Vélemény és vita
Vigyázat, jéghegyek!
Álláspont. Valamikor 1912. április 15-én a Titanic öt jéghegyre figyelmeztető üzenetet vett
Amikor a hatodik is megérkezett, „Vigyázat, jéghegyek!”, a távirdász visszajelzett: „Maradjatok csendben! Elfoglalt vagyok!”A hatalmas óceánjáró néhány óra múlva elsüllyedt.A történetírás úgy summázta az utókor filmiparát fellendítő tragédiát, hogy a jéghegyeknek csak a tíz százaléka emelkedik ki a vízből, a maradék rész víz alatt van, de az is elsüllyesztheti a hajódat.
Botka László decemberi felbukkanása óta a Magyar Szocialista Párt Titanicja akárhány figyelmeztetést is kapott, a kapitány nem ijedt meg még egyiktől sem. Bár lehet, hogy számunkra az a baj, hogy nem tudjuk, valójában ki is a nagy szocialista tengerjáró kapitánya.
Tegnap például Szegedről morzéztak, hogy Botka László körül „elfogyott a levegő”, közvetlen munkatársai közül „szinte mindenki vádlott vagy gyanúsított” valamilyen büntetőügyben.A főjegyző és a kabinetfőnök például egy majdnem snassz városi ingyenbérletbotrányban. Botka ügyvédjét pedig hárommilliárdos csalási ügyben gyanúsítják, akit egyébként Botka párttársa, az MSZP európai parlamenti képviselője, Ujhelyi István is menteget, hogy azt mondja: „Czeglédy Csaba, veled vagyunk!” Az az Ujhelyi mondja ezt, akinek sofőrje apró dózisokban félmilliárd forintot vett át a Szeviép-főnököktől, s akiket részben emiatt csődbűncselekménnyel vádolnak. A Szeviép-vezér pedig úgy nyilvánult meg az idő tájt: „mindenről én döntök, Botka meg azt csinálja, amit én mondok neki”.
A polgármester, aki momentán az MSZP első számú vezetőjének tartja magát, mert hát mégiscsak ő a párt miniszterelnök-jelöltje, az országos választási bizottság vezetője, erre nem felel semmit. Nem reagál. Azt is elengedi a füle mellett, amit egy másik Szeviép-vezér mondott ott, a szegedi közgyűlésben: „ha még két hétig kitart az árvíz, veszek még egy Lamborghinit”. Ő ezekkel az emberekkel vágott szalagot, alapított közös céget, akik tizenegymilliárd forinttal rövidítettek meg négyszázharminc magyar vállalkozást. Azokkal szemben pedig bojkottot hirdet, akik ezt megírják, még a köztévét is „kitüntetve” e keggyel.
De lám, megint szembejön egy jéghegy. Tegnapi hír, hogy az MSZP-frakció felmondta a Botka bizalmi emberének számító Kerényi György kommunikációs főmuftival, sőt főcenzorral kötött megállapodást. Még a parlamenti belépőjét is megvonták. És ezzel még nincs vége, mert a miniszterelnök-jelölt a párt etikai bizottságával vizsgáltatná az előzetesben lévő Czeglédy Csaba ügyvéd-politikus ügyét is, ez viszont Botka pártja szerint elfogadhatatlan.
Úgy tűnik, az MSZP miniszterelnök-jelöltjének nem a sikerek, hanem a kudarcok növelik a magabiztosságát. Minél több a kínos malőr, az elutasítás a szövetségesektől, annál több ultimátumot, diktátumot ad saját pártjának. Közben pedig az MSZP hajótörését a kétezres években egyszer már előidéző SZDSZ kádereit hozza be teljhatalmú bizottságába, leállít törvénymódosító javaslatot, szűk pórázra fogja a párt alapítványát, kirúgással fenyegeti azokat is, akik szóba állnak a Fidesszel a T. Házban. Az sem számít, hogy óceánjárója újabb és újabb jéghegyek közt bukdácsol. Kész csoda, hogy a hajó még tartja magát a háborgó tengeren, hisz a kapitány stratégiájából még semmi nem vált valóra.
Úgy tűnik, a vészjelzéseket nem érzékelő a szocialista gőzös – amelynek fedélzetére egyre kevesebb utas vált jegyet – úgy végzi majd, ahogy a Titanic.
Ugyanis nem az Új Világba tart. Hanem egyenesen a süllyesztőbe.
Botka László decemberi felbukkanása óta a Magyar Szocialista Párt Titanicja akárhány figyelmeztetést is kapott, a kapitány nem ijedt meg még egyiktől sem. Bár lehet, hogy számunkra az a baj, hogy nem tudjuk, valójában ki is a nagy szocialista tengerjáró kapitánya.
Tegnap például Szegedről morzéztak, hogy Botka László körül „elfogyott a levegő”, közvetlen munkatársai közül „szinte mindenki vádlott vagy gyanúsított” valamilyen büntetőügyben.A főjegyző és a kabinetfőnök például egy majdnem snassz városi ingyenbérletbotrányban. Botka ügyvédjét pedig hárommilliárdos csalási ügyben gyanúsítják, akit egyébként Botka párttársa, az MSZP európai parlamenti képviselője, Ujhelyi István is menteget, hogy azt mondja: „Czeglédy Csaba, veled vagyunk!” Az az Ujhelyi mondja ezt, akinek sofőrje apró dózisokban félmilliárd forintot vett át a Szeviép-főnököktől, s akiket részben emiatt csődbűncselekménnyel vádolnak. A Szeviép-vezér pedig úgy nyilvánult meg az idő tájt: „mindenről én döntök, Botka meg azt csinálja, amit én mondok neki”.
A polgármester, aki momentán az MSZP első számú vezetőjének tartja magát, mert hát mégiscsak ő a párt miniszterelnök-jelöltje, az országos választási bizottság vezetője, erre nem felel semmit. Nem reagál. Azt is elengedi a füle mellett, amit egy másik Szeviép-vezér mondott ott, a szegedi közgyűlésben: „ha még két hétig kitart az árvíz, veszek még egy Lamborghinit”. Ő ezekkel az emberekkel vágott szalagot, alapított közös céget, akik tizenegymilliárd forinttal rövidítettek meg négyszázharminc magyar vállalkozást. Azokkal szemben pedig bojkottot hirdet, akik ezt megírják, még a köztévét is „kitüntetve” e keggyel.
De lám, megint szembejön egy jéghegy. Tegnapi hír, hogy az MSZP-frakció felmondta a Botka bizalmi emberének számító Kerényi György kommunikációs főmuftival, sőt főcenzorral kötött megállapodást. Még a parlamenti belépőjét is megvonták. És ezzel még nincs vége, mert a miniszterelnök-jelölt a párt etikai bizottságával vizsgáltatná az előzetesben lévő Czeglédy Csaba ügyvéd-politikus ügyét is, ez viszont Botka pártja szerint elfogadhatatlan.
Úgy tűnik, az MSZP miniszterelnök-jelöltjének nem a sikerek, hanem a kudarcok növelik a magabiztosságát. Minél több a kínos malőr, az elutasítás a szövetségesektől, annál több ultimátumot, diktátumot ad saját pártjának. Közben pedig az MSZP hajótörését a kétezres években egyszer már előidéző SZDSZ kádereit hozza be teljhatalmú bizottságába, leállít törvénymódosító javaslatot, szűk pórázra fogja a párt alapítványát, kirúgással fenyegeti azokat is, akik szóba állnak a Fidesszel a T. Házban. Az sem számít, hogy óceánjárója újabb és újabb jéghegyek közt bukdácsol. Kész csoda, hogy a hajó még tartja magát a háborgó tengeren, hisz a kapitány stratégiájából még semmi nem vált valóra.
Úgy tűnik, a vészjelzéseket nem érzékelő a szocialista gőzös – amelynek fedélzetére egyre kevesebb utas vált jegyet – úgy végzi majd, ahogy a Titanic.
Ugyanis nem az Új Világba tart. Hanem egyenesen a süllyesztőbe.