Belföld

Szijjártó kiállt a magyar-amerikai katonai együttműködés mellett

A Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok közötti védelmi együttműködésről szóló javaslat vitájával folytatta csütörtöki munkáját az Országgyűlés.

Szijjártó kiállt a magyar-amerikai katonai együttműködés mellett
Szijjártó Péter szerint a magyar-amerikai katonai együttműködés összhangban van Magyarország kül-, biztonság- és védelempolitikai érdekeivel
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A magyar kormány és az Amerikai Egyesült Államok kormánya közötti védelmi együttműködési megállapodás kihirdetéséről szóló javaslat vitáját megnyitó Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kifejtette: a korábbi, demokrata adminisztráció hivatali ideje alatt rendkívül rossz volt a politikai kapcsolatrendszer a két ország között, a republikánus Donald Trump amerikai elnökké választása után azonban változott a térségre vonatkozó amerikai külpolitikai doktrína, Magyarországgal szemben is más típusú külpolitikát kezdtek alkalmazni, elismerték a térség stratégiai jelentőségét.

Elkezdtek újra felépülni a magyar-amerikai politikai kapcsolatok, aminek legutóbbi példája Orbán Viktor miniszterelnök májusi washingtoni látogatása - mondta expozéjában a miniszter.

Így logikus - folytatta -, hogy a védelmi együttműködést is megerősítse a két ország. Ennek jogi keretét eddig egy 1997 óta érvényben lévő - mára elavulttá vált - megállapodás biztosította, a mostani dokumentum ennek megújítását jelenti, és a NATO-tagok között kölcsönösen alkalmazandó megállapodást egészíti ki.

A modernizálás összefüggésben van azzal is, hogy a NATO-szövetségesek egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a megfelelő katonai képességek kialakítására - közölte Szijjártó Péter.

Hangsúlyozta: a védelmi együttműködési megállapodásban garantált Magyarország szuverenitása. A magyar-amerikai katonai együttműködés összhangban van Magyarország kül-, biztonság- és védelempolitikai érdekeivel - jelentette ki.

Hozzátette, a megállapodás jóváhagyásával egyidejűleg szükség van egy parlamenti határozatra is az amerikai fegyveres erők magyarországi állomásozásának engedélyezéséről és egy kormányhatározatra a csapatmozgásokról.

Fidesz: az amerikai fegyveres erők tevékenysége hozzájárul a térség biztonságának megerősítéséhez

Németh Zsolt kifejtette: a megállapodás megkötésének folyamatában fontos mérföldkő volt Mike Pompeo amerikai külügyminiszter februári budapesti látogatása és a külügyi bizottság áprilisi washingtoni tárgyalása is. Kiemelte, a Trump-adminisztráció újra „felfedezte” Közép-Európát, fantáziát lát Közép-Európában az Egyesült Államok, amit jól mutat, hogy Donald Trump amerikai elnök megválasztása utáni második útja Varsóba vezetett.

A megállapodás megkötése annak az elismerése, hogy az Egyesült Államok fegyveres erőinek tevékenysége hozzájárul Magyarország és Közép-Európa biztonságának és stabilitásának megerősítéséhez - mondta a Fidesz vezérszónoka.

Hangoztatta továbbá: a magyar kormány egy modern hadsereg felépítésére vállalkozott.

Turi-Kovács Béla arra mutatott rá: a világ többpólusúvá vált, ami miatt egyetlen ország sem tarthatja meg szuverenitását semleges államként. Az egyezmény egyetlen értelmes céljának nevezte a szuverenitás védelmét, és, mint fogalmazott, meghökkentette, amikor a szocialisták és a DK politikusai ennek csökkenését hozták fel. 

Rámutatott: a szerződés értelmében a felek kötelezettségei nem sérthetik sem a területüket, sem a fegyveres erejük feletti szuverenitást és jogukat sem az önvédelemre. A szerződés mindazt biztosítja, amire Magyarországnak szüksége van, ugyanakkor az ország egyetlen jogát sem adja fel. A terrorizmust nevezte az elhárítandó veszélynek, amely nem koncentráltan, hanem az egész világon jelentkezik, így egyetlen ország sem tud védekezni ellene önállóan. Hangot adott annak is: az Európai Uniónak is feltétlenül szüksége lenne saját hadseregre, és elképesztőnek ítélte, hogy egy 500 milliós konglomerátum hadsereg nélkül áll a világban. 

KDNP: az elmúlt években jelentős lépések történtek a magyar védelmi képességek megerősítésére

Aradszki András hangsúlyozta, korszerűsíteni kell az eddigi, 1997-ben megkötött magyar-amerikai katonai megállapodást. A most megkötött dokumentum biztosítja - mondta -, hogy Magyarország teljesíteni tudja azt a vállalását, amely szerint a NATO közös terheihez a teljesítőképességéhez igazodóan járul hozzá.

Kiemelte továbbá, hogy az elmúlt években jelentős lépések történtek a magyar védelmi képességek megerősítése érdekében, aminek fontos eleme a most tárgyalt, a magyar érdekeket kielégítő dokumentum parlamenti jóváhagyása.

MSZP: nem merült fel szuverenitási kérdés

Harangozó Tamás jelezte, hogy frakciója mindkét előterjesztést támogatja. A politikus hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoké a világ vezető hadereje és az amerikai fegyveres erők körülbelül akkora erőt képviselnek, mint az utánuk következő kilenc ország hadseregei együtt.

Húsz év alatt a katonai területeken is sok minden változik, semmilyen akadálya nincs a szerződés megújításának - közölte. A képviselő kijelentette, valódi, alkotmányos, szuverenitási kérdés nem merült fel az ügyben, mert a szerződés gyakorlatilag semmiben nem különbözik az 1997-estől.

Bírálatként azt mondta, sok olyan ügy történt az elmúlt években, amelyik kételyeket ébresztett a szövetségeseinkben Magyarország elkötelezettségét illetően.

Mesterházy Attila fontosnak és jónak értékelte a megállapodást. Hangot adott azonban annak a véleményének, hogy a kormány tagjai az elmúlt években ellentmondásosan nyilatkoztak a NATO-ról. Míg a külügyminiszter korábban kijelentette, hogy csak a szervezet képes az ország biztonságát szavatolni, később azonban a miniszterelnök azt mondta: nem lehet kizárólag a NATO-ra alapozni az ország biztonságát. 

Szerinte ezek alapján nem lehet tudni, a kormány milyen súlyt szán a szervezetnek. Kifogásolta azt is, hogy Donald Trump elnökké válásával váltak pozitívabbá a kormány kijelentései a NATO-val kapcsolatosan. 

„Riszálásnak” nevezte az Oroszországhoz fűződő változó kormányzati kapcsolatot. Szerinte Magyarország nem egyértelműen fogalmaz az értékorientáció kérdésében sem Kínát, sem Oroszországot érintően. Elismerte, hogy történelmi esemény volt az Orbán-Trump találkozó, de „drágának” ítélte azt, hiszen a háttérben fegyvervásárlások zajlottak.

Kijelentette: a szuverenitás kérdése nemcsak az unióval vagy a NATO-val kapcsolatban merül fel, hanem Oroszországgal vagy Kínával szemben is.

DK: az egyezmény továbbvitele nemzeti érdek

Vadai Ágnes üdvözölte, hogy az Országgyűlés támogatja a két előterjesztést. Külön örömnek nevezte, hogy egy „másfél éves hercehurca” végére tesznek pontot. A megállapodás elfogadása a kormányzat miatt húzódott el ennyi ideig - jelentette ki.

Az, hogy a DK támogatja a javaslatot, még nem jelenti azt, hogy a párt legitimnek tekinti az alaptörvényt - tette hozzá a képviselő.

Hangsúlyozta, hogy a megállapodás korábban is létezett, az egyezmény továbbvitele az ország nemzeti érdeke.

Szijjártó: nem volt ára a magyar-amerikai találkozónak 

Szijjártó Péter a hozzászólásokra úgy reagált: semmifajta ára nem volt Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke találkozójának. 

A fegyvervásárlásról kijelentette: már az év elején is előrehaladott tárgyalásokat folytattak a közepes hatótávolságú rakétavédelmi rendszer beszerzéséről. 

Az energiabiztonságról szólva azt mondta: örülne, ha a szövetségeseink szerepet vállalnának az ország energiabiztonságának biztosításában. A diverzifikáció ugyanis Horvátország, Románia, Ausztria vagy az Egyesült Államok beruházásain múlik. 

A kínai kapcsolatokat bíráló felvetésekre leszögezte: a Huawei a két legnagyobb magyarországi szerződését egy német és egy angol céggel kötötte, vagyis ezt a kérdést először ezen nemzeteknek kell feltenni. Nem Magyarország a „szálláscsinálója” a kínai beruházásoknak - szögezte le, a tizenhat kínai befektetésből tizenegy ugyanis úgy jött létre, hogy a franciák, németek és más nyugat-európai országok eladták nekik érdekeltségeiket - részletezte. Rámutatott arra is, hogy Magyarország és Kína kereskedelme az unió és Kína között fennálló kereskedelmi forgalomnak mindössze 1,3 százalékát teszi ki. 

Azt is tanulmányozásra érdemesnek tartotta, hogyan alakult az elmúlt években Oroszország és Nyugat-Európa kereskedelmi forgalma. Mint mondta, jelentősen emelkedett a többi közt a németeké és a franciáké is. Magyarország ugyanakkor jelentős oroszországi piacokat veszített a szankciók miatt - mutatott rá.

MSZP, DK: a fegyvervásárlás volt a magyar-amerikai találkozó ára

Mesterházy Attila a miniszter szavaira úgy reagált: Szijjártó Péter is elismeri, hogy a magyar-amerikai találkozó előtt heteken-hónapokon keresztül egyeztettek fegyvervásárlásról, tehát valójában ez volt az ára a találkozónak. 

Arról, hogy a miniszter szerint akkor kell az amerikai elnökkel beszélni, ha van valamilyen ügy, Mesterházy Attila azt mondta: nagy bajban vagyunk, ha 2010 óta semmilyen olyan ügyünk nem volt az Amerikai Egyesült Államokkal, hogy kelljen találkozni az elnökkel. „Sőt biztos most is a Trump könyörgött: hogy annyi dolgunk van már, szeretnénk veletek beszélni!” - fogalmazott.

Hasonló véleményt fogalmazott meg a DK-s Vadai Ágnes (DK) is, aki úgy fogalmazott: „Értem, hogy önök nem vásárolták meg az amerikai külügyminiszter látogatását, ahogyan azt sem, hogy Orbán Viktor Gyurcsány Ferenc után bejuthasson a Fehér Házba, (...) de a látszat az, hogy (a közép-hatótávolságú légvédelmi rakétarendszerről) előzetesen egyeztetve lényegében ezt az árat fizetik meg”. 

Államtitkár: az elmúlt évtizedek legnagyobb védelmi fejlesztése valósulhat meg

Sztáray Péter, Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy a védelmi költségvetés 2002-ben 1,7 százalékon volt a GDP arányában, ami 2010-ra 1,14 százalékra csökkent. Szerinte az ezt követően bekövetkezett csökkenés összefüggésben van a gazdasági válsággal és a reformintézkedésekkel, ugyanakkor most az elmúlt 60-70 év legnagyobb védelmi fejlesztési projektjét hajtja végre a kormány. Ilyen jellegű modernizációra, technikai fejlesztésre nem került sor hosszú évtizedek óta - hangoztatta.
 

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom