Vélemény és vita
Vigyázó szemek
Holnap Tapolcára összpontosul Magyarország politika iránt érdeklődő népességének figyelme.
Arra a Balaton-felvidéki kisvárosra, ahol 1763 májusában Batsányi János magyar költő meglátta a napvilágot. Ha az ő egyetlen, az idő rostáján fennakadt versmondatát most korszerűsítjük, bátran leírhatjuk: Vigyázó szemetek Tapolcára vessétek!
A kalandos sorsú költőt kitűnően felhasznált a sokszínű utókor: ateista, liberális korban éppen úgy lobogtatták párizsos mondatát, mint a konzervatív időkben. Batsányi a francia forradalmárok legjobb magyar tanítványává vált, de azon kívül, hogy összeesküdött, azaz részt vett bizonyos Martinovics Ignác titkos ügynök szervezkedésében, nem sok mindent csinált. Az államellenes tettért kapott egyéves börtönbüntetését Kufsteinben ülte le. Szakmájából nősült, a felesége, az osztrák Baumberg Gabriella, költőnő volt. Batsányi ideje 1809-ben jött el, amikor Napóleon bevette Bécset. A költő azonnal a hódító mellé állt, ő fordította le a császár kiáltványát, amelyben az osztrákok elleni harcra szólította fel a magyarokat. Ám az osztrákok visszavágtak, és még Párizsba is utána mentek Napóleonnak. Az akkor már a francia fővárosban élő Batsányi János váltott, és felajánlotta szolgálatait Ausztriának. Az osztrákok azonban nem barátkoztak az árulóval, újra börtönbe került, most már feleségével együtt, majd rendőri felügyelet alatt élt Linzben, 1845-ben bekövetkezett haláláig.
Valóban érdemes tehát inkább Tapolcára vetni tekintetünket, hiszen tudjuk, hogy Párizsban most még a kétszáz évvel ezelőttinél is vadabb liberális szelek fújnak. Ha az érzelmek felől közelítjük meg a holnapi választást, és hagyjuk a politikai matematikát az ezzel foglalkozó szakemberekre, nem kell mást tenni, mint felidézni Lasztovicza Jenő alakját. A Balaton-felvidék csendes, tisztességgel dolgozó, igazi képviselője volt, aki keveset beszélt, ám annál többet tett azokért, akik képviselői mandátumhoz, majd a megye élére juttatták. Szavainak hitele volt. Szerettük. Lasztovicza Jenő már nincs köztünk, a helyére kiszemelt, és holnap a szavazók bizalmát kérő Fidesz–KDNP-s Fenyvesi Zoltán méltó utódja lehet. Befejezheti, amit elődei elkezdtek, helyrehozhatja hibáikat, így például a tapolcai körzet lakói ismét használhatják új, a régi népszerűségét és tekintélyét visszakapó kórházukat. Erről az intézményről mellesleg neves írónk, Tatay Sándor is tudósított, tőle tudjuk, milyen remek doktorok gyógyítottak itt. A kórházvisszaszerzés-korszerűsítés nem puszta választási ígéret, hiszen az egészségügyi államtitkár garantálta mindezt.
Aztán, hogy ezen a vidéken miként mer egyáltalán az emberek elé kerülni a vörösiszapos szocialista-dékás jelölt, Gyurcsány Ferenccel a háta mögött, vagy mit keresne az Országházban a tetovált jobbikos mentős, azt csak a cikcakkos jellemű Batsányi János tudná megmondani. Vélhetően ő is csak akkor, ha vigyázó tekintetét még most is Párizsra szegezné.