Bemutatták a Zeneakadémia felújított orgonáját

Évekig dolgozott a szakértői csapat a felújításon (Fotó: Bodnár Patrícia)

Kilenc évig tartó munkával újították fel a Zeneakadémia orgonáját, amelynek eredetije 1907-ben épült. A Voit-orgona rekonstruk­ciója 800 millió forintos állami támogatásból valósult meg – hangzott el az intézményben pénteken, a hangszer bemutatóján.

Vígh Andrea, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora emlékeztetett, hogy az intézmény szenátusa 2010-ben, az épület megújulása után döntött úgy, hogy felújítják a nagyteremben található, a hatvanas években más hangszerrel helyettesített orgonát. Lakatos Gergely, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Audiovizuális és Színháztechnikai Osztályának vezetője, a projekt vezetője elmondta: 1967-ben egy német orgonát építettek be az eredeti helyére, és emiatt előbbre került az eredeti hangszer megtartott homlokzata. Csak a szétbontáskor szembesültek vele, hogy ez a megoldás megváltoztatta az egész terem arculatát és arányait, amelyet immár helyreállítottak. A magyar kormány 2014-ben döntött arról, hogy 800 millió forinttal támogatja a projektet.

Amint elhangzott, a helyszínen a koncertek miatt nem sokat tudtak dolgozni a kivitelezők, a német Johannes Klais Orgelbau és magyarországi partnere, az Aeris Orgona Kft., mindössze 2017 nyarán akadt erre egy párhónapos időszak, amikor a tartószerkezeteket beépítették, illetve az idén nyáron, amikor lezárult a projekt.

Az eredeti orgona a Voight és Söhne cég karlsruhei műhelyében készült, négy manuálos, 74 regiszteres, több mint 4500 sípja van. A felújítás során a hangzásvilág megmaradt, a beépített számítógépes rendszernek köszönhetően azonban könnyebbé vált a hangszín-kombinációk kezelése. A felújítás során az orgonaszakértő Szabó Balázs volt, az egyetem tanára, Magyarország legmagasabban kvalifikált orgonaszakértője, munkáját Fassang László orgonaművész, a Zeneakadémia orgona tanszakának vezetője segítette. Fassang elmondta: az orgonaavató után azon fog dolgozni, hogy Magyarországon létrejöjjenek azok az állások, amelyekért megéri elvégezni az orgona tanszakot, illetve, hogy olyan oktatási koncepciót dolgozzon ki, amely az alapoktatástól végigviszi az orgonistaképzést.

A sajtótájékoztatón felvételről megszólalt Olivier Latry, a párizsi konzervatórium tanára, akinek volt alkalma kipróbálni a hangszert. Ahogy fogalmazott, a budapesti orgonán „a hangszínek csodálatos kavalkádja” szólal meg, s bár hangzása eltér a Franciaországban megszokottól, a budapesti orgona létrehozója a legmagasabb minőséget alkotta meg.

Philipp Klais a felújítást végző német cég képviseletében elmondta: örömteli feladat volt számukra egy olyan orgonát felújítani, amely több mint százéves, de nem mú­zeumként, hanem aktív koncerthelyszínként üzemelő térben áll.

Európában a budapesti a harmadik felújított és működő hangversenytermi Voit-orgona. Hasonló orgonája csak a moszkvai Csajkovszkij Konzervatóriumnak és az amerikai Yale Egyetemnek van.

Október 22-én, Liszt Ferenc születésnapján Erkel, Liszt, Kodály, R. Strauss és Reger alkotásai mellett Szathmáry Zsigmond orgonista-zeneszerző erre az alkalomra írt szimfonikus orgonaversenye is elhangzik Ruppert István, Szabó Balázs, Pálúr János és Fassang László előadásában. A műsort a Bartók Rádió és az M5 tévécsatorna közvetíti, az Eurovízió és az Eurorádió rádió- és televízióállomásai pedig később sugározzák. Az est a Zeneakadémia Facebook oldalán is követhető.

Az orgonát építő Voit és Söhne cég hangversenytermi koncertorgonák építésére specializálta magát a századfordulón. Az elektromos traktúrával (a játszóasztalt és az orgonaszekrényt összekötő szerkezet) ellátott színpadi játszóasztal Budapesten tette először lehetővé, hogy az orgonista a zenekar mellett helyezkedjen el. Kezdetben, 1907 és 1925 között olyan zenészek koncerteztek itt, mint Alexandre Guilmant, a párizsi konzervatórium akkori igazgatója, zeneszerző, és Enrico Bossi orgonavirtuóz. Ezután a hangszer a sorozatos átépítések miatt elvesztette eredeti karakterét, ezért döntöttek 1967-ben a lecserélése mellett, a lebontott darabokat sokáig mostoha körülmények között tárolták. A legfontosabb cél az volt, hogy megjelenésében és hangzásában is az eredeti hangszer szülessen újjá. A hangszer jelen állapotában lehetőséget ad az egész orgonairodalom koncertszerű megszólaltatására.