Ajánló
Ismét ragyog a késő gótikus szárnyasoltár
Az apostoli hitvallás megjelenítésea táblaképeken nagyon ritka
A Régi Magyar Gyűjtemény értékes részét képezik a Magyar Nemzeti Galériában az egykori Sáros megyei Kisszebenből származó szárnyas oltárok.
A Budáról Krakkóba vezető kereskedelmi út fontos városának Szent János-plébániatemplomából a főoltárt és a két legszebb mellékoltárt 1896-ban, a millenniumi ünnepségek idején szállították Budapestre. Mint azt Baán László főigazgató elmondta, az oltár restaurálásával 1954 óta szakember-generációk foglalkoztak, a munkálatok vezetésére 2014-ben kérték fel Dabronaki Béla „sztárrestaurátort”. Poszler Györgyi művészettörténész felhívta a figyelmet arra, hogy a kisszebeni oltárhoz legfeljebb az 1470 körül keletkezett kassai és a 16. század végi lőcsei főoltár mérhető a történelmi Magyarország területén, a múzeumban őrzött főoltárok közül azonban ez a legnagyobb.
A kisszebeni főoltár oltárszekrényében Szent János, Szent Péter és Szűz Mária látható, akinek feje fölé egykor két angyal tartott koronát. A keretező fülkékben a vértanú szüzeket ábrázolták. Különlegesnek számít a fiatornyokkal és lombdíszekkel díszített, mára töredékes oromzat. Az oltár ünnepi nézetének táblaképein – a táblák ki- és behajthatók – Keresztelő Szent János történetének nyolc epizódja látható, a főoltár ikonográfiai különlegességét azonban a hétköznapi nézet képsora adja. A balról jobbra olvasandó képsor az apostoli hitvallás, a Credo tizenhat epizódra bontott ábrázolása. A képek pontosan követik a szöveget, hittételről hittételre illusztrálják azt. A Credo ilyesfajta megjelenítése nemcsak a magyarországi oltárművészetben egyedülálló, de máshol is nagyon ritka. A különleges ikonográfiai program valószínűleg a donátor igénye szerint készült.
Az oltárt a barokk korban felújították, azaz a táblaképeket átfestették. A restaurálást vezető Dabronaki Béla tegnap elmondta: noha 1954-ben valóban elkezdődött a felújítás, a munkálatok támogatása időről időre leállt, így a hetvenöt év alatt nem dolgoztak folyamatosan az oltáron. A munka 2014-ben gyorsulhatott fel, így sikerült az idén elkészülniük. A főoltár mától teljes pompájában látható.
Múzeumról múzeumra
A Szent János-plébániatemplom főoltára először az Iparművészeti Múzeumban volt, majd 1909-ben átkerült a Szépművészeti Múzeumba, ahol a Román, majd a Márvány csarnokban állt. Az oltárt 1944-ben szétbontva elrejtették a múzeum pincéjében. A sérült táblaképeket az ötvenes-hatvanas években elkezdték restaurálni, időközben pedig a Régi Magyar Gyűjteménynek a Szépművészetiből a Magyar Nemzeti Galériába kerülésekor a darabokat is átszállították. A kisszebeni főoltár immár a Késő gótikus szárnyasoltárok című kiállítás legszebb darabja.