Ajánló
Átadták a felújított Csonkatornyot
Restaurálták Barabás Miklós 1856-ban a költőről festett portréját is
A kétszáz éve született Arany János a közép-európai kultúrkincs része, nemcsak a magyaroké, hanem a románoké és a szlovákoké is – mondta Prőhle Gergely, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója Nagyszalontán, ahol szerdán átadták a felújított Csonkatornyot és az átalakított Arany-kiállítást.
A felújítást a PIM irányította, de a közgyűjtemény megújításában is közösen vettek részt a magyar és román szakemberek. Bár a torony felújításának gondolata négy éve merült fel először, azt az emlékév kezdetekor, az Arany János Emlékbizottság megalakulása után, tavaly tavasszal határozták el. Szavai szerint az emlékév a tudományos, művészeti, irodalmi élet, közgyűjtemények és a közoktatás összefogásával az egész nemzeti közösséget megszólító évvé vált – mondta Prőhle az MTI tudósítása szerint.
Török László, Nagyszalonta polgármestere elmondta, hogy március 14-e kiemelt nap Nagyszalonta történelmében, Bocskai István erdélyi fejedelem 1606-ban ezen a napon írta alá azt az adománylevelet, amellyel 300 hajdút telepítettek ide. A Csonkatorony Bocskai-idejében őrtoronynak épült –tette hozzá. Az Arany János relikviáit őrző múzeumnak helyt adó Csonkatornyot egy évig tartó munka során újították fel. A torony renoválásával egy időben megújult az Arany János Emlékmúzeum kiállítása, az előző tárlat ugyanis 1975-ben nyílt meg. Az új, interaktivitásra is törekvő, Honnan és hová elnevezésű kiállítás feladata az Arany Jánossal kapcsolatos legújabb irodalomtörténeti kutatások eredményeinek és azoknak a relikviáknak a bemutatása, amelyeket a 200 éve született költő még személyesen adományozott szülővárosának a múzeum létrehozásakor.
Budapesten a PIM szakemberei restauráltak 25 tárgyat, így például Arany Jánosnak a Nők Országos Szövetségétől kapott íróasztalát; két barna mintás, ripszbevonatú foteljét, amelyek közül az egyikben ülve elhunyt; Kányádi Sándor által is megénekelt kalapját, valamint a Petőfi Sándortól kapott kávéfőzőjét. Emellett Barabás Miklós 1856-ban a költőről festett portréja is megújult, amelyről sokáig azt gondolták, hogy szovjet katonák rongálták meg, valójában még a költő életében egy férfi okozott nagyméretű hasadást a vásznon, aki karddal támadt a városházán a portréra. Az új tárlat már látogatható.