Soros szervezetei a magyar politikában folyamatosan egyre nagyobb befolyást akarnak szerezni

A Századvég Alapítvány elkötelezett a nemzeti szuverenitás, a jogbiztonság és az átláthatóság mellett, és „NGO-radar” néven monitoring rendszerben, folyamatosan elemzi az ilyen szervezetek magyarországi működését - áll az alapítvány legfrissebb közleményében.

Az Egyesült Államokban a hasonló entitásokat külföldi ügynökszervezetként kezelik, aktivitásukat kiemelten figyelik, tevékenységüket regisztrációhoz kötik - írták.

A Századvég Alapítvány 2017-ben tanulmányt készített az NGO-k hazai közéletben betöltött szerepéről, és leszögezték: bár pontatlanul civil szervezetként aposztrofálják őket, működésük jellege „hangsúlyosan eltér” a több tízezer hazai finanszírozású civil szervezetétől. Ilyen, külföldi forrásból gazdálkodó NGO például az Amnesty International, a Transparency International, a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság, a K-Monitor vagy az Eötvös Károly Intézet - sorolták.

A Századvég-tanulmány szerint a látszat ellenére az NGO-k aktív, ideológiailag elkötelezett politikai szereplők, viszont - ellentétben a pártokkal - „demokratikus deficittel küzdenek, és a hálózatosodás útján teremtik meg legitimációjukat”, illetve támogatóik üzleti és politikai érdekeit képviselik. Bár az NGO-k valójában „lobbistaként működnek és külföldi érdekeket jelenítenek meg”, mégis a civil szervezeteket szabályozó törvények vonatkoznak rájuk - emelték ki.

Ausztria például 2013 óta egyes NGO-knak kötelezővé tette, hogy lobbistaként regisztrálják magukat, amelyik ezt elmulasztja, azt pénzbüntetéssel sújtják. Így ott például az Amnesty International, a Greenpeace és a WWF is lobbistaként van nyilvántartva. De hasonló a szabályozás az Amerikai Egyesült Államokban, Németországban és Izraelben is. Ezekben az országokban az NGO-k - a pártokhoz és a lobbicégekhez hasonlóan - kötelesek beszámolni forrásaik eredetéről és támogatóik kilétéről. Ez azért fontos, mert bizonyos NGO-k „alig ellenőrizhető forrásokból” működnek - magyarázták.

Különösen aggályosnak tekinthető ezen szervezetek finanszírozási háttere Magyarországon is - emelte ki a Századvég. A Magyar Helsinki Bizottság 2018-as beszámolójából például kiderül - folytatták -, hogy a Soros György Nyílt Társadalom Alapítványaihoz is kötődő szervezet csaknem ötszázmillió forintos éves bevételéből mindössze ötmillió forint származik a hazai adófizetők egyszázalékos adományaiból.

„Figyelembe véve az említett szervezet működéséhez történő állampolgári hozzájárulások szerény mértékét, illetve kifejtett tevékenységének igen magas társadalmi elutasítottságát, jogosan tehető fel a kérdés”, hogy a Magyarországon működő NGO-knak milyen a tényleges társadalmi legitimitásuk „az aránytalan belföldi és külföldi befolyásukat figyelembe véve” - fogalmazott a Századvég Alapítvány.