Vidék
Lassan vége a dinnyeszezonnak
Aki szereti az édeset, annak idén nem kellett csalódnia
A KSH adatai szerint Magyarországon 2490 hektár termőterületről 101,3 ezer tonna görögdinnyét takarítottak be 2022-ben, ami 18 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi mennyiségtől. A görögdinnye termőterülete az idén 2800 hektár körül alakult, amelyről szakértők szerint idén 125 ezer tonna termést takaríthatnak be. Ez már 23,4 százalékkal több a tavalyinál, de azért kevesebb a szezon kezdetén prognosztizált 140–160 ezer tonnánál. Igaz, a termőterület is jó száz hektárral elmarad a várttól. A termés töredéke, körülbelül 15 ezer tonna lehet sárgadinnye, a többi görögdinnye.
Édes és hazai
Azt már idejekorán hangoztatták a szakemberek, hogy a dinnye mennyisége valamelyest változhat az időjárás függvényében, ugyanakkor minden körülmény adott ahhoz, hogy minőségi, ízletes termés legyen az idei. Ez be is jött. Aki szereti az édes magyar dinnyét, annak idén nem kellett csalódnia. A termelők sem nagyon panaszkodtak ebben a szezonban, kritika inkább egy-két kereskedőláncot ért az alacsony árszint miatt, ami ugyanakkor nem okozott bánatot a fogyasztóknak, akikhez először a déli országrészből került a dinnye, később, július végétől az ország északkeleti részéből is.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) június második felében jelezte, hogy már elérhető a magyar dinnye a boltokban, piacokon, július elejétől pedig tovább bővül a kínálat, és jó minőségre számítanak a termelők. Az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint a Budapesti Nagybani Piac kínálatában a hazai szezont megelőzően a 19. héttől a spanyolországi, görögországi, marokkói és olaszországi görögdinnye volt jelen. Idén a belföldi görögdinnye a 27. héten lépett a piacra, a hosszú csíkost kilogrammonként 440 forintos áron értékesítették. A görögdinnye ára 2 százalékkal 263 forintra emelkedett kilogrammonként a 27–34. héten az előző év azonos időszakának átlagárához viszonyítva.
Korszerűbb termelés
A NAK felhívta a figyelmet arra is, hogy a fajtaválaszték és a termelési technológia terén jelentős előrelépések történtek. Az elmúlt években valóban jelentősen megváltozott a dinnyetermelés. Míg ugyanis korábban konzervatív technológiával zajlott a termesztés, mostanra – a megelőző évtizedekhez képest – körülbelül feleakkora területen, de hasonló mennyiségben termelnek dinnyét. Idén pedig a termőterület növekedése is kétségtelenül elindult.
Nem utolsó sorban pedig a korszerűtlen dinnyefajták helyét átvették az oltott és hibrid dinnyék, melyek aránya mára a teljes dinnye-termőterület 95 százalékát elérte. Ez azt is jelenti, hogy a magyarországi fajtahasználat nemzetközi szinten is versenyképessé vált, továbbá megjelent a fólia alatti termelés, amivel előrébb hozható a szezonkezdet. A görögdinnye termésének 2–3 százaléka, míg a sárgadinnyének több mint ötöde fóliás termelésből származik.
Visszaszerezhető exportpiacok
Ismét lehet reménykedni tehát az elmúlt években fokozatosan elveszített exportpiacok visszaszerzésében: az idei termésnek is már a harmada kerülhetett exportra, legnagyobb része a lengyel, a cseh, a szlovák és a német piacra. A görögdinnye volumenében az egyik legjelentősebb exportzöldségféle, külkereskedelmi egyenlege évek óta pozitív. A KSH adatai szerint Magyarország görögdinnyeimportja 12 százalékkal 4540 tonnára nőtt 2023 első öt hónapjában az előző esztendő azonos időszakához képest. A görögdinnye vezető beszállítója Görögország lett, ahonnan 19 százalékkal több, 1160 tonna görögdinnye érkezett. A beszállítók sorában Spanyolország került a második helyre, 981,7 tonnával, szemben a múlt év azonos időszakának 1110 tonnájával.
A hazai klíma szakértők szerint kifejezetten előnyös a dinnyetermesztésnek, bár északabbra tőlünk már nem a dinnye hazájáról beszélünk. Idehaza azonban a hőmérséklet nappali és az éjszakai ingadozásai miatt a termés sav-cukor tartalma kiegyenlített, a kialakult íz- és aromaanyagoknak köszönhetően a magyar dinnyék sokkal ízletesebbek, mint a déli országok édes, de savszegény dinnyéi. Magyarországon átlagosan 10 kilogramm az egy főre jutó dinnyefogyasztás, melegebb nyarakon több, hűvösebbeken kevesebb fogy. A sárgadinnye-fogyasztás növekszik, „fejenként” 1,5–2 kilogramm, de még mindig kevesebb a nyugati országokénál. A fogyasztói szokások folyamatosan változnak, egyre erősebb a kereslet a kisebb, 4–6 kilogrammos, valamint a magszegény görögdinnyék iránt. Ahogyan a sötét csíkos, nagyrészt az áruházakban elkelő 4–8 kilogrammos dinnyéket is egyre többen keresik.
