Karácsony mintaprojektje: háromszoros ár, fél év csúszás és egy sokszögű futókör

A zuglói képviselő-testület 2017. szeptember 21-én elfogadott határozatában felkérte a polgármestert, hogy a Pillangó parkhoz 200-250 millió forint plusz áfa értékű terveket készítsenek, és azokat a képviselő-testületnek és a lakosságnak mutassák be a közbeszerzés kiírása előtt. Ezt azonban két hónappal később a testület visszavonta, és 590 millióra emelte a beruházásra biztosított fedezetet, egyúttal döntött a közbeszerzés megindításáról, másnap pedig már meg is küldte a kiszemelt cégeknek a pályázati felhívást.

A vállalkozói szerződést 2018. március 6-án írta alá Karácsony Gergely a Parkfenntartó-Kertészeti és Szolgáltató Kft., valamint a DeerGarden Kft. képviselőjével. A szerződésben nettó 464 496 612 forint plusz áfa díj szerepelt, továbbá hogy a teljesítési határidő a munkaterület átadásától számítva 270 nap (azaz kilenc hónap). A munkaterület átadása 2018. április 16-án történt meg, vagyis – a műszaki átvételt is beleszámítva – a parknak idén januárban, de legkésőbb februárban teljesen kész kellett volna lennie. Az önkormányzat honlapjára 2018. júniusában felkerült dokumentum szerint a kivitelezés bruttó összköltsége 589 910 697 forint, ám ez később még tovább nőtt.

Közben a nyilvánosságra hozott tervek láttán a környékbeliek tiltakozni kezdtek, a Civil Zugló Egyesület májusi fórumán több százan fogalmaztak meg kritikákat, később ezerkétszáz aláírást gyűjtöttek össze, és július 12-én tizenegy pontos nyílt levelüket átadták Szabó Rebeka társadalompolitikáért és környezetvédelemért felelős alpolgármesternek. (Szabó Rebeka az LMP alapító tagja, országgyűlési képviselője, 2013-ban Karácsonnyal együtt alapította a Párbeszédet.) A tizenegy pontban a lakók tiltakoztak többek közt a tervezetben szereplő kilencvenhárom fa kivágása ellen, sokallták a zöldterületek helyére szánt rengeteg térkövet, és fölöslegesnek tartották a néhány éve elkészült, jó állapotú járda felszedését. Sérelmezték azt is, hogy a munkaterület lezárása előtt elmaradt a polgármester által ígért, a végleges terveket bemutató fórum.

„Ne tájékoztassa félre az embereket Karácsony Gergely, azt kommunikálva, hogy megállapodás született a lakókkal, mert ez nem történt meg” – hangoztatta Várnai László, a Civil Zugló Egyesület képviselője a petíció átadásakor, hozzáfűzve, azt kérik, hogy a környékbeliek igényei szerint és ne látványberuházásként, térkőbizniszként, egy cég gazdasági akaratának megfelelve költse el az önkormányzat a kerületiek adóforintjait.

A Zuglo.hu szerint a lakossági kérések alapján módosultak a tervek, új sétányok építése érdekében sem fakivágás, sem faátültetés nem lesz, ötvenhat fa kivágása szükséges növény-egészségügyi okok miatt, a térburkolatok arányát pedig tizenhárom százalékkal csökkentik, emellett szintén a tiltakozás miatt nem kerülnek ki napozóágyak és grillsütők.

Várnai idén májusban blogján hosszan értékelte az addig történteket, megállapítva: „Háromnegyed éve folyik a Pillangó park felújításnak hívott szétbarmolása, az ott lakók mára beletörődtek a pusztításba, mely a zuglóiaknak eddig 678 millió forintjába fájt. A kivitelező cégek miután az eddig kapott 590 millió mellé újabb nettó 69 millió forintot fejtek ki az önkormányzattól, nekiálltak a faültetésnek is, de ebben sem volt sok köszönet.”

A képviselő kifejtette: a tervező az új fasorok berajzolásánál nem vette figyelembe, hogy a terület nem üres pusztaság, hanem negyven éve növekvő park, meglévő terebélyes, egészséges fákkal, amelyek egybefüggő kiserdőt alkotnak, így aztán a platánok közé beültettek egy juharfa sort, a csemetéket a platánoktól kettő-négy méteres távolságra. Ráadásul a buldózeres belültetéseknél számtalan fát megsértettek.

Ennél is abszurdabb, hogy – a lakók kifejezett kívánsága ellenére – a járdákat feltörték, az új térkősétányok nyomvonalát pedig úgy alakították ki, hogy abba több fa is belekerült. Ezeket a korábbi ígéretek miatt nem vágták ki, hanem egyszerűen körbeburkolták. (A „járdafákkal” annak idején az Index is foglalkozott, a portállal az önkormányzat közölte: mivel a park 1221 fája közül nem lehetett mindet kikerülni a sétánnyal, kizárólag úgy tudtak eleget tenni a lakosság kérésének, ha megtartják a nyomvonalra eső néhány fát is, a fák tövében pedig térkő burkolat helyett víz­áteresztő burkolatot használnak.) Várnai fotót is közzé tett olyan „járdafáról”, amely a körbeburkolás után kidőlt, vélhetően a gyökérzet sérülése miatt.
Hiába azonban az új térkő, a sétány nyomvonala nem csak a „járdafák” miatt észszerűtlen, hanem azért is, mert a korábbi járda vonalvezetése jelenti a legrövidebb utat a házakhoz, így a lakosság továbbra is azt használja.

Június közepén Karácsony Gergely és Szabó Rebeka területbejárást tartott, amiről a helyi portál is beszámolt, Átadás előtt a Pillangó park címmel. Karácsony arról beszélt, hogy megérte a sok lakossági egyeztetés. „Büszke vagyok arra, hogy a rekonstrukció ked­véért egyetlen fát sem kellett kivágni, kizárólag a beteg egyedeket cseréltük ki” – mondta a polgármester. Szabó Rebeka pedig azt kérte, hogy a tizenöt-húsz év alatt berögződött szokásként kijárt ösvényekről valahogyan tereljék át a gyalogosforgalmat a járdákra, hogy a kikoptatott sávokon is szépen kinőhessen a fű.

A műszaki átadás során észlelt hibák és hiá­nyosságok kijavítását június 28-ig kell elvégeznie a kivitelőznek – tudatta korábban a Zuglo.hu. Ennek ellenére jelenleg is folynak munkálatok a területen, immár fél évvel az eredetileg tervezett átadás után.

László Andrea, a környezetvédelmi bizottság fideszes alelnöke június 22-én közösségi oldalán így írt: „Hogy hol lett elszúrva a Pillangó park projekt? Már a legelején. Abban a pillanatban, amikor kipattant valaki fejéből az, hogy bolygassuk meg, fordítsuk ki a sarkából, állítsuk a feje tetejére, csináljunk valami nagyon mást. (…) A lakók azt mondták, ezt a parkot ilyennek szeretik, amilyen. Egyszerű, csendes, nyugodt kis hely, a béke szigete, háborítatlan mikroklíma. Fejlesztést a panelházak közötti területre szerettek volna. De az önkormányzati választásokra valami igazán nagyot, giga-mega beruházást kell felmutatni. Valami extra, színes-szagos dolgot, amit át lehet adni, ahol lehet fotózkodni, amire lehet mutogatni: tessék, ezt mi alkottuk, milyen remekek vagyunk. Hogy ez nem így sült el? Ez így van. Ott, ahol a lakók akaratát elnyomják, és felülről rájuk erőltetnek, torkukon lenyomnak valamit, ott soha nem lesz siker. Lesz viszont ellenállás, felháborodás, bejelentések. Mint a Puszi és pá zóna az Arany János iskola előtt.” (Erről a szintén az érintettekkel való tényleges egyeztetés nélküli projektről lapunk részletesen beszámolt áprilisban – a szerk.)

Ottjártunkkor a munkások a térkövekkel foglalatoskodtak. Őket leszámítva a hőségben néptelen volt a park, amelynek átadója még nem volt, de a nagy része elvileg már használható. Így a játszótér, amelynek talaját részben a napon elviselhetetlenül felforrósodó műanyag, részben pedig mulcs fedi – ezt az anyagot is kevesen kedvelik, mert szúrós, hamar rovartanyává válik, és belemegy a gyerekek lábbelijébe. Vagy a „futókör”, amely – talán a világon egyedülálló módon – nem íves, hanem végig szögletes kialakítású, még hegyesszögű fordulót is tartalmaz. Lám, Karácsonynak legalább ez sikerült: a kör sokszögesítése.