Belföld

Hazugságok a köznevelési módosításokról

Miután a Magyar Waldorf Szövetség egyeztetett az államtitkársággal, a „civilek” rásütötték, hogy különalkut kötött

Miközben az egyik leginkább érintett alternatív oktatási szereplő, a Magyar Waldorf Szövetség részletesen kifejtette, miért nem érintik hátrányosan az iskolákat és a szülőket a köznevelésitörvény-változások, a „civilek” és az ellenzék továbbra is ennek ellenkezőjét állítja.

Hazugságok a köznevelési módosításokról
Fotó: MH/Papajcsik Péter

Honlapján tájékoztatja a szülőket a Magyar Waldorf Szövetség, mivel „azt látjuk, hogy számos, félreértésből és információhiányból eredő vélemény van a köztudatban”. Részletesen elemzik az új köznevelési jogszabályok várható következményeit. Elöljáróban rámutattak: az Országgyűlésnek benyújtott öt módosító indítványból négyet ők fogalmaztak, holott számos érdekképviseleti szervezet létezik az oktatási szférában, amelyek „más fórumokon hallatják is a hangjukat”.

Ugyanakkor többen elmarasztalták őket, amiért „tárgyalnak, együttműködnek a hatalommal”. Márpedig az immár több mint száz iskolát tömörítő szövetség arra törekszik, hogy – „függetlenül attól, milyen politikai erő irányítja az országot, mindig alakítsunk ki jó kapcsolatot, működjünk együtt – kizárólag szakmai szinten”. Noha azzal is megvádolták őket, hogy különmegállapodást kötöttek az Emmi-vel, „a valóságban semmi másról nincsen szó, mint hogy a személyes találkozó során az egyes témákban jogértelmezési egyeztetéseket folytattunk az Oktatási Államtitkársággal”. „Ennek során egyértelműsítettük, hogy a módosítások mit jelentenek az Emmi értelmezése szerint, és mi következik majd mindebből a gyakorlatban.”

A folytatásban a jövő év januárjától életbe lépő változásokról írnak, hangsúlyozva, hogy a kötelező osztályozás bevezetéséről a szövetség ellenérveinek hatására tett le a tárca.

Arról a javaslatról, amely szerint az alternatív iskolák kerettanterve maximum harminc százalékban térhet el az állami kerettanterv tantárgyi struktúrájától, kifejtik, hogy ezt akár úgy is lehetett értelmezni, hogy a Waldorf-iskolákban nem lesz lehetőség epochális rendszerű tanításra („tantárgytömbösítés – a szerk.). Az államtitkársággal való találkozón azonban kiderült, hogy „mindössze annak kell megfelelni, hogy ne térjünk el harminc százaléknál nagyobb mértékben az állami kerettantervtől abban, hogy milyen tantárgyakat tanítunk”. Megtudták azt is, hogy a javaslat kidolgozásánál a tárcánál figyelembe vették azt a korábbi kutatást, amely a jelenleg érvényes alternatív kerettanterveknek az állami kerettantervtől való eltérését vizsgálta. Itt huszonöt százalék volt a legnagyobb eltérés, tehát a módosítás „a gyakorlatban sem a Waldorf-intézményeket, sem a többi alternatív iskolát nem fogja hátrányosan érinteni”.

Az óvoda- és iskolakötelezettség szigorításával kapcsolatban közlik: az egyeztetés során egyértel­műen megerősítették, hogy az Oktatási Hivatal alapvetően az érintett intézmény véleménye alapján fog döntést hozni. Amint azt már megírtuk, Szabó Zoltán, a szövetség ügyvezetője az Indexnek úgy nyilatkozott, a szigorítások nem korlátozzák érdemben a szülők jogait. Mindennek ellenére a mostanában rendkívül aktív Szülői Hang nevű szervezet, és a hozzá csatlakozott többi „civil”, valamint az ellenzéki pártok továbbra is minden lehetséges fórumon tiltakoznak a módosítások ellen, azt hangoztatva, hogy azok sértik az intézmények szakmai autonómiáját, a szülők önrendelkezési jogát és ellehetetlenítik az alternatív intézményeket. Kiáltványukban többek között olyan hamis állítások szerepelnek, hogy nem volt előzetes szakmai egyeztetés, hogy az óvoda- és iskolaérettségről egy „arctalan bürokratikus szerv” fog dönteni, szakmaiság és helyismeret nélkül, továbbá, hogy bevezetik a kötelező osztályozást.

Komolytalan kérdés

Százmilliárdokat vont el az oktatásból a baloldal

„Önök, kormányzásuk során tizenötezer tanárt bocsátottak el és egy teljes havi bért vettek el a pedagógusoktól, több mint 381 településen vonták meg a helyben tanulás lehetőségét a diákoktól és százmilliárdokat vontak el az oktatásból” – vágott vissza Rétvári Bence, a humántárca parlamenti államtitkára (képünkön) a DK-s Oláh Lajos írásbeli kérdésére adott válaszában. Oláh a pedagógusok pályaelhagyását firtatta. Rétvári közölte, a pedagógus bér 2012-ben még csak 53 százaléka volt a diplomás átlagbérnek, 2016-ra már 74 százaléka, miközben a diplomás átlagbér is emelkedett 12 százalékkal. Felhívta a figyelmét, hogy a kérdésében szereplő „KLIK” 2017. január elsején megszűnt, az, hogy nem ismeri az intézményfenntartó nevét, „az ellenzék alkalmatlanságát és komolytalanságát mutatja”. (KCs)

Kapcsolódó írásaink