Vélemény és vita
Van mit előhúzni a kalapból
Álláspont. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter rögtön az év első munkanapján világossá tette, hogy választási év ide vagy oda, a kormány idén nem változtat a gazdaságpolitikai céljain
Bizonyára emlékezetes még a 2006-os választások előtti időszak, amikor az éppen regnáló szocialista kormány szemrebbenés nélkül kikozmetikázta a magyar államháztartás legfontosabb mutatóit, hogy azt az Európai Bizottság elé terjessze. Tette ezt azért, mert a legfontosabb mérőszámok, így a költségvetési hiány, az infláció vagy az államadósság mértéke jócskán meghaladta azt az értéket, amit Brüsszel meghatározott a tagországok számára. Másrészt pedig közel voltak az országgyűlési választások, és az államháztartási mutatók kötelező jellegű kiteregetése felért volna egy kisebb vereséggel. Választások előtt előfordul(t) az is az éppen regnáló kormánytól, hogy túltervezte az éves költségvetési hiányt, hogy legyen miből pénzt osztani a minél több szavazat elnyerése érdekében. Most is éppen a választási véghajránál tartunk, ám a kozmetikázás és a túltervezés, úgy tűnik, a múlté, legalábbis 2018-ban nem lesz erre szükség. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter rögtön az év első munkanapján világossá tette, hogy választási év ide vagy oda, a kormány idén nem változtat a gazdaságpolitikai céljain. Nincs szükség semmiféle kozmetikázásra vagy túltervezésre, ugyanis megvannak a növekedés alapjai, és kiszámíthatóan működik a gazdaság. Vagyis a költségvetési hiány jóval az európai uniós direktíva alatti, a gazdasági növekedés viszont jócskán meghaladja a közösségi átlagot, másrészt alacsony az infláció, rekordmélységben az alapkamat, csúcson a foglalkoztatás, ezzel együtt növekednek a bérek, és jónak mondható a külkereskedelmi mérleg. Azt már csak zárójelben jegyezzük meg, hogy az unió minden tagállamában növekszik a gazdaság, de nálunk, a kelet-közép-európai régióban kiemelkedő mértékben, itthon pedig az uniós átlag kétszerese a növekedés.
Ezzel együtt az országnak, valamint a kormánynak mindig kihívást jelent, hogy a fenntartható gazdasági növekedést „miből teremti elő”. Ez nemcsak most, de néhány hónappal előtt is komoly téma volt a politikai és gazdasági döntéshozók körében, hiszen mindig kell egy húzóágazat vagy egy gigaberuházás, ami serkenti a gazdaságot, és építeni lehet rá a növekedést. Amíg el nem úszott tavaly, a legjobb esélyes erre a 2024-es olimpia volt, hiszen az arra történő felkészülés hosszú időre olyan lendületet adott volna a beruházásoknak és a gazdasági növekedést tápláló fogyasztásnak, hogy egyéb járulékos elemeiről – mint például a turizmus vagy az országimázs – ne is tegyünk említést, amire lehetett volna alapozni. Nincs veszve persze semmi, mert exportvezérelt gazdaságunknak enélkül is stabilak az alapjai. Ezt erősíti, hogy egy éven belül húsz százalékkal növekedtek Magyarországon a beruházások. Ehhez pedig az uniós források mellett az államilag támogatott lakásépítési program is jócskán hozzátett. De ha elfelejtjük az uniós beruházásokat, akkor is lehet még említeni például a 2022-ig tervezett gyorsforgalmiút-építési programot. Erre összességében 2500 milliárd forint jut, felerészt a hazai költségvetésből.
A gigaberuházásokból is itt van mindjárt kettő, a Paks II, valamint a Budapest–Belgrád vasútvonal felújítása. Önmagában már ez a két projekt hatalmas lehetőséget ad a hazai vállalkozásoknak. A Paks II beruházáson például háromezer kisebb-nagyobb cég dolgozhat, azzal együtt és annak ellenére, hogy a fővállalkozó cégek nem magyarok. De a hatalmas beruházáson részt vevő több tízezer ember utaztatásáról és élelmezéséről is gondoskodni kell, és ebben például a helyi termelők és a helyi szolgáltatók jutnak szerephez, tehát a regionális gazdaság jut előnyökhöz. Azaz olimpia nélkül is lesz mit előhúzni a kalapból.
Ezzel együtt az országnak, valamint a kormánynak mindig kihívást jelent, hogy a fenntartható gazdasági növekedést „miből teremti elő”. Ez nemcsak most, de néhány hónappal előtt is komoly téma volt a politikai és gazdasági döntéshozók körében, hiszen mindig kell egy húzóágazat vagy egy gigaberuházás, ami serkenti a gazdaságot, és építeni lehet rá a növekedést. Amíg el nem úszott tavaly, a legjobb esélyes erre a 2024-es olimpia volt, hiszen az arra történő felkészülés hosszú időre olyan lendületet adott volna a beruházásoknak és a gazdasági növekedést tápláló fogyasztásnak, hogy egyéb járulékos elemeiről – mint például a turizmus vagy az országimázs – ne is tegyünk említést, amire lehetett volna alapozni. Nincs veszve persze semmi, mert exportvezérelt gazdaságunknak enélkül is stabilak az alapjai. Ezt erősíti, hogy egy éven belül húsz százalékkal növekedtek Magyarországon a beruházások. Ehhez pedig az uniós források mellett az államilag támogatott lakásépítési program is jócskán hozzátett. De ha elfelejtjük az uniós beruházásokat, akkor is lehet még említeni például a 2022-ig tervezett gyorsforgalmiút-építési programot. Erre összességében 2500 milliárd forint jut, felerészt a hazai költségvetésből.
A gigaberuházásokból is itt van mindjárt kettő, a Paks II, valamint a Budapest–Belgrád vasútvonal felújítása. Önmagában már ez a két projekt hatalmas lehetőséget ad a hazai vállalkozásoknak. A Paks II beruházáson például háromezer kisebb-nagyobb cég dolgozhat, azzal együtt és annak ellenére, hogy a fővállalkozó cégek nem magyarok. De a hatalmas beruházáson részt vevő több tízezer ember utaztatásáról és élelmezéséről is gondoskodni kell, és ebben például a helyi termelők és a helyi szolgáltatók jutnak szerephez, tehát a regionális gazdaság jut előnyökhöz. Azaz olimpia nélkül is lesz mit előhúzni a kalapból.