Ajánló
Teljes kudarcba fulladt a sztrájk
Csak ellenzéki önkormányzatoknál csatlakoztak a munkabeszüntetéshez, a kormány szerint politikai akcióról volt szó
A kormányszóvivő szerint egyértelműen kimondható, hogy a csütörtöki közszolgálati sztrájk teljes kudarc volt. Hollik István az Echo TV-nek nyilatkozva azt mondta: a sztrájk ellenzéki politikai akció volt, amit bizonyít, hogy sehol máshol nem sztrájkoltak, csak az ellenzéki vezetésű önkormányzatoknál. Szerinte az ellenzéki polgármesterek utasításba adták a munkavállalóknak, hogy sztrájkolniuk kell.
A Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete szerdán bejelentette, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma kollektív szerződést és ütemezett béremelést ígért a szociális munkásoknak, ezért elálltak a sztrájktól. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) viszont eredménytelennek minősítette a saját tárgyalásait a kormánnyal, így megtartotta a munkabeszüntetést. Boros Péterné, az MKKSZ elnöke csütörtök reggel azt mondta, országszerte hétezerötszáz munkavállaló sztrájkol az önkormányzatoknál. Ezután a Nyugdíjfolyósító Intézethez ment, ahol aktivisták egy csoportja forgalomlassító akciót hajtott végre, majd a Kossuth téren tüntetőknek bejelentette: május elsején folytatják a tiltakozást egy haragos felvonulással.
Információink szerint az 1283 önkormányzati hivatal közül mindössze húszban csatlakoztak néhányan az akcióhoz. Így például a XV. kerületi polgármesteri hivatalban, ahol egyébként a DK és a baloldal által támogatott Németh Angéla a polgármester, a jegyző pedig a szocialista Lamperth Mónika. Az önkormányzati béreket az önkormányzatok állapítják meg, így érdekes, valójában ki ellen sztrájkoltak ezeken a helyeken az érintettek.
A kormányhivatalokban, minisztériumokban és háttérintézményeikben egyáltalán nem volt sztrájk, ami nem csoda, hiszen a kormánytisztviselők most írják alá az átlagosan harmincszázalékos béremelésükről szóló kinevezésüket.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szolidaritási sztrájkot hirdetett nyolctól tíz óráig, de – amint azt megírtuk – már a szervezéssel komoly problémáik adódtak, például országosan nem tudtak tárgyalópartnert biztosítani a még elégséges szolgáltatásról szóló tárgyaláshoz, így az utolsó pillanatig bizonytalan volt, hol lehet sztrájkolni. Végül négy tankerületnél és tizenegy szakképzési centrumnál egyezség született, ennek ellenére negyvenhét tanár azért részt vett a „Sztrájk mindenkiért” elnevezésű akcióban.
A Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete szerdán bejelentette, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma kollektív szerződést és ütemezett béremelést ígért a szociális munkásoknak, ezért elálltak a sztrájktól. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) viszont eredménytelennek minősítette a saját tárgyalásait a kormánnyal, így megtartotta a munkabeszüntetést. Boros Péterné, az MKKSZ elnöke csütörtök reggel azt mondta, országszerte hétezerötszáz munkavállaló sztrájkol az önkormányzatoknál. Ezután a Nyugdíjfolyósító Intézethez ment, ahol aktivisták egy csoportja forgalomlassító akciót hajtott végre, majd a Kossuth téren tüntetőknek bejelentette: május elsején folytatják a tiltakozást egy haragos felvonulással.
Információink szerint az 1283 önkormányzati hivatal közül mindössze húszban csatlakoztak néhányan az akcióhoz. Így például a XV. kerületi polgármesteri hivatalban, ahol egyébként a DK és a baloldal által támogatott Németh Angéla a polgármester, a jegyző pedig a szocialista Lamperth Mónika. Az önkormányzati béreket az önkormányzatok állapítják meg, így érdekes, valójában ki ellen sztrájkoltak ezeken a helyeken az érintettek.
A kormányhivatalokban, minisztériumokban és háttérintézményeikben egyáltalán nem volt sztrájk, ami nem csoda, hiszen a kormánytisztviselők most írják alá az átlagosan harmincszázalékos béremelésükről szóló kinevezésüket.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szolidaritási sztrájkot hirdetett nyolctól tíz óráig, de – amint azt megírtuk – már a szervezéssel komoly problémáik adódtak, például országosan nem tudtak tárgyalópartnert biztosítani a még elégséges szolgáltatásról szóló tárgyaláshoz, így az utolsó pillanatig bizonytalan volt, hol lehet sztrájkolni. Végül négy tankerületnél és tizenegy szakképzési centrumnál egyezség született, ennek ellenére negyvenhét tanár azért részt vett a „Sztrájk mindenkiért” elnevezésű akcióban.