Ajánló
Alaptanterv: nincs csúszás
Egy hónap áll rendelkezésre az új NAT véleményezésére, majd a kormányrendelet elfogadása után, az eredeti terveknek megfelelően, jövő szeptembertől alkalmazzák
Nyilvánosságra hozta a kormány az új Nemzeti Alaptanterv „munkaváltozatát” az Oktatas2030.hu honlapon. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma közölte: örömmel vesz minden építő jellegű javaslatot. A tervezet véleményezésére szeptember végéig van lehetőség, ezután „a megjegyzések figyelembevételével, további szakértők bevonásával az anyagot kiegészíti a minisztérium, majd a dokumentum a kormány elé kerül”. A kormányrendelet „intézményi szintű alkalmazására - az eredeti terveknek megfelelően - 2019 szeptemberétől kerül sor, felmenő rendszerben az első és az ötödik évfolyamtól”.
Bár a szakmai szervezetek a különféle előterjesztések véleményezésénél rendszerint keveslik a rendelkezésre álló időt, mondván, néhány nap vagy akár egy hét alatt nem lehet megalapozott állásfoglalást kialakítani, a péntek éjjel közzétett, több mint háromszáz oldalas NAT-tervezetről a „kockás ingesek” már szombaton ítéletet alkottak. A Tanítanék mozgalom és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete fórumán Nahalka István, az egyik legismertebb ellenzéki oktatáskutató kijelentette: a vitaanyag „ósdi”, „részleteiben ugyanaz, mint a jelenleg érvényben lévő, nincs előrelépés”.
Az ellenzék azt sem szavazta meg, hogy jövőre több pénz jusson az oktatásra – emelte ki a Fidesz-frakció az MTI-hez eljuttatott közleményében ellenzéki nyilatkozatokra reagálva. Közölték: a 2019-es költségvetés 606 milliárddal többet biztosít az oktatásra, mint a baloldal által utoljára benyújtott költségvetés. A bírálatokkal szemben a vitaanyag alkotói azt írják, az új NAT bevezetésével lehetőség nyílik arra, hogy „felzárkózzunk a világ fejlett oktatási rendszereihez, felmenő rendszerben, mérhetően, hat-nyolc év alatt”. „A cél nem csupán a nevelés-oktatás tartalmi megújítása, hanem egy korszerű szemlélet kialakítása.” Szerintük a tervezet tanulócentrikus, kompetenciaalapú és a legkorszerűbb tantervelméleten alapul.
Az új NAT tervezetében nagy hangsúlyt kap a testi-lelki egészségre, az önismeretre, emberismeretre nevelés, az együttműködésre és kölcsönös tiszteletadásra nevelés, a kommunikációs kultúrára és médiahasználatra nevelés, az autonóm tanulásra és tudatos életpálya-építésre nevelés, a nemzeti és európai azonosságtudatra, hazaszeretetre és aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, valamint a fenntartható jelen és jövő iránti elkötelezettség.
Külön kitér a dokumentum a differenciált tanulásszervezési módokra, a projektszemléletre, a kooperatív technikák alkalmazására. Nagy figyelmet kap az óvoda-iskola átmenet, és lehetővé teszik az iskolák számára, hogy „pedagógiai programjukba építsenek be egy felkészítő évfolyamot”, vagyis gyakorlatilag bevezetik a kilenc évfolyamos általános iskolát, csak éppen választható formában. Kiemelten kezelik az alsó és felső tagozat közötti, az alap- és középfokú nevelés közötti átmenetet is. Nagy terjedelemben foglalkozik az alaptanterv a mérés-értékeléssel és visszajelzéssel, annak különböző módszereivel - mint például fejlesztő értékelés vagy segítő felmérés -, rámutatva a rendszeresség és változatosság fontosságára.
Továbbra is megmarad az egész napos iskola szervezésének lehetősége, és változatlan a mindennapos testnevelés is. A mindennapos művészeti nevelés az 1–4. évfolyamon szerepel. Az idegen nyelv oktatása a harmadik évfolyamon kezdődhet, de akkor még úgynevezett „nyelvi fürdőként”, egyébként negyediktől kötelező. Igen nagy hangsúlyt fektet az anyag a kompetenciafejlesztésre.
Az 1–8. évfolyamon a kötelező tantárgyak köre: magyar nyelv, irodalom, első idegen nyelv, matematika, történelem, társadalmi ismeretek, környezetismeret/természettudomány, földrajz, testnevelés, ének-zene, vizuális kultúra, digitális technológia és kultúra, technológia és tervezés, erkölcs és etika. A középiskolákban belép a második idegen nyelv, a természettudomány tantárgy oktatása pedig diszciplináris bontásban (biológia, fizika, kémia) folytatódna a munkaanyag szerint. Csökken a tanulók heti óraszáma: az 1–3. évfolyamon 22–24 óra (most 23–25), 4. évfolyamon 23–25 (jelenleg 24–27), 5–6. évfolyamon 26–28 (ez most is ennyi), 7–8. évfolyamon 28–30 (jelenleg 28–31), középiskolában pedig a most maximális 36 helyett 34 lenne.
Helytállás a változó világban
„Nagy szükség van a magyar nemzetben elkötelezett fiatalokra”
Ma megkezdődött a 2018–2019-es tanév a másfél millió általános és középiskolás diák számára. A tankönyvek rendben megérkeztek az iskolákba, a tanév hossza változatlan. A posta 12 millió tankönyvet szállított ki határidőre 4108 iskolába.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a győri Lukács Sándor Mechatronikai Szakgimnázium és Szakközépiskola robotjával nyitotta meg a tanévet. A robot integetett, szavalt, végül a miniszterrel közösen mondta, „kezdődjön a tanév”. Palkovics ünnepi beszédében hangsúlyozta: azt kell elérni, hogy minden magyar fiatal úgy kerüljön ki az iskolarendszerből, hogy az alapkompetenciákon túl olyan készségekkel rendelkezzen, amelyekkel megállja a helyét a „negyedik ipari forradalomban” átalakuló munkakörökben is.
Székesfehérváron, a Kárpát-medence református oktatási intézményeinek tanévnyitóján Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár örömének adott hangot amiatt, hogy az egységes Kárpát-medencei oktatási tér megelevenedett. Emlékeztetett, nemrégiben határon innen és túl sem működhettek szabadon egyházi intézmények. Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke azt mondta, figyelnek Isten igéjére, minden tantárgy esetében megjelenik, akár természettudományok, akár bölcseletek tárgyalása közben. Huszár Pál, a Dunántúli Református Egyházkerület főgondnoka arról beszélt: ma különösen szükség van a tudományos ismeretek tárházával rendelkező, református keresztyén hitükben szilárd alapokon álló, a magyar nemzetben elkötelezett fiatalokra, ők jelentik a keresztyén magyarok megmaradásának zálogát. Az iskolának, a pedagógusoknak, az egyháznak és a szülőknek közösen kell „egy irányba” nevelniük a gyermekeket – jelentette ki Soltész Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára Geszteréden.