Ajánló

Közös érdek a keleti nyitás elmélyítése

Századunk fő jellemzője, hogy hosszú távú fenntarthatóságravan szükség a geopolitika és a pénzügyi rendszer területén is– hívta fel a figyelmet a jegybankelnök

Az atlanti korszak lassan véget ér, és egy új kor hajnalán állunk, amelynek vezető ereje Eurázsia lesz. Az Eurázsia Fórumon Matolcsy György jegybankelnök arról is beszélt, hogy a hosszú távú fenntarthatóság lesz az előttük álló új korszak egyik legfontosabb kihívása.

Közös érdek a keleti nyitás elmélyítése
Matolcsy György: A világrend gyorsan változik
Fotó: MH/Purger Tamás

A keleti nyitás politikáját méltatta és a keleti együttműködés elmélyítésének közös érdekét hangsúlyozta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Budapest Eurázsia Fórum 2020 elnevezésű online konferencián. A koronavírus járványról elmondta, hogy mindez felerősítheti az eurázsiai szolidaritást és a Kelet és Nyugat közötti új szolidaritás kialakulását. A 21. század fő jellemzője, hogy hosszú távú fenntarhatóságra van szükség a geopolitikák és a pénzügyi rendszerek területén is, és úgy vélte, „újabb négyszáz-ötszáz éves időszak elején járunk”, miután lezárul az atlanti időszak – tette hozzá. A geopolitikai változásokkal kapcsolatban kitért arra, hogy a világrend gyorsan változik, a kockázatok és a lehetőségek módosulása nyomán, és a változások szempontjából is nézve több rokon vonás is felfedezhető az 1940-es és a 70-es évekhez képest.

Szijjártó Péter arról beszélt, hogy Magyarország már 2010-ben felismerte a Kelet gazdasági jelentőségének növekedését, és meghirdette a keleti nyitás politikáját, amiért az országot sok támadás érte. Felidézte: azoknak az országoknak a politikusaitól és médiájától érkezett a legtöbb támadás, amelyek a legjelentősebb kapcsolatokat ápolták Kínával, ezért nem foglalkoztak a kritikákkal. Az eredmények között említette, hogy Magyarország keleti exportja tíz év alatt 22 százalékkal nőtt, a kereskedelmi volumen pedig 25 százalékkal lett magasabb. Tavaly volt az első év Magyarországon, amikor nem Németország, hanem egy keleti ország, Dél-Korea volt az első számú külföldi befektető. A külföldi befektetések ötven százaléka, az új munkahelyek negyven százaléka kötődött keleti befektetőkhöz 2019-ben – jegyezte meg a tárcavezető. Magyarország érdekelt abban, hogy az Európai Unió erős legyen, még ha vannak is viták arról, hogy ezt a célt miként lehet megvalósítani, egyesült államok vagy erős nemzetállamok útján – fejtette ki Szijjártó Péter. Az eurázsiai kooperáció megerősítése az Európai Uniót is erősíti – mondta a külgazdasági és külügyminiszter utalva arra, hogy az eurázsiai térség a világ bruttó össztermékének 61 százalékát, a globális kereskedelem 76 százalékát adja.

Hsziao-csuan Csu, a Boao Forum for Asia alelnöke, a kínai jegybank volt elnöke azt hangsúlyozta: Magyarország fontos szerepet vállalt Európa és Ázsia között a párbeszéd fenntartásában a koronavírus-járvány ideje alatt. Kiemelte, hogy a járvány kritikus pontot jelent az emberiség történetében, közösen kell megküzdeni vele, anélkül, hogy izolálnánk magunkat. A járvány megváltoztatta a világot, annak eredményeként a digitalizáció egyre gyorsabb ütemre vált az élet minden területén, különösen a pénzügyekben – mutatott rá Hsziao-csuan Csu. A volt jegybankelnök, aki három évvel ezelőtt Lámfalussy-díjban részesült, arról is beszélt, hogy az általa vezetett Forum for Asia azon dolgozik, hogy a két kontinens közötti gazdasági kapcsolatokat fejlessze.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom