az általános iskolai témaköröknél „csak az Árpád-kori győztes harcok és csaták szerepelnek, emiatt például a tatárjárás kimaradhat”. Ha a bírálók figyelmesebben tanulmányozták volna a dokumentumot, láthatták volna, hogy szerepel benne az Árpád-házi királyportrék című téma. Ebből pedig nyilván nem marad ki IV. Béla és vele együtt a tatárjárás – erről a hamarosan megjelenő kerettantervben megbizonyosodhatnak.

Nehezményezi a TTE, hogy a deportálás fogalma a Gulaggal kapcsolatban jelenik meg, pedig az a holokauszt témakörénél szintén megtalálható. Helytelenítik azt is, hogy 1956-tal kapcsolatban a magyar nemzetről beszél a tanterv. Valóban, a forradalmat nem budapesti ügyként, hanem össznemzeti eseményként állítja a diákok elé a NAT, jelezve, hogy határokon túl is voltak komoly megmozdulások. Támadja a TTE a Kádári diktatúra címet is, holott a Kádár-rendszer valóban diktatúra volt, hiába igyekeznek ezt újabban relativizálni. Összességében a NAT alkotói megállapítják: „A TTE véleménye nélkülözi a szakmai lelkiismeretességet és elfogulatlanságot, illetve mindazt a tudást és kompetenciát, aminek az elsajátítása éppen a történelemtanulás célja lehet.” A Történelemtanárok Egyletének elfogultsága csöppet sem váratlan. A rendszerváltozáskor, 1989-ben alapított szervezet azóta is következetesen képviseli az általa átmentett balos történettudományt. Hét évvel ezelőtt honlapot indítottak Tényleg?! címmel „a történelmi tévhitek eloszlatására”. Miklósi László, a TTE elnöke annak idején elmondta: célközönségük a középiskolás és a fiatal felnőtt korosztály. Lőrinc László, a TTE bizottmányi tagja, a portál ötletgazdája és szerkesztője szerint hihetetlen áradata van a hiedelmeknek, példaként említette a hun–magyar rokonságot vagy Károlyi felelősségét Trianonnal kapcsolatban és a kommunizmusról szóló legendákat. A honlap „cáfolós” fejezetei között olyan címek találhatók, mint Mindig ellenségek között éltünk, védekeznünk kellett az idegenektől, A magyarok egyedül védték a hálátlan Európát a törököktől vagy Mi, magyarok mindig ártatlanok voltunk a történelemben. Utóbbi cáfolataként leszögezik: „A külföld nem többször hagyott cserben minket, mint ahányszor mi hagytuk cserben önmagunkat és másokat.”

Rétvári Bence, a humán tárca parlamenti államtitkára tegnap közösségi oldalán azt írta: „A NAT kapcsán hajmeresztő észrevételeket megfogalmazó Történelemtanárok Egylete évekig élvezete Soros György alapítványainak támogatását. A cél az volt, hogy a magyar történelmi legendákat lebontsák, de akár mai nemzeti gondolkodású történészeket is megtámadjanak.” Rétvári megosztott egy táblázatot is, amely szerint a Nyílt Társadalom Alapítvány 2012–2014-ben huszonkétmillió, 2018–2019-ben kétmillió forinttal támogatta az egyletet, illetve nevesítetten a Tényleg?! projektet.