Bérpótlék az igazgatóknak, céljuttatás a tanároknak

A nyári szünet előtti utolsó ülésén az Országgyűlés módosította a nemzeti köznevelésről szóló törvényt. Több, jövő januártól életbe lépő változásról már részletesen írtunk – így például a kötelező óvodáztatás szigorításáról, az iskolaérettség elbírálásának új rendjéről és a magántanulói státus helyett bevezetendő egyéni munkarendről is –, most az intézményvezetőknek adható többletjuttatásokra térünk ki. Ez a módosítás szeptember elsejétől él, a részletszabályok kormányrendeletben jelennek majd meg.

A törvénymódosítás alapján a rendeletben a kormány „a munkavégzés sajátos körülményeire való tekintettel” a köznevelési törvényben meghatározott felső határnál magasabb mértékű pótlékot határozhat meg, vagyis emelkedhet az illetménypótlékok felső határa. A törvényszöveg szerint az intézmény vezetői részére a kormány „az intézmény méretétől függően további bérpótlékot és a nyújtott munkateljesítménytől függően ösztönzési keresetkiegészítést állapíthat meg”. Nem csak az igazgató számára teszi lehetővé a pótlékot, a vezetői körbe beletartozhatnak az igazgatóhelyettesek és a tagintézmény-vezetők is. Arról, hogy a leendő bérpótlék pontosan milyen körre fog kiterjedni, illetve milyen mértékű lesz, az említett kormányrendelet fog rendelkezni. Ennek megjelenése „ősszel” várható – közölte a minap a humántárca lapunk érdeklődésére.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára korábban lapunknak azt mondta, „a már bevezetett pedagógus-életpályamodell részeként a béremelés újabb, speciá­lis üteme indulhat el, hiszen fontos, hogy az egyre több feladatot ellátó, iskolájukat előrevivő intézményvezetőket anyagilag is minél inkább megbecsüljük”. A pótlék és a keresetkiegészítés mértéke az államtitkár szerint az adott iskola méretétől – vagyis a diákok számától – illetve attól is függ majd, miképpen segíti az intézmény a tehetséges diákokat, milyen eredményeket érnek el a lemorzsolódás megelőzése, a végzettség nélküli iskolaelhagyás visszaszorítása terén. „Fontos, hogy mindig az adott intézmény saját korábbi teljesítményéhez mérjük a fejlődést – hangsúlyozta Rétvári. – A képlet egyszerű: az iskolaigazgató pozitív vagy negatív folyamatokat indított-e el a diákok teljesítményében.” Kitért arra, hogy a tanároknál is bevezetik a céljuttatást azoknak, akik a többieknél jóval több feladatot látnak el az iskola érdekében. „A kormány továbbra is azon dolgozik, hogy a pedagógusok még inkább érezzék a megbecsülést, a támogatást” – fogalmazott az államtitkár.

A módosított köznevelési törvény tehát nemcsak a vezetői kör, hanem a többi tanár számára is lehetőséget ad céljuttatás megállapítására, „abban az esetben, ha a pedagógusnak adott célfeladat a munkakör ellátásából adódó általános munkaterheket jelentősen meghaladja”. Ugyanakkor a célfeladatok körébe nem tartozik bele az eseti helyettesítésekből adódó többletfeladatok ellátása. A célfeladatokkal kapcsolatos elvi előírásokat nem fogja kormányrendelet szabályozni, az a munkáltató hatáskörébe tartozik. Szep­tember 1-jétől tehát lehetőség nyílik arra, hogy a munkáltató egyes pedagógusoknak többletfeladatokat, célfeladatokat határozzon meg, ha pedig azokat a pedagógus teljesíti, és a munkáltató a feladat teljesítését igazolja, a pedagógus megkapja a céljuttatást.

A célfeladatok körébe tartozhat például, ha a pedagógus tantárgyfelosztásban szereplő munkaideje meghaladja a huszonhat órát mert az iskolában kevés a tanár, ha egy kolléga tartós távolléte miatt a helyettesítések óraszáma hosszabb időtartamra meghaladja a napi két, illetve a heti hat órát, vagy ha a pedagógus rendszeresen olyan feladatokat lát el, amelynek révén az óvoda, iskola gyermekeivel, tanulóival részt vesz a település közösségi életében, kulturális és sportprogramok szervezésében és lebonyolításában, esetleg a pedagógus intézményi pályázat megírásával, teljesítésével is foglalkozik. Mivel a célfeladatok kijelölése és díjazása a munkáltató jogköre lesz, fontos tudni, hogy az állami fenntartású iskoláknál a tankerület igazgatója az illetékes, az önkormányzati fenntartású óvodáknál a polgármester, az egyházi és alapítványi iskoláknál és óvodáknál pedig az intézményvezető.

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója a Magyar Hírlapnak úgy nyilatkozott, örömmel üdvözölték a törvényben rögzített lehetőséget az igazgatók illetményének növelésére, amelyet egyébként régen szorgalmaztak már, hiszen az intézményvezetők „eddig kimaradtak az életpályamodellből”, noha ez munkakör sok pluszfeladatot jelent. Reményét fejezte ki, hogy a rendelet is mielőbb megjelenik, és a végrehajtására lesz anyagi fedezet, a fenntartóknál pedig szándék.