Baranyi Ferencvárosa: egyszemélyes vezetés, pályáztatás nélkül kötött, titkolt szerződésekkel

Az „én Ferencvárosomról” beszélő polgármester első száz napja igazolta a pártpolitikusok félelmeit: Baranyinak esze ágában sincs a képviselő-testületre támaszkodni, az egyes ügyekben nem sokat törődik az őt hatalomba segítő balliberális pártok véleményével, gyakorlatilag csupán néhány bizalmasával osztja meg a városvezetés terheit. Emlékezetes, a testület alakuló ülését is csak a törvényi határidő előtt egy nappal tartották meg, akkor még a bizottságok sem álltak fel, az alpolgármesterek jogkörei pedig a mai napig nem tisztázottak. A hivatalban sem haladnak az ügyek, mert az elbocsátott, illetve a rossz légkör miatt elmenekült dolgozókat nem sikerül pótolni. Szakmai munka helyett ötletelés és hátrafelé mutogatás zajlik, legutóbbi nyilatkozatában Baranyi újra a szekrényből kiesett csontvázakról beszélt, ám konkrétumokkal továbbra sem szolgál. Legfontosabb ígéreteivel is hadilábon áll, az első lépésként beharangozott utcai takarítógép-vásárlás késik, másik nagy terve, a parkolási rendszer átvétele eddig az önkormányzatnak jelentős károkat okozó csúfos kudarc, a stadionstopból gyorsan visszakozott, és az átláthatóság is csupán szlogen maradt: az általa pályáztatás nélkül kötött szerződéseket nem hozza nyilvánosságra.

A helyi Fidesz–KDNP-frakció jelenleg két ügyben várja – egyelőre hiába –, hogy a polgármester rendkívüli ülést hívjon össze. Az egyik a forrásmegosztás, amiről január 29-én tárgyal a Fővárosi Közgyűlés, a ferencvárosi rendes ülés pedig 30-ára van ütemezve, így nem lenne mód arra, hogy Baranyi testületi állásponttal érkezzen a döntésre. A másik a közbeszerzés nélkül felállított új parkolási rendszer, amelyben az automaták mintegy negyven százaléka továbbra sem működik. Feledhetetlen az is, amikor Baranyi úgy döntött, nem engedi el a leégett Ráday utcai református kollégium újjáépítésén dolgozó munkagépek után fizetendő kétszázmillió forintos közterület-foglalási díjat.