Vad, ember, védelem

Az még úgy-ahogy kimagyarázható, hogy az öntudatos pakisztáni a görög–macedón határnál azt mondja, kétezer eurót fizetett azért, hogy eljusson ide, és micsoda dolog az, hogy nem mehet tovább. Kinek fizetett? Embercsempésznek? Utazási irodának? Miért gondolja, az államhatárokon csak úgy, ki-be lehet mászkálni? Aki meg már beharcolta magát valamelyik erősen vágyott európai országba, annak meg ott nem jó. Fázik, rossz az étel, nem finom, barátságtalanok az ottaniak, tömegszálláson kell aludni, meg hasonlók. Az a mérhetetlenül pofátlan invázió, amiben most az egyre fonnyadóbb Európa elmerülni látszik, lassan felnyitja lakói szemét. Elég a mocsokból, az erőszakos tolakodásból, ami bármelyik pillanatban átfordulhat párizsi típusú tömegmészárlássá, elég a szorongásból, elég a teszetosza vezetői tanácskozásokból, mi vagyunk itthon.

Persze hülyeségből nálunk is van bőven. Vesna Pusic horvát külügyminiszter az Európai Bizottságnak írt levelében azt kéri, hogy indítsanak eljárást a szlovén pengés drótkerítés eltávolításáért, mert az, Zágráb szerint, ellentétben áll az uniós környezetvédelmi jogszabállyal. A százezrével randalírozó migránsok ezek szerint rendkívüli módon környezetbarátok. Már szinte természetvédők. A szétdobált pelenkáikkal, zacskókkal, feltüzelt ruhákkal, szétbarmolt házakkal, összetaposott kertekkel. Ez a liberális környezettudatosság.

A horvát–szlovén határszakaszon felállított pengés drótból készített kerítés veszélyezteti a vadon élő állatok migrációs útvonalát, továbbá a természetes környezet, valamint a flóra és fauna életterének megőrzését Európa egyik védett természeti területén írja a horvát miniszter, Pusic. Azt is közölte az unióval, hogy kollégája, Mihael Zmajlovic környezetvédelmi miniszter szintén levélben fordult segítségért az EU-hoz. Ebben aggodalmát fejezte ki, amiért Szlovénia megsérti az uniós előírásokat, és arra kéri a biztost, vizsgálják meg a horvát–szlovén zöldhatáron emelt pengés drótkerítés jogszerűségét és indokoltságát. Ilyen eljárásra egyébként számíthat Magyarország is, ahol a pengésdrót a világ egyik legritkább emlősének, a délvidéki földikutyának az élőhelyét pusztította el a magyar–szerb határon.

Példamutató ez a vadállatvédelmi aggódás. Szívmelengető arra gondolni, mennyire fontosak lettek ebben a derék Európában a földikutyák és a vaddisznók. Félteni, védeni kell ezeket a kedves állatokat. Óvni a természetet. Ez nagyjából az erdőket, mezőket, hegyeket, völgyeket, a mókusokat, nyulakat, szarvasokat jelenti.

A liberális Európában az ember már nem a természet része. Az ember csak úgy van, senkihez és semmihez nem tartozik, önálló, független, szabad, egyenlő és testvéri. Demokratikus joga van meggyilkolni magzatát, megölni felesleges teherré vált nagymamáját, ezeket a műveleteket így nevezik: abortusz és eutanázia. Az ember a véleményszabadság szent zászlaja alatt kövesse politikai vezetőit, akik lényegében nem mások, mint hóhéraik. Európa mai irányítói a halál és a zűrzavar helytartói.

Nincs messze az idő, amikor végre az európai ember visszaszerzi magának méltóságát, országait és a földrészt. Ez után majd beszélgethetünk az őzikékről és a földikutyákról.