Belföld

Nincsenek túldolgoztatva a magyar pedagógusok

Egy nagymintás nemzetközi OECD-vizsgálatból kiderült: a magyarországi tanárok felkészültnek érzik magukat, miközben a többségük továbbra is inkább a frontális tanítást részesíti előnyben és ritkán alkalmazzák például a modern projektmódszert. A válaszadók heti 39 órát töltenek a pedagógus munkakörükhöz kapcsolódó feladatokkal.

Nyilvánosságra hozták az OECD oktatási igazgatóságának legfrissebb TALIS eredményeit. A TALIS (Teaching and Learning International Survey, Nemzetközi Tanítás és Tanulás Vizsgálat) olyan nemzetközi kutatás, amely a tanárok „jóllétét" vizsgálja, vagyis azt, hogyan látják saját munkájukat, körülményeiket. Ötévente végzik, ez a harmadik mérési ciklus volt, 2008-ban 24 ország vett részt a vizsgálatban, tavaly már 48, köztük hazánk is. Minden országban véletlenszerűen, sorsolással kiválasztott kétszáz általános iskola 5.-8. évfolyamának 3500 pedagógusa tölthette ki (önkéntes és anonim módon) a kérdőívet. Nálunk 182 intézményből 3245 dokumentum érkezett vissza, ami nagyon jó arány, s emiatt az eredmények átfogó képet adnak arról, hogyan érzik magukat a magyar pedagógusok.
Az első kérdések objektív tényekre vonatkoztak. Nem meglepő, hogy a nők aránya magas, 79 százalék, míg az OECD-átlag 68 százalék, az intézményvezetők körében pedig hazánkban 63 százalék, az OECD-országokban átlagban 47 százalék a nők aránya. Egyébként a pedagógus-pálya elnőiesedettsége az összes volt szocialista államban jellemző, hatvan százalék alatti arány csupán Mexikóban, Törökországban, Kolumbiában, Hollandiában, Szaúd-Arábiában és Japánban van a vizsgált országok közül. A tanárok átlagéletkorát illetően ugyancsak várható volt, hogy nem a középmezőnyben végzünk – míg nálunk ez 47,6 év, addig az OECD-átlag 44 –, és kevés a harminc évesnél fiatalabb pedagógus, ami azonban a viszonylag hosszú tanárképzésnek is köszönhető. Az adatokból az is megállapítható, hogy nagyon sok európai ország küzd a tanárok elöregedésének problémájával.
A szubjektív válaszokra rátérve: a pályaválasztás indokaként a többség a „lehetőséget biztosított, hogy befolyásolja a gyermekek fejlődését", „lehetőséget biztosított, hogy építő tagja legyen a társadalomnak" és „lehetőséget biztosított, hogy hátrányos helyzetűeknek segítsen" okokat jelölte meg. Hatvan százalék körül volt azok aránya, akik a „biztos állás" és a „magánélethez jól illeszkedő időbeosztás" válasszal is egyetértettek, de a „kiszámítható jövedelmet" is igaznak érezte a kérdőívet visszaküldők mintegy fele.
Mivel az ágazati szakszervezetek és az ellenzék gyakran bírálja a pedagógusok leterheltségét, fontos, hogy a tanárok közlése alapján heti munkaidejük – mindent beleszámítva – 39 óra, ami megfelel az OECD-átlagnak (és egy órával alatta marad az ötször nyolcórás „normál" munkaidőnek). Az osztályban töltött idejükből mintegy nyolcvan százalékot tudnak tényleges tanításra fordítani a válaszok alapján (az OECD-átlag 78 százalék), a többi fegyelmezésre és adminisztratív feladatokra megy el. Érdekes az is, hogy a magyarországi tanárok jóval felkészültebbnek érzik magukat, mint az OECD-átlag: tantárgyi tudásukat 95 százalékosnak tartják (az OECD-átlag nyolcvan százalék), általános pedagógiai felkészültségüket kilencven százalékra teszik (az OECD-átlag hetven százalék), a „tanulói viselkedés és tanulásszervezés" pontnál nyolcvan százalékot adtak maguknak (az OECD-átlag alig haladja meg az ötven százalékot). A „tantárgyakon átívelő képességek fejlesztéséből" 75 százalékosnak gondolják felkészültségüket (az OECD-átlag nem éri el az ötven százalékot), az „IKT-eszközök használata tanítás céljából" pontban 65 százalék érzi teljesen képben magát (míg az OECD-átlag 42 százalék). Hetvenöt százalékuk véli úgy, hogy képes jól tanítani „olyan környezetben, ahol különböző képességű tanulók vannak", (ennél az OECD-átlag 43 százalék).
Arra is rákérdeztek a vizsgálatban, milyen módszereket részesít előnyben a pedagógus. Hazánkban a nyolcvan százalékot meghaladta azok aránya, akik bejelölték az „addig gyakoroltat hasonló feladatokat a tanulókkal, amíg nem tapasztalja, hogy mindenki megértette" (a vizsgált országokban ez átlag 68 százalék). A kiscsoportos munkát csak 36 százalék tartotta jellemzőnek, míg az OECD-átlag ötven százalék. A projektmódszert is kevesen részesítik előnyben, a legalább egy heti munkát igénylő projekteket csupán tíz százalékuk alkalmazza (az OECD-átlag 28 százalék).

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom