Tusnádfürdői tükrök

Kell egy valós vízióval rendelkező, karizmatikus vezető, aki érti és érzi, hogy mit akar a magyarok többsége, és ezt hihetően, szóval és cselekedettel – annak minden felelősségével és az abból eredő konfliktusával – bátran vállalja, hogy véghezviszi. És szükséges egy jövőkép nélküli ellenzék, amely egyre inkább önmaga sírásójává válik. Nos, Orbán Viktor Tusnádfürdőn elmondott történelmi beszéde az előbbire, az azt követő ellenzéki nyögdécselés pedig az utóbbira szolgál jó példaként.

Ha úgy tetszik, az ellenzéki pártok ez idáig nem is Orbán Viktor jövőképére szórták szánalomra méltó szitkaikat, hanem – minden önismeret és önmérséklet nélkül – arról szóltak hangosan, ami a saját lelkiismeretüket nyomja. Mintha a miniszterelnök helyett a saját tükörképüket köpködték volna kínjukban.

Mert miről is szólt az előre lekottázott ellenzéki nóta?

Botka László, a „talán-miniszterelnök-jelölt” szerint a jövő évi voksolás tétje nem az, amiről a kormányfő beszélt, hanem inkább az, hogy az emberek egy leszakadó Magyarországra vagy az egyenlőségre és az igazságos jövőre szavaznak. És a baloldal szerint is meg kell védeni Magyarországot, de nem a tömeges, illegális migrációtól, hanem a kivándorlástól, amiért szerintük Orbán Viktor politikája a felelős.

Érdemes lenne egy tisztára törölt tükröt tartani a polgármester orra elé, hisz pontosan a szocialisták bizonyították be azt, hogy egy gazdasági válságot lehet ugyan megszorításokkal ideig-óráig kezelgetni, de annak tragikus társadalmi következményei lesznek. És erről nem csupán a Gyurcsány-kormány tehet, hisz Botka László is megszavazta azokat a jogszabályokat, amelyeknek következtében a szegény családok még inkább leszakadtak, a nyugdíjasok egyre kevesebb pénzből éltek, a fiatalok pedig, leginkább a jövőkép hiányában, a devizahitelek terhei elől menekülve, illetve a munkanélküliség növekedése miatt mentek Nyugatra.

A Gyurcsány-párt alelnöke, Nagy-Huszein Tibor szerint a miniszterelnök teljesen elvesztette kapcsolatát a magyar valósággal, és nem igaz, miszerint Magyarország egyre inkább a saját lábára állna, hisz a kormány „egy buszmegállót sem” épített az unió pénze nélkül.

Azt hiszem, hogy Nagy-Huszeinnek is tükröt kellene adni a kezébe. Hiszen leginkább pártjának elnöke, Gyurcsány Ferenc vesztette el kapcsolatát a valósággal. Mert mit is mondhatnánk egy olyan bukott politikusról, aki hetente rukkol ki valami orbitális őrültséggel, amit később sem bizonyítani, sem megvédeni nem tud (pl. papirosok Orbán Viktor külföldi bankszámláiról, vagy a titokzatos orosz pénzekről, amelyek valószínűleg Gyurcsány diplomái mellé lettek eldugva, mert azóta sem találja azokat…). Hogy az ország kezd-e a saját lábra állni? Költői kérdés, gondoljunk csak a Gyurcsány–Bajnai-kormányok által felvett IMF-hitelekre, és nézzük meg, hogy mi a helyzet ma! Az pedig, hogy mennyi uniós pénzt tud lehívni Magyarország, jól láthatóan csak az irigység miatt fontos, hiszen a Gyurcsány-kormány közel sem volt ennyire hatékony.

Szél Bernadett, az LMP társelnöke szerint a Fidesz nem Európa jövője, hanem Magyarország múltja, és igazából „nőtt Magyarország kiszolgáltatottsága, megroggyant hagyományos, stabil nemzetközi kapcsolatrendszere. Az alternatívát pedig ők kínálják. Nőnek tükröt küldeni illetlenség ugyan, de ebben az esetben muszáj lesz. Az LMP ugyanis mára már semmiféle alternatívát nem jelent. Lehet, hogy kezdetben még pislákolt valami, de ma már nem. Mint ahogy az sem igaz, hogy a stabil diplomácia megroggyant volna. Hisz az valóban történelmi siker, hogy a V4-ek egyre erősebb szövetségben tudnak fellépni érdekeik védelmében.

De ugyanígy tiszta tükörbe kellene néznie a Jobbik elnökének is, aki szerint a miniszterelnök csak ellenségképet tud gyártani a népnek. És maga Orbán Viktor csupán „a saját démonaival küzd”. Hisz éppen arról a Vona Gáborról lehetne jogosan ezt állítani, aki azzal alapozta meg politikai karrierjét, hogy zsidó és cigány gyökerű ellenségképeket gyártott, ma pedig, amikor cukisodni próbál, a saját démonával, a múltjával küszködik – hasztalan.