Utcavédő Hupikék Törpikék

Mondjuk úgy, hogy esetleg utcát vagy teret neveznek majd el róluk. Valamikor. Eddig sem volt ez egyszerű ügy: Lenin, Kun Béla, Vorosilov és Zsukov marsall, sőt a dicsőséges Vörös Hadsereg és a Tanácsköztársaság is túlélte a korát, főleg a kisebb településeken – ahol még mindig utcák és terek viselik a nevüket –, és a jövő sem tűnik túl reményteljesnek.

A szárnyaszegetté vált szabad madarak főnixként feltámadó utódképződménye, a Magyar Liberális Párt még az aláírásgyűjtéstől sem riadt vissza, hogy a Fővárosi Közgyűlés ne merészelje átnevezni Buda egyik fő útvonalát, a Hegyalja utat Mádl Ferenc úttá, emléket állítva a nemrég elhunyt államfőnek. A törpe minoritásból Hupikék Törpikékké fejlődő liberálisok olyan támadásokat intéztek a fővárosi tervvel szemben, hogy az egykori államfő özvegye belebetegedett, és egyelőre hallani sem akar semmiféle elnevezésről – ismerte el a főpolgármester az eheti közgyűlésen, ahol le is vették a kérdést a napirendről.

Nem fogják elhinni a liberálisok támadásainak indokát: több ezer budainak változott volna meg a lakcíme. Szörnyű csapás is ez a 21. században, amelyben egy okmányirodában nagyjából öt perc egy új plasztikkártya elkészítése, a tetejében pedig az új lakossági e-kártyára – amely minden adatunkat rögzíti majd – édes mindegy, milyen utcanevet írnak. Azt ugyan nem tudjuk, hogy az emberi jogoknak elkötelezett Hupikék Törpikék pártocska miért nem tiltakozott az ellen, hogy a XIII. kerületben a Váci út és a Róbert Károly körút kereszteződésének környékét egy másik államfő után Göncz Árpád városközpontnak nevezték el, tudniillik ott is vannak házak, ott is élnek emberek. Vagy a munkásember már nem számít nekik?

A jövendő államfőire, államférfiaira nehéz sors vár, a liberálisok logikája mentén ugyanis olyan helyeken lehetnek majd utcanevek, pláne közterületek, ahol nem élnek emberek, még az is lehet, hogy csak játszótereket lehet majd róluk elnevezni, vagy elő- és külvárosi lucernásokat, kiskerti dűlőkön veteményeseket. A liberális érvelés kapcsán mi másra is gondolhatnánk? Azt csak remélni merjük, hogy néhai Mádl Ferenc köztársasági elnökkel nem az a fő bajuk, hogy a konzervatív jogtudós már az Antall-kormány tárca nélküli minisztereként, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnökeként is mélyen nemzeti elkötelezettségű, hívő ember volt. Életét, munkásságát valóban nem a globalizmus szentháromsága (deregulálj, liberalizálj, privatizálj) oltárának szentelte.