Belföld
A bevándorláspárti többségű Európai Parlament hozta a formáját: Magyarország ellen szavazott
Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén csütörtökön megszavazta a Magyarország és Lengyelország ellen indított jogállamisági eljárással összefüggő, a két uniós tagállamot elmarasztaló állásfoglalási indítványát. A parlament szerdán vitázott a jogállamiság magyarországi és lengyelországi helyzetéről.
A szerdai vitát követő mai szavazáson 446 szavazattal, 178 ellenében, és 41 tartózkodás mellett elfogadott, nem kötelező érvényű határozatában az EP Magyarország esetében elsősorban az igazságszolgáltatás függetlensége, a szólásszabadság, a korrupció, a kisebbségek jogai, valamint a bevándorlók és menekültek helyzete miatt fejezte ki aggodalmát.
Az állásfoglalás arra figyelmeztetett, hogy a Magyarországgal és Lengyelországgal folytatott uniós egyeztetések még nem vezettek eredményre az uniós alapértékek tiszteletben tartása terén, a jogállamiság a korábbinál rosszabb állapotban van a két tagállamban. Az EP azt várja az Európai Bizottságtól, hogy teljes mértékben használja ki a rendelkezésre álló eszközöket annak érdekében, hogy a két ország esetében ne sérülhessenek tovább az unió alapértékei. Ilyen eszköz lehet például a kötelezettségszegési eljárás vagy az Európai Unió Bíróságához benyújtott, ideiglenes intézkedések iránti kérelem
A Néppárt árulása és bukása
A tegnapi nap folyamán az Európai Néppárt frakciója csekély többséggel úgy döntött, azt ajánlja tagjainak, támogassák az Európai Parlament Magyarország és Lengyelország ellen indított jogállamisági eljárását. A Néppárt ezzel beállt a balliberális európai pártok mögé, teljes mértékben szembeköpve saját értékeit. Az EPP beleesett egy baloldali politikai csapdába, amiből már nem biztos, hogy van menekvés.
Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő az Európai Parlament csütörtöki plenáris ülésének a jogállamiság magyarországi és lengyelországi helyzetéről szóló határozatának elfogadását követően magyar újságíróknak nyilatkozva azt mondta, a jogállamiság kérdése „csak fedősztori”, valójában politikai vitában áll Magyarország a továbbra is erős bevándorláspárti erőkkel.
Ezek az erők folyamatosan nyomás alatt kívánják tartani Magyarországot azért, hogy engedjen olyan témákban, mint a bevándorlás kezelésének kérdése, vagy az európai keresztény kultúra megítélése és védelme - húzta alá Hidvéghi.
„Magyarország nem fog engedni ezekben a kérdésekben. Akármekkora nyomást helyeznek ránk, mi ellent fogunk állni. A magyar emberek világos döntést hoztak ez ügyben, ennek megfelelően fogunk eljárni”
- fogalmazott.
Gyalázatosnak nevezte, hogy a magyar ellenzéki EP-képviselők „folyamatosan, és szinte kizárólag” azzal foglalkoznak, hogy Magyarországot támadják és besározzák az európai politika színterein.
Kedden például Cseh Katalin momentumos EP-képviselő követelte Magyarország megbüntetését a horvát soros elnökségtől. A képviselő reményét fejezte ki, hogy Horvátország folytatni fogja a „sokak által szándékosan fékezett” Magyarországgal és Lengyelországgal szemben indított jogállamisági eljárásokat, és a hetes cikkely szerinti eljárás megindítását követelte Magyarországgal szemben.
Hidvéghi Balázs szerint az EP az uniós szerződésekkel szembemenve akarja kierőszakolni saját jelenlétét az eljárásban, noha szerepe Magyarország esetében „már lezárult a szabályellenesen megszavazott, hazug állításokon alapuló Sargentini-jelentés elfogadásával”.
„Céljainak valódi oka a bevándorlás kérdésében folytatott, jogi köntösbe bújtatott politikai vita”
- húzta alá Hidvéghi Balázs.
Mint ismert, az Európai Parlament 2018 szeptemberében fogadott el állásfoglalást Magyarországról, amelyben azt javasolta, hogy a Tanács az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének 1. pontja alapján állapítsa meg: Magyarországon fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy sérülnek az EU alapértékei. A Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő által összeállított jelentés kritikát fogalmazott meg a jogállamiság magyarországi helyzetével összefüggésben, így többek között az alkotmányos és választási rendszer működésével, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a korrupcióval, a véleménynyilvánítás és a tudományos élet szabadságával kapcsolatban. A Sargentini-jelentést és annak elfogadását a magyar kormány politikailag motivált bosszúnak nevezte, amivel az Európai Parlament „bevándorláspárti többsége” Magyarországot büntette a migrációval és a kötelező kvótával kapcsolatos elutasító álláspontja miatt.
Újabb EP-s vizit jöhet Budapestre
2020 elején újabb európai parlamenti küldöttség vizsgálódhat Magyarországon. Az EP új „magyarfelelőse”, Judith Sargentini „utódja”, a francia Gwendoline Delbos-Corfield szerint meg kell vizsgálni, milyen változások történtek hazánkban a tavaly elfogadott jelentés óta.
