Vélemény és vita
Versenybringa
Álláspont. A versenyképességi programban minden megvan ahhoz, hogy el lehessen érni őket
Fontos eleme volt a tegnapi gazdasági évnyitónak, hogy beszédében nem számokkal dobálózott a miniszterelnök, nem sorolta az eredményeket, hanem csak annyit mondott, amit elértünk, az már valami. Hozzátette, nem szabad elégedetten hátradőlnünk, mert akkor ellustulunk, és akkor ismét elmegy mellettünk a világ. Hogy ez ne történjen meg – fogalmazott – még többet kell dolgoznunk, „mert ha nem tekerjük, eldől a bicikli”.
Ha viszont tekerjük, akkor jó eredményeket érhetünk el, most jók az esélyeink, hiszen a magyar gazdaság tavaly majdnem három százalékkal jobban bővült, mint az uniós átlag, amely két százalékon szerénykedett. Ez azért is figyelemre méltó, mert ugyancsak tegnap Pierre Moscovici, a gazdaságért felelős uniós biztos arról beszélt, hogy néhány ország részleges egyensúlyhiánnyal küzd, három esetében pedig túlzott egyensúlyhiány áll fenn. A visegrádi országok azonban nincsenek ezen a listán. Ez azért érdekes, mert a V4-ek gazdasági növekedése négy százalék körül van, szemben a már említett uniós átlaggal, és ezek az országok adják az unió exportjának tíz és kereskedelmének több mint tíz százalékát. Jó gazdasági kondiban van tehát ez a 64 millió fős vásárlóerőtömb, ezt nem árt észben tartani.
A miniszterelnök arra is felhívta a figyelmet, hogy a mai gyerekek életkilátásai nagyon jók, és évtizedek múltán nekik kell majd átadni a vállalatokat. Viszont figyelmeztette a maiakat, a sikereiknek nem lesz értelme, ha a fiatalok olyan világban veszik át a cégeket, ahol nem lesz jó élni. Márpedig sokan vagyunk, akik úgy gondolják, és azt is akarják, hogy Magyarországon évtizedek múlva is jó legyen élni. Itt megint hívjuk segítségül Moscovici urat, aki a nemzeti versenyképességi testületek létrehozásáról szóló eredményjelentést is részletezte tegnap, képet adva az egyes tagországok e téren elért eredményeiről. Mondjuk ez a kép meglehetősen homályos, mert több tagállam is megerősítette, hogy hamarosan létrehozza saját szervezetét. Amit nálunk már úgy hívnak, hogy Versenyképességi Tanács. És az olyan nem is apró tény, amely azt mutatja, hogy ha kell, külső pályán is képesek vagyunk megelőzni egyes tagállamokat bizonyosan, és a most még huszonnyolc fős mezőnyben egyáltalán nem elérhetetlen az első ötbe kerülnünk. Akkor sem, ha arról van szó, ha az a célkitűzés, hogy a legversenyképesebbek legyünk, és akkor sem, ha az a cél, hogy Magyarország tartozzon azon öt állam közé, ahol a legjobb élni.
A háromszázharminc pontos csomag rendkívül részletes, de nem csak a gazdaságra fókuszál. Rendkívül hangsúlyos benne a demográfiai rész is. Sok, a családokat segítő javaslat között szerepel benne például a nagycsaládos anyák teljes adómentességének bővítése, a jegybank javaslata szerint azonban ezt a kedvezményt ki lehetne terjeszteni a háromgyermekes édesanyákra vagy az apákra is.
A versenyképességi csomagban megfogalmazott célok világosak: fenn kell tartani az osztrák, német növekedéshez képest plusz kétszázalékos gazdasági növekedést, teljesen magyar kézben kell tartani az államadósságot, meg kell duplázni a lakossági állampapírok állományát. Ugyanígy meg kell duplázni a GDP-arányos hitelállományt egészséges szerkezettel és fix kamatozással, az államadósságot 2022-re hatvan százalék alá kell szorítani, be kell vezetni az egy számjegyű személyi jövedelemadót. Mindemellett pedig kiemelt cél, hogy évente száztízezer magyar gyermek szülessen.
Hogy ezek nagy célok? Természetesen, azok. De a versenyképességi programban minden megvan ahhoz, hogy el lehessen érni őket. Most már csak taposni kell a pedálokat.
Ha viszont tekerjük, akkor jó eredményeket érhetünk el, most jók az esélyeink, hiszen a magyar gazdaság tavaly majdnem három százalékkal jobban bővült, mint az uniós átlag, amely két százalékon szerénykedett. Ez azért is figyelemre méltó, mert ugyancsak tegnap Pierre Moscovici, a gazdaságért felelős uniós biztos arról beszélt, hogy néhány ország részleges egyensúlyhiánnyal küzd, három esetében pedig túlzott egyensúlyhiány áll fenn. A visegrádi országok azonban nincsenek ezen a listán. Ez azért érdekes, mert a V4-ek gazdasági növekedése négy százalék körül van, szemben a már említett uniós átlaggal, és ezek az országok adják az unió exportjának tíz és kereskedelmének több mint tíz százalékát. Jó gazdasági kondiban van tehát ez a 64 millió fős vásárlóerőtömb, ezt nem árt észben tartani.
A miniszterelnök arra is felhívta a figyelmet, hogy a mai gyerekek életkilátásai nagyon jók, és évtizedek múltán nekik kell majd átadni a vállalatokat. Viszont figyelmeztette a maiakat, a sikereiknek nem lesz értelme, ha a fiatalok olyan világban veszik át a cégeket, ahol nem lesz jó élni. Márpedig sokan vagyunk, akik úgy gondolják, és azt is akarják, hogy Magyarországon évtizedek múlva is jó legyen élni. Itt megint hívjuk segítségül Moscovici urat, aki a nemzeti versenyképességi testületek létrehozásáról szóló eredményjelentést is részletezte tegnap, képet adva az egyes tagországok e téren elért eredményeiről. Mondjuk ez a kép meglehetősen homályos, mert több tagállam is megerősítette, hogy hamarosan létrehozza saját szervezetét. Amit nálunk már úgy hívnak, hogy Versenyképességi Tanács. És az olyan nem is apró tény, amely azt mutatja, hogy ha kell, külső pályán is képesek vagyunk megelőzni egyes tagállamokat bizonyosan, és a most még huszonnyolc fős mezőnyben egyáltalán nem elérhetetlen az első ötbe kerülnünk. Akkor sem, ha arról van szó, ha az a célkitűzés, hogy a legversenyképesebbek legyünk, és akkor sem, ha az a cél, hogy Magyarország tartozzon azon öt állam közé, ahol a legjobb élni.
A háromszázharminc pontos csomag rendkívül részletes, de nem csak a gazdaságra fókuszál. Rendkívül hangsúlyos benne a demográfiai rész is. Sok, a családokat segítő javaslat között szerepel benne például a nagycsaládos anyák teljes adómentességének bővítése, a jegybank javaslata szerint azonban ezt a kedvezményt ki lehetne terjeszteni a háromgyermekes édesanyákra vagy az apákra is.
A versenyképességi csomagban megfogalmazott célok világosak: fenn kell tartani az osztrák, német növekedéshez képest plusz kétszázalékos gazdasági növekedést, teljesen magyar kézben kell tartani az államadósságot, meg kell duplázni a lakossági állampapírok állományát. Ugyanígy meg kell duplázni a GDP-arányos hitelállományt egészséges szerkezettel és fix kamatozással, az államadósságot 2022-re hatvan százalék alá kell szorítani, be kell vezetni az egy számjegyű személyi jövedelemadót. Mindemellett pedig kiemelt cél, hogy évente száztízezer magyar gyermek szülessen.
Hogy ezek nagy célok? Természetesen, azok. De a versenyképességi programban minden megvan ahhoz, hogy el lehessen érni őket. Most már csak taposni kell a pedálokat.