Belföld
Felére kell csökkenteni az amputációk számát
Egészséges életmóddal és szűrővizsgálatokkal az érbetegségek ellen – Célzott pluszforrás a megyei kórházaknak és a regionális centrumoknak a megelőző ellátás fejlesztésére
Az érsebészeti ellátás fix díjainak 83 százalékos emeléséről döntött a kormány, ami két és fél milliárd forintos növekedést jelent jövőre – jelentette be az emberi erőforrások minisztere a múlt pénteken, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hejcén, ahol a fennállásának 20. évfordulóját ünneplő Magyar Rezidens Szövetség rendezvényén tartott előadást. Kásler Miklós elmondta, szakemberek bevonásával felmérték a magyarországi érsebészet helyzetét, és különösen a megelőzésre helyeztek hangsúlyt. Mivel keringési betegségről van szó, az ellátás központja az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet és a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet, ezekhez hét regionális centrum kapcsolódik, míg a harmadik, úgynevezett progresszivitási szint általában a megyei kórházakban alakul ki. Ez utóbbi intézmények fix díja emelkedik a leginkább, de a második, vagyis regionális szint finanszírozásában is jelentős, hetvenöt százalékos emelkedés lesz – közölte a miniszter. Kitért az érsebészetiorvos-ellátás javítása érdekében meghirdetett pályázatra is: a Bakay Lajos átképzési ösztöndíjra tizenheten jelentkeztek, ők havi háromszázezer forintos ösztöndíjat kapnak.
A Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (Reszasz) a bejelentésre reagálva tegnap azt írta, a finanszírozás emelése hiánypótló intézkedés, bizakodásra ad okot, de még számos ponton kell beavatkozni a rendszerbe ahhoz, hogy az érbetegek ellátása javuljon. Széles körben ismert tény, hogy hazánkban az amputációk száma háromszorosa a nemzetközi átlagnak, és oka az érsebészeti ellátások alulfinanszírozása, emiatt van, hogy tízből kilenc kórházigazgató nem fejlesztette az érsebészeti osztályát – magyarázza a Reszasz. Szerintük, bár a kormány korábban is adott plusz forrásokat azoknak a kórházaknak, ahol érsebészeti osztályok működnek, ezek a pénzek azonban „eltűntek a kórházadósság tengerében”. Az érbetegekkel foglalkozó ellátó helyek struktúráját át kell világítani, a kijelölt ellátóhelyek fejlesztését fel kell gyorsítani – sürgeti a szervezet.
Egyébként a minap a Medicalonline.hu számolt be arról, hogy a magyarországi amputációs adatokat állították rossz példaként a szakemberek elé az Európai Érsebész Társaság hamburgi konferenciáján. A tanácskozáson ismertették egy nemzetközi tanulmány adatait, amelyek szerint Kelet-Európában az érbetegségek megelőzésére és gyógyítására fordított egészségügyi kiadások összege elmarad azoktól az országokétól, ahol alacsonyabb az alsóvégtagi amputációk aránya. Tizenkét ország 259 millió páciensének 2010 és 2014 közötti adatait elemezték, amelynek alapján Magyarország kiugróan magas amputációs rátával rendelkezik, százezer esetre vetítve ez 41,4 volt a vizsgált időszakban, míg ugyanez az arány a legjobban teljesítő Új-Zélandon mindössze 7,2.
A magyarok mintegy harmada szív- és érrendszeri megbetegedésekben hal meg. A legtöbb alsó végtagi amputációt a diabétesz és az érszűkület miatt végzik. Bár az amputációk száma csökken, ám évente még mindig öt-hatezer betegnél végeznek ilyen műtétet. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma célul tűzte ki, hogy 2030-ra felére kell csökkenteni ezeknek a beavatkozásoknak a számát. A Nemzeti keringési szakpolitikai program 2019–2022 értelmében az érszűkület megelőzése érdekében harminc százalékkal kell csökkenteni a dohányzók arányát és tíz százalékkal azokét, akik semmilyen fizikai aktivitást nem végeznek. Az egészségtelen életmód mellett hozzájárul a problémához az is, hogy kevesen vesznek részt szűréseken és túl későn fordulnak orvoshoz, holott az időben elkezdett kezeléssel megelőzhető lenne az amputáció. Fontos, hogy a rizikócsoportoknál a családorvosok elvégezzék az alapvizsgálatot, hogy időben szakorvoshoz kerüljön az, akinek érszűkülete van.
Személyre szabott terápiák
Tíz éven belül áttörést várnak a daganatos betegségek orvoslásában
Komoly betegségek gyógyításában várható jelentős előrelépés a következő évtizedben, közülük is leginkább a daganatok orvoslásának fejlődésében bíznak a legnagyobb gyógyszergyártók vezetői – derül ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) kutatásának eredményéből, amelyet lapunknak is elküldtek. A felmérésben a magyar gyógyszerforgalom több mint ötven százalékát adó vállalatok topvezetőit kérdezték. A válaszadók a daganatos betegségek tekintetében szinte biztosra vehető változást jósolnak, de a ritka és a mentális betegségek kezelésében is nagy eséllyel prognosztizálnak áttörést. A légzőszervi, emésztőszervi, valamint szív- és érrendszeri betegségek esetén legalább közepes valószínűséggel számítanak változásra. Olyan további betegségek kapcsán is jelentős előrelépést várnak, mint a cukorbetegség, valamint az Alzheimer-kór. Az AIPM azt is vizsgálta, mely technológiák milyen mértékben befolyásolják az innovatív gyógyszeripar fejlesztéseit a következő tíz évben, illetve nemzetközi összehasonlításban melyek alkalmazásában rendelkezik jó eredményekkel Magyarország. Az eredmények alapján a személyre szabott orvoslás, célzott terápiák alkalmazása, a sejt- és szövetterápiák, génterápiák végeztek az élen. Kiemelten fontosnak tartották a mesterséges intelligencia és a 3D nyomtatás szerepét is. A technológiák hazai helyzetét nemzetközi összehasonlításban kis elmaradással jellemezték a vállalatok vezetői. Leginkább a robotika, a sejt- és szövetterápiák, valamint a nanomedicina területéről gondolják úgy, hogy elmaradásban vagyunk. Legjobb eredményt a személyre szabott orvoslás érte el.
