Nőtt a történelem súlya a módosított alaptantervben

A módosított Nemzeti alaptanterv (NAT) ismeretanyaga mindenki számára elsajátítható és elsajátítandó, biztos alapot nyújt az elhelyezkedésre az élet bármely területén – hangsúlyozta az emberi erőforrások minisztere tegnap az M1 csatornán. Kásler Miklós kijelentette: a módosításnak köszönhetően a jövő generációi értékorientált, európai magyar értékeket felmutató tananyagra támaszkodva léphetnek ki az életbe, az életkoruknak megfelelő tartalommal rendelkező tantárgyakat pedig a legkorszerűbb módszerekkel tanulhatják. A módosított NAT az 1., az 5. és a 9. évfolyamon felmenő rendszerben a 2020/2021-es tanévtől lép életbe. Elkészültek a kerettantervek is, a tankönyvek átírása pedig folyamatban van – mondta a miniszter. Kiemelte, hogy a módosítás révén csökken a tanulók maximális heti óraszáma: az alsó tagozat első három évé­ben ez 24 óra lesz, amelyből 22 kötelező. Jelezte, hogy a maximumban már benne van a heti öt testnevelésóra is. A 11–12. évfolyamon a maximális óraszám 34 óra lesz, ebből a 11. évfolyamon 25, a 12. évfolyamon 24 óra kötelező, négy kötelezően választható, négy-öt pedig választható tárgy.

A Kossuth rádióban a miniszter arról beszélt, hogy a módosított NAT alapján lehetőség lesz a kémia, a fizika és a biológia tárgyat kiváltani a természettudomány elnevezésű integrált tárggyal. A természettudományi tárgyak esetében az érdeklődés felkeltése érdekében science típusú tananyagot állítottak össze, a magyar irodalom, a magyar történelem és az ének oktatása pedig tartalmilag változik.

A Történelemoktatók Szakmai Egyesülete gyorselemzést adott ki, amelyben először is örömmel üdvözölte, hogy a történelem tantárgy órakerete nem csökkent, szemben például a magyar vagy a matematika órakerettel, így „arányaiban a történelem tantárgy súlya növekedett”. Tovább javítja a tantárgy helyzetét, hogy az állampolgári ismeretek ismét önálló tárgyként jelenik meg. Utóbbiról az egyesület megjegyzi: tematikájában olyan modern és hasznos tartalmak szerepelnek, mint a fogyasztóvédelem vagy az ügyfélkapus ügyintézés. Kitérnek arra is, hogy az új tantárgyi elrendezés értelmében a 11-12. évfolyamon a diákoknak szinte kizárólag a kötelező, illetve választott érettségi tantárgyakra, valamint a nyelvekre kell koncentrálniuk, ez szintén kedvezőbb körülményeket teremt a történelemtanítás számára. Emellett bővül a mozgástér is, hiszen az új óraháló a 11-12. évfolyamon heti négy órát rendel el a kötelező érettségi tárgyak óraszámának emelésére – a helyi tanterv hatáskörében. Ezen felül további öt óra használható föl szabadon választható módon.

Lényegi tananyagcsökkenés érzékelhető, főleg a régebbi korok és az egyetemes történet területén – állapítja meg az egyesület, hozzáfűzve, „véleményünk szerint ez az egész tantervi reform leglényegesebb eleme, hiszen ezáltal válhat lehetővé a kompetenciaalapú, tanulói tevékenységet lehetővé tevő történelemtanítás. A csökkentés vezérelve érezhetően az volt, hogy a tantervben leginkább az európai civilizáció kulturális alapjellemzőit, valamint az egyes korszakokat lényegileg meghatározó folyamatokat tárgyaló tartalmak maradtak meg”. A csökkentés mindemellett a magyar történelmet kevésbé érintette – fűzték hozzá. Az elemzés szerint a tananyagcsökkentésből következik, hogy fel kellett adni a homo erectustól a Brexitig hagyományosan megrajzolt, jól megszokott, totális kronológiai ívet és megvalósulni látszik a tantárgyi bevezetőben említett szigetszerű, tematikus elrendezés. Érzékelhető az életkori sajátosságok figyelembe vétele is, például a középiskolai témák sokkal inkább politika-gazdaság-társadalom és eszmetörténetiek, ami abszolút illeszkedik az absztraktabb gondolkodás kialakulásához. A modern kor súlya – nagyon helyesen – növekedett a 2012-es tantervhez képest, és külön üdvözlendő, hogy a rendszerváltozás óta eltelt immár harminc év története is helyet kap a tantervben, hiszen a jelenlegi diákgenerációk számára a tíz-tizenöt évvel ezelőtti események is már történelminek számítanak – jegyzik meg.

Lehetőség lesz arra is, hogy mélységelvű témákat a helyi tantervben szabályozva, évi két témát hat-tíz órában dolgozzanak fel, tehát projektmunka, vagy akár helytörténeti kutatómunka is belefér a tanévbe.

Végezetül rámutatnak: döntő kérdés, hogy a rendelkezésre álló szűkös időkeretben a tanterv implementációja mennyire tud megvalósulni. Ehhez elengedhetetlen a tankönyvek megfelelő átdolgozása, illetve a történelemtanár kollégák kellő felkészítése. Emellett pedig remélik, hogy mihamarább az érettségi vizsgakövetelmények módosítása is megtörténik, hogy felmenő rendszerben minden diák nyugodtan tudjon majd felkészülni, írja az egyesület.

Az ellenzéki sajtóban eddig megjelent bírálatok főként a magyar és a történelem tantárgyakra vonatkoznak, azzal támadják az alaptantervet, hogy egyoldalú világszemléletet közvetít, erőteljesen nacionalista ideológiát. A balliberális szakértők vádjai szerint a magyarokat erősként, hősként, pozitív szereplőként akarja láttatni a módosított Nemzeti alaptanterv, ezért tendenciózusan torzító hagymázas múltat kell majd oktatniuk a tanároknak. Az önálló értelmezés lehetőségének elvesztéseként értékelik, hogy a szövegben például trianoni békediktátumról vagy a török háború hőseiről van szó. Túl hangsúlyosan jelenik meg a haza védelme – állítják. Sérelmezik azt is, hogy Wass Albert és Herczeg Ferenc megjelenik a tananyagban, míg például a Harry Potter sorozat nem. Némi önellentmondásként egyrészt arról beszélnek, hogy a korábbi, Csépe Valéria-féle változat összehasonlíthatatlanul jobb volt, másrészt, hogy ez a dokumentum több pontban sokkal jobban hasonlít a Csépe-féle tantervhez, mint a jelenleg hatályoshoz.