Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció korifeusa nemes egyszerűséggel provokációnak minősítette a kormánypártok békepárti nyilatkozatát, és jelezte, nem szavazzák meg az előterjesztést, ami a héten került a parlament elé. Ebből számomra az következik, ha a beterjesztés háborúpárti tartalommal került volna a képviselők elé, akkor a DK ujjongva igent mondott volna rá.
Ahogy a Tanúból tudjuk, hogy a nemzetközi helyzet fokozódik. Az ukrajnai háború vége sajnos egyáltalán nem látszik, elhúzódása nyilvánvaló. Ami egyet jelent a emberéletek további fölösleges elvesztésével. Köztük sajnos újabb kárpátaljai magyar fiatalok is a harctéren maradnak.
Orbán Viktor számos nyilatkozatából kiderült, hogy Magyarország kezdettől fogva következetesen a béke pártján áll, és minden eszközt megragad arra, hogy ennek hangot is adjon. Ezért a hétpontos békepárti határozati javaslat, amit ugye Arató Gergely provokációnak minősít. Pedig ő is jól tudja, hogy más uniós tagállamok vezetői, a brüsszeli elit tagjai vagy az amerikai nagykövet mind azt szeretnék, hogy Magyarország fegyverszállításokkal vagy legalább fegyverszállítmányok átengedésével minél inkább vegyen részt a katonai konfliktusban. A magyar emberek azonban világosan elmondták, Magyarország nem kíván belesodródni a háborúba. A parlament elé hozott kormánypárti határozat célja éppen az, hogy támogassa a kabinet álláspontját.
Mintha nem volna evidencia, hogy egy háborúban közvetlenül hál’ Istennek nem, de a magyar áldozatok révén mégis érintett ország a béke mellett tenné le a voksát. Ez csak egy olyan baloldal számára nem alapvető, amelyet Gyurcsány Ferenc vezet.
Csoóri Sándor azt mondja: „A háború a legegyetemesebb marhaság. Mocsok, téboly és ízléstelenség! (…) Lehet-e más érve az embernek, ha egy szép napon megtudja, hogy a reggeli teája és zsíros kenyere mellé, bármelyik pillanatban nyolcvan tonnányi robbanóanyagot is fölszolgálhat a világ?” Gyurcsányéknak a jelek szerint tetszik a reggeli mellé felszolgált robbanóanyag. Ezért tartják provokációnak, ha a kormányzó erők békepártiak.
Pedig az ember azt gondolná, hogy legalább az emberéletek megmentése tekintetében lehet nemzeti konszenzus a politikában. Elképesztő, hogy a gyurcsányista baloldal a magyar érdekek rovására a tűzzel is képes játszani. Nekik a háború is ugyanolyan sima politikai érdekszolgálat, mint a migránskérdés, a vakcinaellenesség vagy a szankciópártiság.
Emlékezhetünk, nekik a 2015 óta tartó és azóta is fenyegető migráció álprobléma volt. Ujhelyi hatalmas drótvágó ollóval fényképezkedett, s a teljes baloldal mindent megtett azért, hogy gátolja a kerítés építését.
A covidkrízis idején megpróbálták elbizonytalanítani az embereket, hogy ne oltassák be magukat. Olyan áron is agitáltak a keleti vakcinák ellen, hogy saját aktivistájuk azért halt meg, mert nem oltatta be magát, míg a feleségét a kínai vakcina megmentette.
És akkor kitört a háború. Előbb fegyvereket, aztán katonákat akartak küldeni. Majd jöttek a szankciók, amelyeket lelkesen támogattak. Mindent úgy csináltak, hogy Brüsszel akaratának megfeleljen. Sőt ahogy feltételezhetően a guruló dollárok amerikai feladóinak is tetszett.
Egyetlen dolog nem számított nekik soha. A magyar érdek, a magyar emberek.
Kocsis Máté a Bayer-show-ban hangsúlyozta: „Mi békepártiak vagyunk. Én egyáltalán nem várom, hogy megszavazzák ezt a békepárti nyilatkozatot. Ez tűz és víz. Egy háborúpárti baloldal nem fog egy békepárti nyilatkozatot megszavazni. Valószínűleg a kormánypártok magukra maradnak ebben a kérdésben. Alátámasztja ezt Arató úr nyilatkozata is. Ebből a szemszögből érthető, hogy ő provokációról beszél. Ők háborúpártiak. Számukra egy békepárti nyilatkozat nem lehet más, mint provokáció. Tehát ő igazat mond.”
Ők a „mocsok, a téboly, az ízléstelenség” oldalán állnak.
Ezért sem képesek a magyarok bizalmát megszerezni és érdekeit képviselni.
A szerző szerkesztő