Ulicza Tamás

Vélemény és vita

Védelem ma és holnap

Álláspont. Magyarország kerítést épített, Ausztria kapukat szárnyakkal, Bajorország tartományi határőrséget állít fel: az utóbbi időben ismét vastagodni látszanak a térképeken határokat jelző vonalak

Amikor a gyakorlatba akarták átültetni, kudarcot vallott az a gondolat, hogy az emberiség minden gondja magától megoldódik, ha lebontjuk a határokat, Ha az inga túllendül, megkezdődik egyfajta visszarendeződés. Ebbe a sorba illik Donald Trump bejelentése arról, hogy kivezényli a határra a Nemzeti Gárdát.

Számunkra Magyarországon nem idegen ez a megoldás, hiszen a bevándorlási válságra az Orbán-kormány egyik első lépése is a határ megerősítése volt, de lényeges különbség, hogy az Egyesült Államokban nem szinte a nulláról kellene újjáépíteni a határvédelmet, hanem a hézagok betömésére lenne szükség. Kézenfekvő döntés erre a Nemzeti Gárda bevetése, amit azonban az amerikai törvények belföldön nagyon komolyan szabályoznak, nem véletlenül. Könnyen lehet, hogy az amerikai elnöknek ezen a téren is meg kell majd vívnia egy komoly jogi csatát.

Trumpnak abszolút igaza van abban, hogy az amerikai jogi környezet akadályozza a bevándorlás hatékony kezelését, de amíg nem áll elő konstruktív, felvállalható alternatívával, addig még a mérsékeltebb demokraták esetében is csak elkeseredett ellenállást vált ki. Az egyértelmű, hogy változásokra van szükség, és ezt be kellene látnia a demokrata ellenzéknek is, amelynek pontosan tudnia kellene, hogy Trump nem elvakult republikánus: ha megadnák neki az erős határvédelmet és az áhított falat, az elnök valószínűleg hajlandó lenne meghallgatni őket például a DACA-fiatalok esetében. Ugyanakkor egyik fél sem enged: Trump nem is teheti, mert hiteltelenné válna, a demokraták számára pedig a határvédelem valamiféle elvi alapkérdéssé vált, de érdekes módon csak Trump megválasztása után.

Nagy különbség a magyar migrációs válaszokhoz képest, hogy Trump a segélyek megvonásával is fenyegetőzik, ami öngól lenne, hiszen a Hondurasba 2017-ben utalt százötvenmillió dollár amerikai kormányzati segély jelentős része olyan programokat támogat, mint például a Dry Corridor Alliance (Száraz Folyosó Szövetség), amely hatezer szegény hondurasi család megélhetését és helyben maradását támogatja. Nem véletlen, hogy az USAID magyar „testvére” a Hungary Helps (Magyarország Segít) program a magyar kormány migrációs politikájának egyik alapköve, és bár hihetetlennek tűnik, de hosszú távon talán még a határra húzott kerítésnél is hatékonyabb eszköz lehet a bevándorlási válság megoldására. Ha valamilyen elképzelhetetlen véletlen folytán egy nap az amerikai elnök hozzám lépne, és megkérdezné, miben figyeljen mindenképpen a magyar kormány tevékenységére, akkor elsőként biztosan a Hungary Helps programot mondanám, és javasolnám, hogy ne megszüntesse az amerikai segélyeket, hanem újítsa meg a rendszerüket.

A határok megerősítése ideig-óráig védelmet jelenthet, de nem tart ki örökké, és senki nem akar választani a biztonság és az emberség között, amikor dönteni kell, hogy kiadják-e a tűzparancsot, miközben ha helyben segítő kezet nyújtunk, mindkettőt megőrizhetjük. A világ vezetőinek ezért nemcsak mára kell megoldást keresniük a migrációra, hanem holnapra és holnaputánra, sőt még azutánra is, ahogyan a magyar kormány teszi a Hungary Helps programmal. Mert ahogy az április 8-i választás után egy országban kell élnünk, úgy bármilyen megoldást választunk is a migrációs problémák kezelésére, még hosszú ideig egy világon kell osztoznunk.