Külföld

Újabb EP-s vizit jöhet Budapestre

Judith Sargentini „utódja”, a francia Gwendoline Delbos-Corfield szerint meg kell vizsgálni, milyen változások történtek hazánkban a tavaly elfogadott jelentés óta

A jövő év elején újabb európai parlamenti küldöttség vizsgálódhat Magyarországon. Az EP új „magyarfelelőse”, Gwendoline Delbos-Corfield lapunknak arról is beszélt, milyen szerepe van a hazánk ellen indult jogállamisági eljárásban.

Újabb EP-s vizit jöhet Budapestre
Delbos-Corfield úgy véli, Magyarországon szisztematikusan sérül a jogállam
Fotó: Európai Parlament

Magyar újságírókkal beszélgetett tegnap az Európai Parlament brüsszeli épületében Gwendoline Delbos-Corfield, aki Judith Sargentinitől vette át a magyarországi jogállamiságról szóló dossziét. Lapunk kérdésére a francia zöldpárti politikus azt mondta, szerinte egyelőre nincs szükség a tavalyi után újabb jelentésre Magyarországról – ennek megfontolását a momentumos Donáth Anna vetette fel nemrég –, tervez azonban egy tanulmányutat hazánkba a jelentés óta történt fejlemények kivizsgálására, valamikor 2020. február–április között. Kiemelte, hogy a Sargentini-jelentés még nem foglalkozott olyan mértékben az akadémiai és kulturális szabadsággal, mint az francia utóda szerint most indokolt lenne.
Delbos-Corfield beszámolt arról is, hogy a finn elnökség kezdeményezésére informális sajtóreggelin tartott előadást, mielőtt kedden az Általános Ügyek Tanácsában megtartották a második meghallgatást a hetes cikkely szerinti eljárásban. Elmondta, a reggelin részt vett Didier Reynders jogérvényesülésért felelős biztos és Vera Jourová értékekért és átláthatóságért felelős alelnök, mindketten liberális politikusok. Mind a huszonnyolc tagállam képviseltette magát, de nem mindenki miniszteri szinten, mert több tagállam is ellenzi, hogy ilyen mértékben bevonják az EP-t az eljárásba.

A jogállamisági eljárás ugyanis, bár a parlament kezdeményezte, jelenleg az Tanácshoz tartozik, így az aktuális soros elnökségek diktálják a tempót. Delbos-Corfield azt mondta, elégedett a finnekkel, rendszeresen tájékoztatják és kikérik a véleményét. A soros elnökséget januárban átvevő horvátokkal kapcsolatban elmondta, biztos benne, hogy folytatni fogják az eljárást. Hozzátette azonban azt is, hogy Németország egyértelműbben állt ki a jogállamiság védelme mellett, mint Horvátország.

A képviselő azt is elmondta lapunk kérdésére, hogy nem ért egyet azzal a magyar kormányzati állásponttal, miszerint a jogállamiságnak nincs egységes definíciója, ezért problémás egy erről szóló mechanizmus. Delbos-Corfield szerint az EU-nak olyan alapossággal kellene monitoroznia a jogállamiságot, ahogy más szabályokat ellenőriz. Úgy fogalmazott: minden országban vannak jogsértések, de erősen eltérő szinten. Lengyelországban és Magyarországon szerinte szisztematikusan sérül a jogállam, de a nyugati országok terrorellenes intézkedései is sérthetik a jogállamiságot bizonyos mértékben.

Több magyar európai parlamenti képviselő is tartott háttérbeszélgetéseket tegnap. A DK-s Dobrev Klára ismét hangsúlyozta az európai egyesült államok létrehozását, azzal érvelve, hogy Európa a szorosabb integráció felé halad, az új kihívásokkal ugyanis a nemzetállamok nem tudnak egyedül megbirkózni
a globalizálódó világban.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom