Belföld

„A szeretet törvénye legyőzte a diktatúra kegyetlenségét 1989-ben”

A szeretet törvénye legyőzte a diktatúra kegyetlenségét 1989-ben, amikor a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) zugligeti táborában befogadták a keletnémet menekülteket, és ahogy az emberek szíve, úgy a határ is megnyílt, hogy Nyugat- és Kelet-Európa újra nekifogjon a közös jövő tervezésének - mondta Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége, az MMSZ jószolgálati nagykövete csütörtökön Münchenben a magyarországi határnyitás 30. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen.

„A szeretet törvénye legyőzte a diktatúra kegyetlenségét 1989-ben”
Herczegh Anita, Áder János köztársasági elnök felesége beszédet mond a határnyitás 30. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a müncheni Allerheilige-Hofkirche épületében
Fotó: MTI/Kovács Tamás

Herczegh Anita kiemelte, hogy az MMSZ az alapító elnök, Kozma Imre vezetésével és az önkéntesek segítségével életre keltette "Európa összetartozásának álmát", és "az irgalmasság, a keresztényi felebaráti szeretet megroppantotta a rendszert". Hozzátette: "1989-ben az erkölcs győzelmét éltük", és megmutatkoztak a magyar és a német népet egymáshoz kapcsoló bizalom és jóság erői. Így történt az 1956-ban is, amikor a határ átmenetileg szabaddá vált résein keresztül menekülő magyarok ezrei juthattak el Németországba.

A németek akkor "szabadságot és jövőt adtak honfitársainknak", és "kenyeret és fedelet, mint ahogy mi is kenyeret és fedelet adtunk a hozzánk érkező keletnémeteknek" - emelte ki Herczegh Anita németül elmondott beszédében.

Markus Söder bajor miniszterelnök videóüzenetben köszöntötte az emlékezőket, kiemelve, hogy a magyar-osztrák határ megnyitása a keletnémet menekültek előtt a berlini fal ledöntésének "előfutára" volt, és egy "alapköve a szabad Európának", amelyben "Kelet és Nyugat egyesítve", együtt él. Ezt ma is, harminc év után is méltatni kell - húzta alá a tartományi kormányfő, hozzátéve, hogy köszönet jár "a magyar barátoknak" az 1989-es helytállásukért.

Kozma Imre ünnepi beszédében a többi között felidézte a menekültekkel folytatott első beszélgetéseket, rámutatva, hogy az akkori NDK lakossága sokkal jobb körülmények között élt, mint a magyarok. Mégis elhagyták az országot, amiről az akkor alig néhány hónapja működő segélyszervezet vezetőjének elmondták, hogy a kommunista diktatúra megfosztotta őket az őseiktől rájuk hagyományozott értékektől, és helyette egy "más ideológiát kényszerítettek rájuk, amit megelégeltek". Az MMSZ alapító elnöke arról is szólt, hogy a zugligeti táborban eltöltött időt sok menekült "lelki megújulásként, újjászületésként" élték meg. "Sokan akkor gondolkodtak el először arról, hogy mit is jelent elfogadottnak, befogadottnak lenni és bajban segítséghez jutni" - fogalmazott Kozma Imre.

Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke beszédet mond a határnyitás 30. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen
Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke beszédet mond a határnyitás 30. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen
Fotó: MTI/Kovács Tamás

A katolikus pap németül elmondott beszédében hangsúlyozta: a menekültek nemcsak fedelet és élelmet kaptak, hanem megtapasztalhatták a keresztényi szeretetet és megérthették, "mit is jelent, hogy az ember képes arra, hogy jobban szeressen másokat önmagánál". Elégedettséggel és büszkeséggel tölti el a magyarok szívét, hogy Magyarország 1989-ben az akkori politikai vezetés döntései révén  a vasfüggöny lebontásával hozzájárult Európa megosztottságának megszüntetéséhez és Németország újraegyesítéséhez - mondta Kozma Imre, kiemelve, hogy Németország egyesítése nélkül "ma nemigen beszélhetnénk Európáról".      

A müncheni magyar főkonzulátus és a Szuverén Máltai Lovagrend németországi segélyszervezete által a bajor tartományi kormány támogatásával szervezett ünnepség a Harminc éve szabadon című évfordulós rendezvénysorozat része. Több száz vendég részvételével tartották, akik között a bajor politikai és társadalmi élet számos rangos képviselője jelen volt, például Günther Beckstein volt tartományi miniszterelnök, aki 1989-ben a tartományi belügyminisztérium államtitkáraként a Magyarországról Ausztrián keresztül érkezett menekülteket fogadta.

Az MMSZ-t 1989. február 4-én hozták létre, 31 alapító közreműködésével, a világ 104 országában tevékenykedő, több mint 900 éves múltra visszatekintő Szuverén Máltai Lovagrend magyarországi segélyszervezeteként működik.

Magyarország harminc éve, 1989. szeptember 11-én nyitotta meg határát a nyugatra távozni szándékozó keletnémet állampolgárok, mintegy 200 ezer ember előtt. A rendkívüli politikai kockázatokat hordozó döntés fontos mérföldkővé vált a kelet-európai rendszerváltozás folyamatában, és nagyban hozzájárult a kommunista keletnémet rendszer bukásához és a német újraegyesítéshez.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom