Többlépcsős fizetésemelés a felsőoktatási dolgozóknál is

A mostani már a béremelés harmadik üteme, a felsőoktatási dolgozók bére 2016 és 2018 között átlagosan 27 százalékkal emelkedik. A béremelés mintegy tizennégyezer főt érint. Egy oktató, kutató, tanár munkakörben dolgozó átlagbére 2015-ben 409 891 forint volt, ez a 2016-os évben már 433 758 forint.

Ugyanez a jövedelem a nem oktató, kutató, tanár munkakört betöltőknél 2015-ben 263 579 volt, 2016-ban pedig 287 272-re változott. A kormány 2015 őszén döntött a felsőoktatásban oktatói, kutatói és tanári munkakörben foglalkoztatottak bérrendezéséről, a nagyobb anyagi megbecsülés feltétele annak, hogy a magyar felsőoktatás színvonala és versenyképessége javuljon. Az állami fenntartású felsőoktatási intézményekben oktatói, kutatói és tanári munkakörben foglalkoztatottak esetében 2016. január 1-jétől 15 százalékos, majd 2017-ben és 2018-ban a már megemelthez képest további öt-öt százalékos bérrendezés valósul meg. Mindez azt jelenti, hogy a 2015-ös garantált illetményhez képest 2018-ban 126,8 százalékos az átlagos bérszint, mivel a bázis minden évben az előző évi emelt illetmény volt.

EHÖK-elnök jedikarddal

Török Márk a jeditanács elnöke lesz – ezt a választ adta a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Hallgatói Önkormányzata a Csongradhir.hu portálnak arra a kérdésre, hogy az általuk tavaly novemberben megvásárolt Telin Tv-nél milyen szerepet fog betölteni a túlkoros EHÖK-elnök, akiről nemrég derült ki: bíróság dönti majd el, maradhat-e pozíciójában tíz év után is. A szegedi EHÖK Hallgatói Mozgalom Vagyonkezelő Kft.-je félmillió forintért szerzett százszázalékos tulajdonrészt a televíziót üzemeltető cégben. A hallgatói önkormányzat közölte, a vásárláshoz szükséges tőke a kft. saját forrásaiból származott, a műsorstruktúrára vonatkozóan még nincsenek konkrét terveik, de „olyan tv-t kívánnak létrehozni, amely a hallgatóktól a hallgatóknak lesz”, vagyis „közösségi hallgatói csatornát az egyetemi polgárok számára”.

„Felelőtlen az ellenzék”

Hazai és nemzetközi szabályok köteleznek a honvédelmi intézkedési terv végrehajtására – közölte szerdán az Emmi az MTI-vel. A honvédelmi törvény kimondja, hogy a NATO-tagállamok kötelesek eleget tenni a NATO előírásának, amely szerint minden lehetőséget meg kell teremteni a lakosság krízishelyzeti felkészítésére. Az állami intézmények rendelkeznek honvédelmi intézkedési tervvel, amelyet az Emmi által fenntartott intézmények többsége már elkészített, az oktatási intézményekben pedig a következő hónapokban fogják elvégezni ezt a feladatot. Annak kapcsán adott ki közleményt a tárca, hogy ellenzéki pártok és médiumok kritizálták a tervet. A Fidesz részéről tudatták, Európa romló biztonsági helyzetében a gyermekek védelme az első, „felháborító, hogy az ellenzék  felelőtlenül még a gyerekek biztonságát is veszélybe sodorná”. (VA)