Belföld

Kérdőjelek és aggályok a Nemzeti alaptanterv körül

Milyen identitástudat kialakításáról beszélhetünk, ha összesen heti három órát szánunka magyar nyelv és irodalom tantárgyakra? – vetették fel lapunknak pedagógusok

Az, hogy Wass Albert vagy Her­czeg Ferenc bekerült az új alaptantervbe, nem egyéb, mint szemfényvesztés, valójában a liberális szemléletmód érvényesült – állítják a lapunknak nyilatkozó magyartanárok.

Kérdőjelek és aggályok a Nemzeti alaptanterv körül
Évek óta viták kereszttüzében van a készülő NAT (képünk illusztráció)
Fotó: MH/Papajcsik Péter

A korábbinál hangsúlyosabban jelenik meg Wass Albert és Szabó Magda munkássága, de Csukás István, Herczeg Ferenc és Aga­tha Chris­tie is helyet kapott a hamarosan megjelenő Nemzeti alaptantervben (NAT), írta még a múlt héten a Magyar Nemzet. A lap szerint „pedagógiai paradigmaváltást, hangsúlyosabb iskola-előkészítést, csökkenő óraszámokat, korszerűbb nyelvoktatást és a fejlesztő típusú értékelés előtérbe helyezését ígéri az új NAT”. Az Emberi Erőforrások Miniszté­riuma még karácsony előtt közölte: a kormány elfogadta a dokumentumot, s a módosított NAT 2020. szeptember elsején életbe lép majd.

Azóta számos cikk jelent meg az ellenzéki sajtóban, ezek rendszerint Wass Albert, illetve Herczeg Ferenc nevét kiemelve igyekeztek bizonyítani, hogy a Csépe Valéria és csapata által elkészített korábbi verzió átdolgozásával valószínűleg „túlzottan” is nemzeti lett az alaptanterv. A lapunknak nyilatkozó gimnáziumi magyartanárok azonban ennek épp ellenkezőjét állítják. A nevük elhallgatását kérő pedagógusok azzal keresték meg a Magyar Hírlapot, nagyon veszélyesnek tartják, ha igaz a Magyar Nemzet cikké­ben szereplő információ: „Enyhíteni fogják a diákok terhelését, ám nemcsak óraszámcsökkentéssel, hanem olyan szemléletbeli változással is, mint például hogy nem a kötelező minimum óraszámokat írják elő, hanem a túlterhelés elkerülése érdekében a maximumot, aminél kevesebb idő alatt is megtaníthatja a tanár az anyagot. Ugyanezen elv mentén a szabadon felhasználható órakeretet sem kellene feltétlenül megtölteni.”

Véleményük szerint a minimum óraszám meghatározását nem lenne szabad az iskolákra bízni, mivel az végletes túlzásokhoz vezethet. Ugyanakkor tudomásuk szerint a magyar nyelv és irodalom esetében mégis lesz központilag előírt óraszám – heti három óra, pontosabban heti háromszor negyvenöt perc –, ezt pedig tragikusan kevésnek tartják.

„Milyen nemzeti identitástudat kialakításáról beszélhetünk akkor, ha összesen ennyit szánunk erre a két tárgyra?” – vetették fel. – „Milyen anyanyelvi ismeretekre akarjuk alapozni a megnövelt óraszámú idegennyelv-tanítást? Képzetlen, anyanyelven makogó embertömegek miért lennének okosabbak idegen nyelven?” – fogalmazott egyikük. Szerintük a tartalmi változtatások, az, hogy például bekerül Herczeg Ferenc és Wass Albert munkássága a tantervbe, nem egyéb, mint puszta szemfényvesztés. Egyrészt, mikor lehetne velük foglalkozni, ha a többi szerzőre sem lesz idő? Másrészt az ő rehabilitációjuk nem a középiskola feladata, hanem az irodalomtudománynak kellene a státusukat megváltoztatnia – érveltek. „Balhé nélkül nem lehet köztéren felállítani egy Wass Albert-szobrot, de az iskola majd megoldja, hogy a gyerekek lelkesen olvassák? Ez az egész a liberálisoknak tett gesztus, provokáció, hogy miközben szidalmazzák a szélsőséges tantervet, senki ne vegye észre, hogy elveszik az időt a nemzeti identitás megalapozásától, a jól gondolkodó, jól beszélő, más nyelveket az anyanyelvi tudás alapján könnyen elsajátító emberek nevelésétől” – figyelmeztetnek a pedagógusok. Úgy vélik, „ez valójában a Csépe Valéria-féle tanterv, némi nemzeti mázzal befedve”.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom