Vélemény és vita
Tűzijáték
Álláspont. Egyáltalán nem tarthatjuk kizártnak, hogy John Kirby, az amerikai külügyminisztérium szóvivője időutazást hajtott végre
Egyáltalán nem tarthatjuk kizártnak, hogy John Kirby, az amerikai külügyminisztérium szóvivője időutazást hajtott végre, és így néhány nappal előrébb hozta a szilvesztert, ugyanis évértékelő blogjában azt találta írni, hogy az Egyesült Államok 2015-ben „békét és biztonságot vitt Szíriába”. És hát ez a kijelentés bizony megelőzi a legvaskosabb kabarétréfákat is.
Kirby azt is írta még, hogy „Az Egyesült Államok és a nemzetközi közösség sok tagja segítséget nyújtott a szíriai népnek a szükség pillanataiban, s a világ e humanitárius segítségét az Egyesült Államok irányította, egészen a válság kezdete, 2011 óta”. Kitért még kicsit arra is, hogy a szíriaiak „nehéz terhet viselnek”, de „Kerry külügyminiszter irányításával az ENSZ elfogadta azt az Egyesült Államok javasolta határozatot, amely megteremti Szíria számára az útitervet a továbblépéshez”. Az amerikai elemzők értékelései alapján szenvedhetnénk olyan tévképzetekben is, hogy Kirby úr komoly tudathasadással és leküzdhetetlen személyiségzavarral tért vissza a nagy térhajlításból, hogy ő bizony most már, meglehetősen trendkövető módon, a megtestesült Echo nimfa, aki visszhangozza Barack Obama elnök kommentárját az Iszlám Állam terrorszervezettel kapcsolatban. A bombasztikus mondatokat néhány nappal a párizsi terrorista merényletek előtt mondta az elnök, arra mutatva rá, hogy sikerült „féken tartani” a szervezet terjeszkedését. Ez, ugye, minimum telitalálat, ha a százharminc áldozatot követelő vérengzésre gondolunk.
Így érthető az is, hogy a szóvivő azt is írta év végi összefoglalójában, hogy az Egyesült Államok „győzelemre áll az erőszakos szélsőségesek elleni harcban”. Azt nem tette hozzá, hogy egészen pontosan hol, de megkockáztatjuk, hogy Európában egészen biztosan nem, és azt is, hogy az Államokban sem, mert azért nem egészen három héttel Párizs után a kaliforniai San Bernandinóban is elkövettek iszlamista merényletet.
A szóvivő amnéziás kórisméjéhez tartozik még az arab tavasz nevű tünetegyüttes is, amelyről, mint a 2015-ös békehozást kiváltó nagy ingerről, nem ejt egyetlen szót sem, pedig az az ingerület nem csak Szírián futott végig, rendesen reagált rá Egyiptom és Líbia is. Arról sem mond egyetlen kukkot sem a külügyér, hogy Szíriában a jelenlegi kormány és vele a szíriaiak jelentős része, másként képzeli el a saját jövőjét, mint ahogy azt Washingtonban kigondolták.
A Szíriába vitt amerikai béke és biztonság mértéke egészen pontosan lemérhető az Európába érkező menekültek számán, ez csak az idén egymillió-négyszázezer. Persze, nem csak szírek jöttek, de ők magukban is jelentős tömeget képviselnek. A matek pedig megy mindenhol, a világ népeinek többsége éppen visszaszámlál, most ott tart, hogy kettő, holnap egynél jár majd, aztán jöhet a boldog új év, pezsgő, konfetti és tűzijáték. Mások azonban azzal kalkulálnak, hogy belerondítanak ebbe az ünnepségbe is, mert hiába bizonygatja Kirby, hogy visszaszorították az Iszlám Államot, a tények, legalábbis itt, Európában, azt mutatják, hogy legfeljebb a terrorhidra egy-egy fejét vágták le, de sehol egy Héraklész, aki besütné a csonkokat, így a fejek mindig újranőnek. Nőnek például a szomszédos Ausztriában is, Bécsben robbantásokkal fenyegetőznek, és nőnek szép sorjában Belgiumban is, ahol kedden újabb két terroristát fogtak el, és ahol az elhíresült brüsszeli Molenbeek negyedet megtisztítják. Nagyjából mindentől, olyan dolgoktól is, amelyek lehetővé teszik a terroristák finanszírozását. Bécs persze ünnepelni akar, védekezni pedig úgy próbál, hogy nem jelenti be jó előre egyes események helyszínét és időpontját, ami azért harmatos taktika. Még Moszkva is óvatos, szilveszterkor lezárják a Vörös teret, lesz még elég más placc az ünneplésre, a hivatalos indoklás szerint.
És ez mind a nagy amerikai békeexport hozadéka, csak erről a már sokat emlegetett amerikai blogíró megfeledkezett. Bár az is lehet, hogy időutazása alatt bekukkantott a császárvárosba is, és elcsípte Ferenc József híres mondatát, miszerint minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyok elégedve. És nem tudta kiverni a fejéből, az meg már nem is érdekelte, hogy ez a nagy elégedettség bizony már a Monarchia hanyatlása idején szaladt ki a császár száján, amikor már kevés dolog volt szép és jó.
Akárhogy is alakulnak Mr. Kirby fejbéli dolgai, az biztos, hogy mi itt, Európában úgy szeretnénk búcsúztatni az óévet, hogy nem kapjuk fel idegesen a fejünket, ha durran egy pezsgő, és a tűzijátékot is másként, békésebben képzeljük el, mint az őrült molenbeeki máskéntgondolkodók.