Belföld

Iskolaérettségi szigorítás: csak indokolt esetben érdemes felmentést kérni

A szakértői bizottság az eddig is alkalmazott pedagógiai-gyógypedagógiai-pszichológiai, esetleg orvosi vizsgálat után alakítja ki a véleményét, majd az Oktatási Hivatal dönt

Az „óvodafinanszírozási hátterű” visszaélések elkerülése érdekében januártól az Oktatási Hivatal dönt a tanköteles korú gyermekek halasztási ügyében, figyelembe véve minden csatolt dokumentumot, szükség esetén szakértői bizottság közreműködésével. Országosan nem számít elsős férőhelygondokra a humántárca, Budapesten és vonzáskörzetében pedig iskolákat bővítenek, és újakat is építenek.

Iskolaérettségi szigorítás: csak indokolt esetben érdemes felmentést kérni
Az ellenzék már a nyáron megkezdte a pánikkeltést, amit semmi sem indokol
Fotó: MH/Papajcsik Péter

Január elsejével hatályba lépett a köznevelési törvény azon módosítása, amely az iskolaérettség új szabályait is rögzíti. Ennek értelmében a halasztási ügyekben az Oktatási Hivatal (OH) az eljáró hatóság. Azok a szülők, akiknek gyermeke augusz­tus 31-ig betölti a hatéves kort, de szeretnék egy évre visszatartani, január 31-ig adhatják be kérelmüket az OH-hoz.

A tankötelezettséggel kapcsolatos új szabályok az Oktatas.hu honlapon megtalálhatók. A halasztási kérelemhez az űrlapot a hivatal honlapjáról lehet letölteni. A kérelemben a szülő leírhatja, milyen okból kérelmezi a felmentést, milyen körülmény, állapot teszi azt indokolttá. Bármilyen, általa fontosnak tartott iratot, dokumentumot mellékelhet, kikérheti az óvodától és csatolhatja a gyermek fejlődését nyomon követő nyomtatványt is, így a kérelemmel foglalkozó szakemberek az óvoda véleményét is figyelembe vehetik.

Amennyiben az Oktatási Hivatal úgy ítéli meg, hogy különleges szakértelemre van szükség a megalapozott döntéshez, szakértőt vesz igénybe. A kirendelt szakértő csak az eddig is e kérdéssel is foglalkozó szakértői bizottság lehet – hangsúlyozza az OH. A szakértői bizottság véleményét a már bevett, eddig is alkalmazott komplex pedagó­giai-gyógypedagógiai-pszichológiai, szükség szerint orvosi vizsgálat után alakítja ki, és a hivatal ez alapján dönt.

Nincs szükség külön kérelemre akkor, ha az illetékes pedagó­giai szakszolgálatokon keresztül elérhető korábbi szakértői bizottsági vélemény azt tartalmazza, hogy a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben történő részvétele javasolt, ebben az esetben a gyermek automatikusan további egy nevelési évig óvodai nevelésben vehet részt. Ekkor a szülőnek a szakértői bizottsági véleményt a gyermek óvodájában be kell mutatnia, amely alapján az óvoda a köznevelési információs rendszerben (KIR) rögzíti ezt a tényt.

Amennyiben minden szükséges adat rendelkezésre áll a döntés meghozatalához, a hivatal nyolc napon belül dönt. Ha nyolc napon belül nem hozható döntés a kérelem tárgyában – vagy azért, mert hiányos a kérelem, vagy mert további adatok beszerzése szükséges a döntés megalapozásához, vagy mert szakértői bizottság kirendelése indokolt – akkor az OH hatvan napon belül dönt a kérelemről. A hivatal döntése ellen a szülő közigazgatási bírósághoz fordulhat, amely gyorsított eljárásban, negyvenöt napon belül határoz.

Egyébként továbbra is van lehetőség arra, hogy a gyermek hatéves kora előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri. Ebben az esetben is az Oktatási Hivatalhoz kell benyújtani a kérelmet.

Már nyáron, a törvénytervezet megjelenése után elkezdődött a pánikkeltés, a javaslatcsomag azonnali visszavonását követelte a Szülői Hang, valamint a hozzá csatlakozó egyéb „kockás inges civilek” és az ellenzéki pártok. A bírálatok lényege a jogszabály augusztusi elfogadása óta is az, hogy „egy arctalan hivatalos szervre bízva a döntést” a hatéves korukat betöltött gyermekeket „akár az őket ismerő óvoda szakmai véleménye ellenére is erőszakosan az iskolába kényszerítik”. Kifogásolják továbbá, hogy nem volt szakmai egyeztetés az ügyben, és aggályaikat fejezik ki az első osztályok esetleges túlzsúfoltsága miatt. Mindezt annak ellenére, hogy a tiltakozók már többször határozott választ kaptak felvetéseikre.

„Különösen fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy minden indokolt esetben meg fogja kapni a gyermek a felmentést illetve az egy évre szóló halasztást” – szögezte le például Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára Vadai Ágnes írásbeli kérdésére adott válaszában. „Most aggodalmat mutat, de amikor 381 helyen bezárták az iskolát és egy év alatt elbocsájtottak tizenötezer pedagógust, akkor nem aggódott az osztálylétszámok és a változó tanár-diák arányok miatt” – vágott vissza Rétvári a DK-s képviselőnek. Közölte: az iskolák lényeges férőhely-kapacitással rendelkeznek, az egy pedagógusra jutó tanulószám csökken. A beiratkozásra, a következő tanévre való felkészülés több hónapon keresztül történik, így a feltételek, az intézményi háttér a beiratkozás időpontjában már biztosított és törvényileg garantált, az osztálylétszám-növekedés pedig csak meghatározott értékig történhet – tette hozzá az államtitkár. Kitért arra is, hogy a változtatásoknál számos szakmai szervezet véleményét vették figyelembe, az egyeztetéseken képviseltette magát többek között a Nemzeti Pedagógus Kar, az Országos Köznevelési Tanács, a Magyar Pedagógiai Társaság Kisgyermek-nevelési Szakosztálya, a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület és a Családpedagógiai Egyesület.

Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár az InfoRádióban nemrég ismét arról beszélt, céljuk az indokolatlan felmentések kiszűrése, mivel tapasztalataik szerint „sok esetben óvodafinanszírozási háttere volt a gyermekek visszatartásának”. Megjegyezte, ezt a szakmai szervezetek sem vitatták. Az elsősök számának várható emelkedésével kapcsolatban rámutatott: kétszázezerrel kevesebb a gyerek, mint 2010-ben, tehát országszerte inkább az üres helyekkel vannak gondok. Az államtitkár nem számít arra, hogy tízezres nagyságrendben emelkedne az elsősök száma, hiszen „a szakmai döntést szakmai döntés váltja, csak a visszaéléseket fogják kiszűrni”. Budapesten és vonzáskörzetében viszont a nagy arányú lakosságnövekedés miatt iskolaépítésekre és –bővítésekre kerül sor.

Egyre több a tanuló vagy dolgozó fiatal

Magyarországon egyre több a tanuló vagy dolgozó fiatal, a javulás mértéke jóval meghaladja az EU-átlag javulását – közölte Rétvári Bence, a KDNP alelnöke szombaton az MTI-vel, az Eurostat adataira utalva. Az unió statisztikai hivatala a tagországokban azon fiatalok arányát vizsgálta, akik sem nem tanulnak, sem nem dolgoznak. A kimutatás szerint Magyarország 2010 óta jelentősen előrelépett a 15–29 évesek körében – írta a kereszténydemokrata politikus. „Míg a se nem tanuló, se nem dolgozó 15-29 év közötti fiatalok aránya 2010-ben hazánkban 17,7 százalék volt, addig 2018-ban ez az arány már csak 12,9 százalék. Ez az adat pontosan megegyezik az EU-átlaggal. A javulás mértéke jóval meghaladja az EU-átlag javulását” – olvasható a közleményben.
(BK)

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom